Fotó: MTI/AP/DPA pool/Michael Kappeler Steffen Hebestreit közleménye szerint a két vezető csaknem egyórás telefonos megbeszélése kizárólag az Ukrajna elleni orosz agresszióról és az annak leállítását szolgáló erőfeszítésekről szólt. Olaf Scholz három követelést terjesztett elő. Sürgette az orosz elnöknél, hogy legyen mielőbb tűzszünet, javuljon a humanitárius helyzet és történjen előrelépés a konfliktus diplomáciai megoldásának keresésében – áll a közleményben. A német kancellár ugyancsak pénteken a legfejlettebb ipari országokat összefogó G7 csoport soros elnöki tisztségét betöltő ország kormányfőjeként rendkívüli csúcstalálkozót hívott össze március 24-re. Ezt német kormányzati források közölték. Német kancellár: nem lehet háború Európában! - Infostart.hu. Az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország, valamint az EU mint nemzetek feletti intézmény alkotta csoport vezetőinek találkozóját nem Berlinben, hanem Brüsszelben tartják meg, ahol NATO- és EU-csúcsot is rendeznek március 24-25-én. Scholz legutóbb pártja, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) egy csütörtök esti rendezvényén fejtette ki részletesebben és nyilvánosan a véleményét az ukrajnai háborúról.
"Ez Putyin nagy hibája" – fogalmazott a kancellár, aki szerint az orosz elnök olyan "területi követeléseket hajszol, amelyek korábbi évszázadok gyarmati vízióiban gyökereznek". Scholz arról is beszélt, hogy Putyin eredeti terveiből nem lett semmi, mert az ukránok nem zászlókat lengetve és tapsolva fogadták az orosz katonákat, hanem védik magukat. Öt hét után láthatók a következmények, amelyeket a háború okozott nemcsak Ukrajnában és Oroszországban, hanem az egész világban. Német kancellár választás. A koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi problémákat csak még inkább súlyosbítja ez a háború, amely a jövőt pusztítja el, túlnyúlva Ukrajnán és Oroszországon – mondta a német kancellár. Scholz ugyanakkor méltatta a nyugati összefogást, "a világ demokratikus államainak nagyszerű egységét", az Oroszországgal szemben gyorsan bevezetett szankciókat. "El kell érnünk, hogy ez a háború mielőbb véget érjen. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy Európában a békét újra azok az alapelvek biztosítsák, amelyekért Willy Brandt, Helmut Schmidt, Egon Bahr és Johannes Rau (az SPD korábbi vezető politikusai) olyan keményen küzdöttek, vagyis hogy az országok határai sérthetetlenek, és az államok nem kezdenek területszerző háborúkba" – mondta Olaf Scholz az esseni rendezvényen, amelyen a május 15-i észak-rajna-vesztfáliai tartományi választás előtti kampányát nyitotta meg az SPD.
A brüsszeli lap szerint az RT Deutsch top 10 YouTube-videója, amelyek együttesen hatmillió megtekintést hoztak, a vakcinák körüli összeesküvés-elméletek körül forognak, de a honlapon és a Facebook-oldalon is visszatérő téma az oltás és például a vakcinaútlevéllel kapcsolatos finoman hangolt agitálás. Isten óvjon a baloldaltól! Angela Merkel utolsó parlamenti beszédében a baloldali fordulat veszélyére figyelmeztetett. Német választás: a szociáldemokraták az elsők - Blikk. A távozó kancellár szerint ha a szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek kerülnek kormányra, együtt fognak működni az egykori keletnémet állampárt utódszervezetéből és a nyugati baloldali tömörülések összeolvadásával létrejött Die Linkével (Baloldal), amit el kell kerülni. "Hazánk számára a legjobb út egy CDU/CSU (Keresztényszociális Unió) vezetésű szövetségi kormány Armin Laschettel mint kancellárral" – hangsúlyozta Angela Merkel, a CDU korábbi elnöke. A Politico szerint az orosz műsorszóró remekül rájátszik az oltásszkepticizmusra Németországban, és egy jelentős méretű, szélsőjobboldaliakat, kormányelleneseket és QAnon-hívőket tömörítő, de azért korántsem elhanyagolható kisebbség félelmeit fokozza, rajtuk keresztül terjesztve a Kreml érdekeit érvényesítő tartalmakat.
Ukrajna megtámadása nem az orosz nép, hanem az orosz államfő döntése volt, "ez a háború Putyin háborúja" – mondta. Német választás. Kifejtette, hogy fontos ez a különbségtétel, mert nem szabad veszélyeztetni a második világháború utáni német-orosz megbékélést. De fontos azért is, mert Németországban orosz és ukrán közösség is él, valamint mert meg kell mutatni azoknak a bátor orosz férfiaknak és nőknek, akik súlyos kockázatot vállalva utcára vonulnak Putyin háborúja ellen tiltakozni, hogy "nem vagytok egyedül, kiállunk értetek". Ez a "másik Oroszország" gondoskodik a jövőbeni német-orosz kapcsolatok alapjairól – mondta Olaf Scholz.
Az ország nyugati részén fekvő tartományban 25 éve kormányzó SPD így a következő ciklusban is hatalmon marad, a koalíciós társ Zöldek visszaesése miatt viszont ott is új felállásra lesz szükség. A vasárnapi választások megmutatták, hogy a "politikai közép vékonyabb lett, és ezt komolyan kell venni" – értékelte az eredményeket Sigmar Gabriel pártelnök, alkancellár. A tét Helyi törvényhozási választást tartottak három németországi tartományban, Baden-Württembergben, Rajna-vidék-Pfalzban és Szász-Anhaltban. A reggel 8-tól este 6-ig tartó választás előtti kampány legfőbb témája a menekültválság volt. Bővebben itt olvashat a választás tétjéről.
Vélhetően nem véletlen, hogy az RT Deutsch főként Annalena Baerbocknak, a Zöldek kancellárjelöltjének adja az ívet, Merkel pártját, a Kereszténydemokrata Uniót és annak jelöltjét, Armin Laschetet, valamint a szociáldemokraták egyre népszerűbb emberét, Olaf Scholzot viszonylag békén hagyja. Baerbock elöször is zöld, így a fosszilis energiahordozóktól kirázza a hideg, külpolitikai elképzelései pedig korántsem nevezhetők barátságosnak Oroszországgal szemben. A Deutsche Welle írása szerint ráadásul a Zöldek jelöltjét érő alaptalan vádakat a közösségi felületeken a német sajtó szemrebbenés nélkül veszi át, olyan címlapsztorik jelennek meg, mint például: Annalena Baerbock be akarja tiltani a háziállatokat. Eközben az RT ott gyengíti a zöld politikus esélyeit, ahol tudja. Baerbock plágiumvádjáról egész cikksorozattal rukkolt elő – írja a Politico. Alternatív tartalom egy alternatív Németországnak Miközben az orosz államhoz közel álló műsorszóró ostorozza a Zöldek kancellárjelöltjét, a jelenlegi német menekültpolitikát, valamint a járványkezelést élesen bíráló Alternative für Deutschland (AfD) jobboldali párt retorikáját, ahogy tudja, népszerűsíti.
Cikkarchívum előfizetés 1 943 Ft / hónap teljes cikkarchívum Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
Egyre inkább úgy tűnik, az oltásellenes tematikával masírozna az országgyűlésbe a Mi Hazánk Mozgalom. A Fidesz hallgat, így joggal gondolhatjuk, úgy számolnak, a szélsőjobboldali párt bejutása inkább nekik kedvez, mint az ellenzéknek. Videóriportban tárja föl a Mi Hazánk Mozgalom oltásellenes politikáját és a Fidesz viszonyát a szélsőjobboldali párthoz a. A lap szerint szembetűnő, hogy miközben a Momentum, MSZP, DK, Párbeszéd, Jobbik, LMP, Mindenki Magyarországa Mozgalom tagjait már akkor oltásellenességgel vádolta az Orbán-kormány és a Fidesz, ha szót emeltek a kínai vakcina gyengébb hatékonysága miatt, a Mi Hazánk Mozgalom nyíltan kimondott oltásellenességéhez semmilyen hozzáfűznivalója sincs a hatalomnak. Sőt, Toroczkai László rendszeres szereplője közmédia adásainak, ami a pártja mérete alapján egyáltalán nem lenne indokolt, főleg, ha azt nézzük, az egységes ellenzék tagjait mennyire nem hívják a közmédia műsoraiba. Toroczkai László, aki 2006-ban például sokkal radikálisabban tüntetett az akkori kormány ellen, manapság mindössze békés felvonulásokat szervez a kormány szerinte "oltási terrorja" és "covid-diktatúrája" ellen.
Új párt juthat be a parlamentbe Magyar Nemzet | April 3, 2022, 8:41 p. m. Hét képviselőt küldhet a parlamentbe a Mi Hazánk Mozgalom, a párt a nem hivatalos eredmények szerint 6, 53 százalékot kapott a tegnapi országgyűlési választáson. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt nem lépte át az ötszázalékos b (... ) Elolvasom Dúró Dóra: "tiszta a lelkiismeretünk" Infostart | April 3, 2022, 7:46 p. m. A Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese felsorolta azokat az elemeket, amelyektől szerinte nehezített terepen kellett küzdenie pártjának. Dúró Dóra: Megyünk tovább az úton, bármi is legyen a választás eredménye | April 3, 2022, 6:53 p. m. A Mi Hazánk Mozgalom alelnöke szerint ellenszélben kellett kampányolniuk, szavazók utaztatásáról beszélt, a Facebook-oldaluk törlése miatt, pedig zuckerbergi cenzúrát emlegetett. Dúró Dóra: Ott billegünk a parlamenti küszöb környékén Index | April 3, 2022, 6:53 p. m. Bizakodó a hangulat a Mi Hazánk Mozgalom eredményváróján. Toroczkai a kislányával szavazott | April 3, 2022, 12:22 p. m. Mivel jelen pillanatban sem a Mi Hazánk Mozgalom, sem a párt elnökének oldala nem elérhető a Facebookon, Toroczkai László a Twitteren jelezte követőinek, hogy ő is leadta szavazatát a választásokon.
A 21 Kutatóközpont közvélemény-kutatási adatokra alapozott tanulmányban vizsgálta a Mi Hazánk szavazói bázisát, valamint azt, hogy a párt erősödése milyen hatással lehet az országgyűlési választások eredményére. Az adatfelvétel az Iránytű Intézet által 2021. októberben, novemberben és decemberben történt. A teljes adatbázis 5000 elemű, ebből 258 fő Mi Hazánk-szavazó, ezért rögzítik, hogy a táborukra vonatkozó eloszlásokat a szokásosnál nagyobb statisztikai bizonytalansággal kell kezelni. Kik támogatják Toroczkai Lászlóékat? A kutatás azt mutatja, hogy a Mi Hazánk szavazói között arányaiban jóval több férfi (57 százalék) van, mint a teljes népességben (47, 5 százalék). A 65 év felettiek 11 százalékot tesznek a táborhoz, helyettük leginkább a 40 – 49-es korosztályban felülreprezentált a párt. A szavazóik között a teljes népességhez viszonyítva kevesebb a diplomás, több a szakmunkás végzettségű szavazó. A 21 Kutatóközpont szerint a Mi Hazánk az oltásellenes kommunikációval és megmozdulásokkal egy olyan szavazói réteget szólíthat meg, akik nézeteit a koronavírus elleni vakcinákkal kapcsolatban a Fidesz és a hatpárti ellenzék sem képviseli, ez a tendencia elérhetőbbé teszi a Mi Hazánknak a parlamenti küszöböt.
35 százalék válaszolta azt, hogy egyikőjüket sem. Ahogy a kutatás megjegyzi, az is a kormánypártiak arányának megnövekedését jelzi a Mi Hazánk táborában, hogy egy 2022 februári 1500 fős Iránytű-mérés szerint a párt szavazóinak 54 százaléka állította, hogy Magyarországon jó irányba mennek a dolgok, és 40 százalékuk mondta csak azt, hogy rossz irányba. Az elemzésben még arra is kitérnek, hogy az önkormányzati testületekben a Mi Hazánk jóval kritikusabb ott, ahol a polgármestert az összefogás pártjai adják. Sőt, Dombóváron ráadásul a parlamenti választáson Toroczkaiék a helyi Fidesz-frakcióban ülő Tobak Gábort indítják. A kormány március 3-án bejelentette, hogy hamarosan vége a kötelező maszkviselésnek, ezzel viszont végképp szertefoszlott a coviddiktartúra fenyegetése. Mint fentebb írtuk, a legtöbb szakértő egyetértett azzal, hogy ennek köszönhette a párt a fellendülését. Nézzük meg hát, mi maradt ezután? A háború idején Ahhoz nem kell politikai elemzőknek lennünk, hogy lássuk, az ukrán-orosz háborúban inkább a Fidesszel mozog a Mi Hazánk, ugyanis szinte változtatás nélkül használják a kormánypárt mindkét üzenetét, miszerint az első a magyar érdek, ezért maradjunk ki a háborúból, valamint, hogy Márki-Zay Péter fegyvereket és magyar katonákat küldene Ukrajnába, ami ebben a formában manipulatív leegyszerűsítés.
A coviddiktatúra kiépülése Ahogy mi is részletesen megírtuk, a szélsőjobbos Mi Hazánk 2021 elején megújította az addigi rendpárti kommunikációját: a korábbi klasszikus, szélsőjobboldali tematika – mint amilyen a bevándorlásellenesség, a globalizációellenesség, a multiellenesség – háttérbe szorult, és átvette a helyét a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos lezárások, később az oltás kormányzati erőltetésének szabadságjogi alapon megfogalmazott kritikája. A kutatás is azt mondja, hogy ennek meg is lett az eredménye. Az oltásellenes megmozdulásaival egy olyan szavazói réteget sikerült megszólítania, akiknek a koronavírus elleni vakcinákkal kapcsolatos nézeteit sem a Fidesz, sem az ellenzéki összefogás pártjai nem képviselték. A Vox Populi közvélemény-kutatásokkal és választásokkal foglalkozó szakmai blog összesítése szerint a pártválasztók között 2022 februárjában már 4 százalékon állt a Mi Hazánk támogatottsága. A Republikon Intézet februári közvélemény-kutatása egyébként azt mérte, hogy a párt támogatottsága 2 százalékról 3 százalékra nőtt, a Medián legfrissebb felmérésében viszont azt írták, a Mi Hazánk egy kicsit távolabb került a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöbtől.
Egy friss elemzés szerint, ha a szélsőjobbos párt a parlamentbe kerülne, azzal inkább az ellenzéknek okozna problémát. Azonban a háború kirobbanása úgy néz ki, a Mi Hazánk kommunikációját is a földbe állította. Mind a Fidesz, mind az ellenzéki összefogás számára meg tudná nehezíteni az abszolút többség megszerzését az, ha a Mi Hazánk bejutna a parlamentbe, azonban az ellenzék dolga valamivel nehezebb lenne, írja friss elemzésében a 21 Kutatóközpont. A mandátumkalkulációik szerint ugyanis, ha Toroczkai László pártja elcsípne 4-5 képviselői helyet, akkor az ellenzéknek legalább 5 százalékkal vernie kéne a Fideszt a kormányalakításhoz, miközben a Fidesznek bőven elég lenne az is, ha csak 1 százalékkal kapjon ki az ellenzéktől. Ha az ellenzék előnye mindössze 1 és 5 százalék között alakulna, akkor mint írják, egyik oldalnak sem lenne abszolút többsége, és a Mi Hazánk lehetne a mérleg nyelve, bár, mint azt Toroczkai minden interjújában határozottan kijelenti, nem szeretnének sem a Fidesszel, sem az ellenzéki összefogással, vagy ahogy általában nevezni szokta, a balliberálisokkal koalícióra lépni.