2021. április 07. 17:00 Az ENSZ közgyűlése 2015-ben 17 átfogó Fenntartható Fejlődési Célt (angol rövidítéssel SDG) határozott meg. E célokra is igaz, hogy az elérésük érdekében indított programok eredményességének mérése és ellenőrzése nélkül csak kevés valósul meg belőlük. Ezért a Legfőbb Ellenőrző Intézmények Nemzetközi Szervezete (INTOSAI) Kongresszusa stratégiai célként határozta meg az SDG-k megvalósításának ellenőrzését. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elemzések sorozatával értékeli, hogy milyen célterületeken végzett ellenőrzésekkel tudna leginkább hozzájárulni a fenntartható fejlődés elősegítéséhez. Ezek módszertanát ismerteti az írás. Dr. Módszertan a fenntartható fejlődési célok megvalósítása ellenőrizhetőségének értékeléséhez - Pénzügyi Szemle folyóirat. Pulay Gyula Az ÁSZ általános hatáskörrel a közpénzekkel, valamint az állami és önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzését végzi. Következésképpen a fenntartható fejlődési célok elérését leginkább olyan ellenőrzésekkel tudja elősegíteni, amelyek azt értékelik, hogy egy adott SDG célterületén megvalósuló, közpénzből finanszírozott programok milyen mértékben járulnak hozzá az SDG megvalósulásához.
A fenntartható fejlődés a jövő generációk iránt viselt felelősség: úgy kell ma élnünk, hogy a jövő elől ne vegyük el ennek a lehetőségét. Ennek érdekében elsősorban a természeti erőforrásainkat kell a megújulásuk mértékén használni, a környezeti problémákat pedig úgy kezelni, hogy azok okait szüntetjük meg. Ma azonban pont fordítva ülünk a lovon. Mi a probléma? Manapság előbb létrehozzuk a problémákat, mint például az éghajlatváltozás, levegő-, talaj-, vízszennyezés, természetes élőhelyek eltűnése, fajok kihalása, veszélyes hulladékok, erőforrások kimerülése, talajpusztulás, mert elsődleges cél a gazdasági növekedés. Aztán utólag, újabb jelentős erőforrásfelhasználással, környezeti teherrel próbáljuk ezeket megoldani. Ráadásul azt sem vesszük figyelembe, ha egy területen előrehaladást érünk el, az más területen esetleg milyen negatív hatásokkal jár. A Fenntartható Fejlődési Célok megvalósítása Magyarországon - Greenfo. Például az ENSZ által gondozott előző globális program, a Millenniumi Fejlesztési Célok szerint elértük a szegénység csökkentésére kitűzött globális célt, de ennek környezeti hatásai beláthatatlanok.
Az összhangot vagy annak hiányát az 1. táblázat kitöltésével lehet megállapítani. A táblázat első sorában az adott SDG részcéljai kerülnek feltüntetésre. Az elemző munka első feladata annak feltárása, hogy vannak-e ezeknek megfeleltethető nemzeti célok, illetve az SDG célterületén közpénzekből - ideértve az EU támogatást is - megvalósuló programok részére megállapított (programszintű) célok. A három szinten a célok megfogalmazása általában különböző, ezért az elemzés során a tartalmi azonosságot vagy hasonlóságot kell vizsgálni. Fenntartható fejlődés megvalósítása az alkalmazottak segítségével : A Magyar Telekom Nyrt. példája - CUB Theses. A táblázatban fekete szín jelöli, ha az adott SDG részcélnak megfelelő nemzeti vagy programszintű célt nem sikerült azonosítani. Egy SDG részcélt nem relevánsnak tekintünk, ha neki megfeleltethető nemzeti cél nincsen. Ilyen esetben célszerűtlen ellenőrzést végezni. Az elemzés következő lépése annak megállapítása, hogy a három szinten egymásnak megfeleltethető indikátorokkal mérik-e az előrehaladást a célok elérésében. Itt is az jelent kihívást, hogy a három szint indikátorai gyakran nem azonosak.
Kutatásom eredményei szerint a Magyar Telekomnál dolgozók alapvetően jó munkahely-nek tartják a vállalatot, annak ellenére, hogy ez egyéni motivációjukban, munkához való hozzáállásukban már sokkal kevésbé jelenik meg. Érdekesség, hogy a nők alapvetően jobban érzik magukat munkahelyükön, mint a férfiak. A nők társadalmi felelősségvállalása ezért inkább bizonyult jobbnak, semmint a másik nem esetében. Összességében a dolgozók a vállalat fenntarthatósági tevékenységét nemcsak egy jó PR eszköznek tartják, hanem úgy gondolják, ebből a társadalomnak és a környezetnek tényleges haszna származik. Egy-egy kérdés esetében látható volt, hogy egyes csoportok jobban tudták rá a helyes választ: ilyen volt például az Abigél munkavállalói tanácsadási programmal kapcsolatos. Erre a kérdésre a jó választ leginkább azok tudták, akik 30 év felett voltak, vagy már régebb óta dolgoznak a vállalatnál. Általában véve a nők is jobban tudták erre a kérdésre a helyes választ, mivel számukra a család-karrier összeegyeztetése fontosabb kérdés, mint a férfiak esetében.
Összességében a zárt kérdésekre adott helyes válaszok tekintetében leginkább a Magyar Telekomnál eltöltött munkaidő és a funkcionális terület volt meghatározó. A nyílt kérdésekre adott válaszok során derült fény leginkább az egyes hiányosságokra. A válaszok során a dolgozók alapvetően elégedettek voltak a Magyar Telekom Csoporttal, mint munkaadóval (esélyegyenlőségi törekvések figyelembe vétele, atipikus foglalkoztatási formák bevezetése, kollektív szerződés betartása), azonban egyes területek még komoly reformációt, esetleg átstrukturálást igényelnének. Sokan élesen bírálták a Telekomon belüli képzési lehetőségeket, miszerint nincs még igazán lehetőség a vállalaton belül az egyéni fejlődésre, karriermenedzsmentre. Habár a munkaerőpiacon a Telekom béren kívüli juttatási rendszere az egyik legjobb, többen elégedetlenek voltak vele az elmúlt évekbeni jelentős csökkentések miatt. Ezen kívül sokan bírálták a vállalat belső kommunikációját, miszerint több olyan eseményt szervezhetnének, amelyen a dolgozók jobban megismerhetnék egymást.
Ezt egészítette ki még két skálakérdés, mely során a dolgozóknak 1-től 5-ig kellett értékelniük a vállalat fenn-tarthatóságát, illetve alkalmazottakkal való bánásmódját. Az alkalmazottak név nélkül töltötték ki a kérdőívet és hozzájárulásukat adták a kérdőív eredményeinek aggregálásához. A kérdőívek kiértékelése egy statisztikai programmal, az SPSS 14. 0-s verziójának segítségével és másik konzulensem, Dr. Sass Judit docens segítségével valósult meg. Az online felület ugyanakkor lehetőséget nyújtott az egyes kvantitatív kérdések aggregált ered-ményeinek kimutatására, azok elemzésére. Az elemzés során az adatok segítségével olyan kereszttáblákat készítettem, melyek azt igyekezték feltárni, hogy van-e valamilyen kapcsolat a kitöltők egyes demográfiai adatai (nem, életkor, mióta és melyik funkcionális területen dolgozik az adott munkavállaló a MT-nál, hányadik munkahelye a dolgozónak) és az egyes kérdésekre adott helyes válaszokat illetően. Ezt mind a zárt kérdésekre, mind a skála-kérdésekre, mind pedig az attitűdkérdésekre megnéztem.
20 Dupla esély 1X @ 1. 03 Felett/Alatt 1. 5 Flt Alt Felett 1. 5 @ 1. 22 Felett/Alatt 2. 5 Felett 2. 66 Felett/Alatt 3. 5 Alatt 3. 44 Mindkét Csapat gólt Szerez Igen Nem 35% 65% Nem @ 1. 44
Kisorsolták a 2021-ről idei nyárra halasztott Egyetemi Világjátékok (Universiade) csapatsportágainak csoportjait. Női kosárlabda válogatottunk Szlovákiával, Tajvannal és Brazíliával szerepel egy négyesben. Az Universiadét június 26. és július 7. között rendezik a kínai Csengtu (angol átírással Chengdu) városában. Az eredeti tervek szerint a női kosárlabda tornán 16 válogatott vett volna részt. Az ukrajnai háborús agressziója miatt azonban Oroszországot kizárták és helyüket új résztvevővel nem töltötték fel, így végül 15 együttes küzd meg a tornán. A csapatokat négy csoportba osztották. Az egyetlen minket is érintő megkötés az volt, hogy egy kontinensről maximum két válogatott kerülhetett azonos csoportba. Magyarország portugália 3-3. A csoportok beosztása az alábbiak szerint alakul A-csoport: Szlovákia, Magyarország, Tajvan, Brazília B-csoport: Románia, Kína, Portugália, Mexikó C-csoport: Lengyelország, USA, Finnország D-csoport: Argentína, Csehország, Horvátország, Japán A csoportkört követően az első két helyezettek az 1-8. helyért folytatják, míg a harmadik és a negyedik pozíciót elfoglaló gárdák a 9-15. helyért játszhatnak.
Portugália 1674, 78 9. (12. ) Mexikó 1658, 82 10. (10. ) Hollandia 1658, 66 11. ( 9. ) Dánia 1653, 6 12. (11. ) Németország 1650, 53 13. (16. ) Uruguay 1635, 73 14. (14. ) Svájc 1635, 32 15. (13. ) Egyesült Államok 1633, 72... 40. (41. ) Magyarország 1466, 08... 45. (46. ) Szlovákia 1454, 98 MTI/para Ami biztosan érdekelné
A tokiói olimpia miatt 2021-ről 2022-re elhalasztott kontinensbajnokságon a kölni B csoportban szerepel Magyarország. A szeptemberi torna legerősebb hatosában a hazaiak mellett a címvédő szlovénok, a már jól ismert franciák, továbbá a litvánok és a bosnyákok lesznek a magyarok ellenfelei. A második körben az F csoport legjobb három válogatottjával, a K jelű hatosban folytathatnák a küzdelmet a magyarok, és a Litvánia, Bosznia-Hercegovina, Csehország és Bulgária négyeséből kerülnének ki a leendő ellenfelek. Magyarország még sosem szerepelt világbajnokságon. Portugáliához hasonlóan Szlovákia is az előselejtező sikeres vétele után került a vb-selejtező első körébe. A szlovákok az A csoportban szerepelnek, és két fordulót követően nyeretlenek. Léván kikaptak a belgáktól, majd Rigában a lettektől. Így kerüljük el az adófizetést. Február 25-én Belgrádban lépnek pályára, három nappal később, a visszavágón Léván fogadják a szerbeket. A magyar válogatott kerete: Allen Rosco (Niigata), Mikael Hopkins (Reggio Emilia), Benke Szilárd, Golomán György, Keller Ákos, Perl Zoltán, Somogyi Ádám, Váradi Benedek (Falco), Lukács Norbert, Pongó Marcell, Szabó Zsolt, Vojvoda Dávid (Alba), Eilingsfeld János (Atomerőmű), Ferencz Csaba (Körmend) Megosztás Címkék