A gyártó az erőgépet kifejezetten nehéz munkákra, talajmunkákra fejlesztette ki, amelyeket eddig derékcsuklós, hevederes járószerkezetű- vagy rendszertraktorok tudtak csak elvégezni. Alacsonyfordulat-koncepció: Fendt ProDrive A Fendt 1000 Vario az első univerzális nagytraktor, amelybe az alacsonyfordulat-koncepciót, a "Fendt ProDrive"-t beépítették. A traktor minden főbb elemét (motor, hajtómű, hidraulika) ezen koncepció alapján tervezték át a "nagy forgatónyomaték – alacsony fordulatszám" mottó szerint. A gyakorlatban: nagy nyomaték, alacsony motorfordulatszám mellett alacsony fajlagos üzemanyag felhasználást jelent. A traktorba egy hathengeres 12, 4 literes MAN motor kerül változtatható geometriájú turbófeltöltővel, amely a gyártó szerint dinamikus teljesítmény-leadást és már alacsony fordulaton is nagy nyomatékot képes leadni. REGIO Játék | Fendt 1050 Vario. A Fendt 1050 Vario maximális nyomatéka 2400Nm, amelyet 1100-as percenkénti motorfordulatnál ad le. Az alacsonyfordulat-koncepcióra kialakított motor névleges fordulatszáma 1700 fordulat percenként.
A gép műszaki paramétereiből jól látszik, hogy élettartamra tervezték, tehát a meglévő nagy traktor eszközparkot üzemeltethetjük vele akár extrém körülmények közt is, gazdaságosan. Speciális feladatok is elláthatók vele, opcióként fordító adapter is rendelhető hozzá, mellyel tolt munkaeszközöket is használhatunk pl. A Fendt 1050 Vario lett az Év Traktora! - GÉPmax. silózó, erdészeti zúzó. " - Nagy Róbert, Fendt termékmenedzser Innovációk áttekintése: 1. Univerzális traktor Tier 4f károsanyag kibocsátási besorolással • Egyszerű, megbízható kezelhetőség, erőt sugárzó megjelenés • Könnyű, különösen fordulékony és kiválóan áttekinthető • Teljes értékű tolt üzemmód különleges feladatok esetére • Kiugró sokoldalúság az 500 LE teljesítménykategóriában, ezáltal különösen jó megtérülés érhető el vele összehasonlítva a hagyományos koncepciókkal (hevederes-, derékcsuklós-, rendszertraktorok) 2. Nagy teljesítményű vontatótraktor optimális erőátvitellel • Legnagyobb gumiabroncsok (átmérő maximum: 2, 35 m hátul) a leghatékonyabb vonóerő-átadás érdekében • VarioGrip keréknyomás-szabályzó rendszer – 15%-kal nagyobb vonóerő és területteljesítmény kisebb szlip mellett • Rugalmas súlyozhatóság 3.
Ha a két kart tovább, a második kattanásig tolta előre, a bolygómű magasabb fokozatába kapcsolt és a harckocsi máris gyorsabban haladt anélkül, hogy a sebességváltó karhoz kellett volna nyúlnia. Ezt az erőátvitel minden fokozatban el tudta játszani, azaz olyan volt, mintha összesen tíz fokozat állt volna rendelkezésre. Fordulni pedig például úgy lehetett a tankkal, ha az egyik botkormányt, mondjuk a baloldalit, csak egy kattanásig tolta előre a vezető, a jobbat viszont a másodikig. Mivel a jobboldali lánctalp így gyorsabban forgott, a harckocsi balra fordult. Természetesen ugyanazt a hatást lehetett elérni azzal is, ha a második kattanásban lévő botkormányok közül az egyiket hátra húzta a vezető. A lényeg, hogy a két lánctalp eltérő sebességgel haladjon. Fendt 1050 motor.fr. A T-55-össel azt azonban nem lehetett megtenni, amire egyes más lánctalpas járművek alkalmasak voltak, hogy az egyik lánctalp előre, a másik hátrafelé forogjon, és így a jármű egy helyben hátraarcot hajtson végre. A T-55 vezetőállása. Két botkormány, a három autókból is ismert pedál és jobbra a sebességváltókar Galéria: Olcsó tank Ahogy maga a Tifon 2a alapelemeinek származása is a szovjet időkbe vezet vissza, ez a motorjára is igaz.
Vetület fogalma Az axonometrikus ábrázolás szemléletes képet ad, de a testek méreteit és alakját torzítva mutatja be. A műszaki gyakorlatban a testek ábrázolására a vetületi ábrázolást használjuk. A tárgyról merőleges vetítéssel kialakított, síkban fekvő geometriai alakzatot vetületnek, a vetítési módot merőleges vetítésnek nevezzük. Fölülnézet, oldalnézet A test felülről nézett képe: a felülnézet ( képsík). A test oldaláról készített képe az oldalnézet (). A vetületi ábrázolásnál a három vetületet egy síkban ábrázoljuk úgy, hogy az elölnézet képsíkjába beforgatjuk a felülnézet és az oldalnézet vetülete Elölnézet megválasztása A test felülről nézett képe: a felülnézet (K1 képsík). A test oldaláról készített képe az oldalnézet (K3). Fordítás 'vetületi ábrázolás' – Szótár orosz-Magyar | Glosbe. A vetületi ábrázolásnál a három vetületet egy síkban ábrázoljuk úgy, hogy az elölnézet képsíkjába beforgatjuk a felülnézet és az oldalnézet vetületeit. Elölnézet A test elölről nézett képe: az elölnézet. Az elölnézet a tárgy legjellegzetesebb képe, ez adja a tárgyról a legtöbb információt.
Az elölnézet képsíkját második képsíknak nevezzük (). Vetületi ábrázolás A három vetület: – az elölnézet; – a felülnézet; – az oldalnézet. A vetületi ábrázolás Vetületi ábra feladata A vetületi ábrázolás feladata: a testet úgy ábrázoljuk, hogy a test méretei, és alakja a rajzról egyértelműen leolvasható legyen. Vetületek elemzése A testeket általában három vetületben ábrázoljuk. A három vetületen a téglatest mindhárom lapja és mérete egyértelműen megadható. A szögek – a valóságos állapotnak megfelelően – derékszögek. Vetületi ábrázolás szabályai Ábrázoljuk úgy a téglatestet, hogy a rajz alapján ugyanolyan alakú és méretű téglatestet képzeljünk, illetve készíthessünk el! A téglatest mögé képzeljünk el egy függőleges helyzetű, a téglatest lapjával párhuzamos síkot! A síkot képsíknak nevezzük, a sugarakat, amelyek a képet a képsíkra vetítették, vetítősugaraknak hívjuk. Fenyvessy Tibor: Műszaki ábrázolás (MSZH Nyomda és Kiadói Kft., 1999) - antikvarium.hu. Egy csúcspont Két képsíkon ábrázolt képpontokat összekötő egyenest, rendezőnek nevezzük. A sugarakat, amelyekkel a képet a képsíkra vetítették, vetítősugárnak nevezzük.
VETÍTÉS, TÉRELEMEK VETÜLETE 7 3. Vetületkészítés, ábrázolás 9 3. Általános helyzetű térelemek ábrázolása 11 3. Pont ábrázolása 11 3. Egyenes ábrázolása 12 3. Különleges helyzetű térelemek ábrázolása 16 3. Vetítő egyenesek 16 3. Főegyenesek 17 3. Profilegyenesek 17 3. 4. Különleges helyzetű síkok 18 3. Térbeli alakzatok ábrázolása 20 4. ILLESZTÉS 21 4. Pont illesztése egyenesre 21 4. Egyenes illesztése síkra 21 4. Pont illesztése síkra 23 5. HELYZETFELADATOK 25 5. Térelem párhuzamossága 25 5. Térelem merőlegessége 26 6. ÚJ KÉPSÍK ALKALMAZÁSA, TRANSZFORMÁCIÓ 28 6. Általános helyzetű térelemek transzformálása különleges helyzetűvé 29 6. Síklapú testek szemléletes képének szerkesztése 31 7. METSZÉSI FELADATOK 33 7. Sík és egyenes döféspontja 33 7. Két sík metszésvonalának szerkesztése 35 7. Síklapú test és egyenes döféspontja 37 7. Dr. Patkó István: Műszaki ábrázolás és gépszerkezetek I. (Könnyűipari Műszaki Főiskola Gépészeti Tanszék, 1996) - antikvarium.hu. Síklapú testek síkmetszése 37 7. 5. Síklapú testek áthatása 39 8. SÍKLAPÚ TESTEK KITERÍTÉSE 42 8. Térbeli szakasz valódi hosszának megszerkesztése segédháromszöggel 42 8.
Fenyvessy Tibor: Műszaki ábrázolás (MSZH Nyomda és Kiadói Kft., 1999) - Szerkesztő Lektor Kiadó: MSZH Nyomda és Kiadói Kft. Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1999 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 134 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 28 cm x 20 cm ISBN: Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. Tankönyvi szám: 59088.
A test oldaláról készített képe az oldalnézet. Oldalnézet A test felülről nézett képe. Fölülnézet A test elölről nézett képe. Elölnézet A síkot, amelyre a test képét vetítjük. A tárgyról merőleges vetítéssel kialakított, síkban fekvő geometriai alakzatot vetületnek nevezzük.