Az epika elbeszélő irodalom, az irodalom három műnemének egyike, az epikus vagy elbeszélő művek összefoglaló elnevezése. A lírától abban különbözik, hogy nem érzelmeket, hanem cselekményt ábrázol, a drámától pedig abban, hogy nem párbeszédes formában íródott. A versben írott epikus művet elbeszélő költemény nek nevezik. Az epika olyan műnem, amely cselekménnyel és hőssel vagy hősökkel múltban történt eseményeket beszél el. Lehet verses vagy prózai formájú. Története [ szerkesztés] Az elnevezés a görög epikosz, azaz elbeszélő szóból származik. Az antik elmélet szerint (Platón és Arisztotelész nyomán) az epika magának a költőnek a megnyilatkozása, nem pedig az általa kreált alakoké, mint a dráma. Líra, dráma, epika [antikvár]. Ez a felfogás a 18. század végéig uralkodott a poétikában, ekkor sorolták be az epika és a dráma mellé harmadik műnemként a lírát. Goethe szerint az epika alapvonása, hogy "világos módon elbeszél", s a drámától főként abban különbözik, hogy "az epikus eseményt mint tökéletesen elmúlt dolgot adja elő, a drámaíró pedig tökéletesen jelenlévőnek ábrázolja".
Az epika elbeszélő irodalom, az irodalom három műnemének egyike, az epikus vagy elbeszélő művek összefoglaló elnevezése. A lírától abban különbözik, hogy nem érzelmeket, hanem cselekményt ábrázol, a drámától pedig abban, hogy nem párbeszédes formában íródott. Műnemek és műfajok "Ab ovo gemino" – Induljunk az alapoktól!
Lényegük a színpadon lévő szereplők számának változása, alapjuk vagy a színhely változása, vagy valamelyik szereplő színpadi megjelenése, illetve távozása. Dráma: a hagyományos műnemek egyike, eredetileg színpadra szánt alkotás; az eseménysort, a szereplők jellemét, gondolatait, egymáshoz való viszonyát az alakok tetteiből és dialógusaiból, monológjaiból ismerjük meg. A drámai cselekmény egy adott, feszültséggel terhes szituációból (alaphelyzet) bontakozik ki, amely meghatározza a szereplők magatartási lehetőségeit: akcióra, drámai harcra késztet. A drámai cselekmény középpontjában gyakran az ellentétes célokat (eszméket, értékeket) képviselő hősök összeütközése, konfliktusa áll. Mivel minden szereplő valamiként állást foglal az összeütközésben, a dráma emberi magatartásokat szembesít kiélezett helyzetben. Két alapműfaja, a tragédia és a komédia az ókori görög drámában különült el, később más műfajai is kialakultak. Szerkezete a görög tragédiák nyomán: 1. expozíció (az alaphelyzet ismertetése), 2. bonyodalom (elkülönítő mozzanatai: a válság vagy krízis), 3. Irodalom - 6. osztály | Sulinet Tudásbázis. késleltetés (retardáció), 4. katasztrófa (a tragédia végkifejlete, lezárása).
Az epika és a lírai műnemen belüli műfajok nem mindegyikével foglalkozunk, csak azokkal, melyek az alsó tagozatos olvasókönyvi szövegek között jellemzően előfordulnak. Az epikus műnem legfőbb jellemzője a cselekmény, mely szereplőkhöz, a helyszínekhez, időhöz kötött. Epika líra dráma. Az olvasókönyvekben megjelenő epikai műfajú szövegek cselekménye lineáris szerkezetű: ez felel meg az alsó tagozatosok életkori sajátosságainak. A történetekben való gondolkodás része az emberi kultúrának: történeteken keresztül tanulunk meg viselkedési mintákat, erkölcsi normákat, ezért is van fontos szerepük nemcsak az olvasás különböző fokozatainak készséggé válásában, hanem a szocializációban, a személyiségfejlődésben is. A lírai műfajok – epikus cselekmény híján – más megközelítést kívánnak. Alapjában nem lehet őket a gyermekek életeseményei, tapasztalatai oldaláról közelíteni, mint az epikus műfajokat. A kizárólag intellektuális úton való megközelítés – éppen az életkori sajátosságok, a gyermekek fejlettségi szintje miatt – nem járható út.
Jellemző felosztási szempont a ritmikai forma alapján történő elkülönítés is, amely az epikát a verses epika és a prózaepika két nagy csoportjára bontja. Ez utóbbi a polgári regény megjelenése után vált általánossá a felvilágosodás korát követően. Az epikus művek harmadik jelentős osztályozási elve az elbeszélői nézőpont különbségeit veszi alapul. Az epikus művek legnagyobb csoportjára a szerzői (auktoriális) elbeszélés jellemző, mikor az elbeszélő egyfajta mindentudó narrátorként mindenről beszámol, a cselekményen kívül a mű hőseinek érzelmeiről, gondolatairól is. A szerzői elbeszélés egyik válfaját a harmadik személyű előadásmód kizárólagossága jellemzi. MŰNEMEK. Ennek két alfaja közül a homofonikus elbeszélésben a szerző világképe, értékrendje uralkodik, a polifonikus elbeszélésben a mű több hősének világképe és értékrendje külön szólamként, azonos súllyal szerepel. A szerzői elbeszélés másik változatában nem csupán a szerző értékrendje érvényesül, hanem olykor egyes szám első személyben, énformában, ún.
Biztosan veled is számtalanszor megesett már, hogy egy történetet meséltél el társaidnak. Ezzel a közléssel elsősorban a tájékoztatás a célod. Többnyire egy múltban történt, már lezárult eseményt beszéltél el, melynek meghatározott ideje, egymással kapcsolatban álló szereplői és konkrét tere volt. A szereplők szavait idézted. A művekben a narrátor, elbeszélő tájékoztat az eseményekről. A cselekmény több szálon is futhat, ez meghatározza a terjedelmet is. Prózai formában ábrázol, ok-okozati viszonyok mentén halad előre az eseménysor. Ha egy alkotó hozzád hasonló szándékkal ír meg egy művet, epikus alkotásról beszélünk. Az epikus művek szerzőjét írónak hívjuk. Terjedelmük alapján az epikus műveknek két nagy csoportja létezik. A kisepika körébe tartozik az elbeszélés, a novella, az anekdota. A nagyepikus művek közé a regényeket, eposzokat soroljuk. Ám ha átélője voltál egy jelenségnek, és érzelmileg reagálsz is erre az élményre, a belső lelki világod ábrázolása a célod. A személyes érzelmeket, gondolatokat, hangulatokat fejezhetjük ki a második műnem, a líra segítségével.
A túrós batyu az alap pékáruk egyike: életünk során számtalanszor fogyasztottuk már reggelire egy kis kakaóval, kávéval, vagy vásároltuk meg futva a pékségben, hogy valami nagyon gyors és egyszerű harapnivalóhoz jussunk. Nem árulunk el titkot, ha azt mondjuk, a legfinomabb túrós batyu otthon készül, a családi sütő melegében, tetszőleges ízesítésű, ínycsiklandó túrós batyu töltelékkel gazdagon megtöltve. Túrós süti levels tésztából. Cikkünkben eláruljuk, hogyan készül a klasszikus túrós batyu kelttésztából és az egyszerű túrós batyu leveles tésztából – ezzel tényleg nagyon keveset kell foglalkozni! Azt is elmondjuk, hogy a túrós batyu hány kalória, ha éppen kalóriaszámolással diétáznánk. A túrós batyu hozzávalói Túrós batyu töltelék 250 g tehéntúró 3 ek kristálycukor 1 cs vaníliás cukor 1 citrom reszelt héja 1 ek tejföl 2 ek búzadara 1 db tojás ízlés szerint mazsola (beáztatott) Túrós batyu tészta (kelttészta) 500 g búza finomliszt 3 dl tej 18 g élesztő (friss) 2 db tojássárgája 75 g margarin 2 ek kristálycukor 1 csipet só A túrós batyu recept elkészítése Futtassuk föl az élesztőt a meglangyosított tejben egy kevés cukorral (kb.
Látványosabb lesz az édesség, ha cukormázzal is feldobod. Ehhez keverj ki 15 deka cukrot 5 teáskanál vízzel, és kend a tekercsekre.
(ízlés szerint) Nagy Brigi leveles tészta, ami sütőpapírral feltekerve kapható • olvasztott vaj • porcukor • túró • tejföl • búzadara • tojás • vaníliás cukor Kb. 40 perc 7-8 személyre.