És itt érdemes megállni egy pillanatra. A mesebeli segítők – Messzelépő vagy Messzenéző – tulajdonságai "természetesnek" tűnnek ugyan, a mesehős segítése azonban nekik is kihívást és új területet jelent. Nem véletlenül szól a következőképpen a mese: "azért sírok, mert egyet lépek, keresztüllépem a világot és nincs hova lépni…" amire a válasz így hangzik: "gyere velem, majd lesz módodban a lépés…" Az ősi magyar világszemlélet a mindenséget több, eltérő minőségű, egymástól elkülönülő, mégis összefüggő dimenzióban, rétegben fogta fel és láttatta – pl. a mesén keresztül. Csak ezen a módon érthető – ilyenformán viszont tisztán értelmezhető – hogy Messzelépőnek Király kis Miklóssal való találkozásáig "nincs hová lépnie", ha viszont a hőssel tart a lelki fejlődés, az emelkedés útján, akkor majd "lesz módjában a lépés…" Messzenéző keresztüllátja a világot és nem lát tovább – Király Kis Miklós mellett azonban "lesz módjában a nézés…" Ez alatt csak azt érthetjük, hogy a mesehőshöz csatlakozó segítőtárs számára a szó szoros értelmében új dimenzió nyílik: másik világ, más mozgástér.
Elment az öccséhez, de nem mondotta, hogy már a hold is megvan. Mennek, mendegélnek, úgyannyira, hogy elérték a gyémánterdőt. A lovat újra megkötötték egy fához, Király kis Miklós elment a gyémánthídhoz. Mikor odaért, rávágott a kardjával a hídra, ott már három szál deszka szakadt le. Elbújt. Megyen a huszonnégy fejű sárkány, menne a hídon keresztülfele, hát megbotlott a lova annak is. Azt mondja: – Mi oka ennek? Huszonnégy éve rajtad járok, sose botlottál meg! Azt mondja a ló: Akkor leszállott. Kiment. Kérdi a sárkány: Addig verekedett a legény a sárkánnyal, hogy annak is levágta huszonhárom fejét. Mikor levágta a huszonhárom fejét, azt mondja a sárkány: – Király kis Miklós, hagyd meg a huszonnegyedik fejemet, odaadom a napot. Mikor megkérdezte tőle Király kis Miklós, hol van a nap, azt felelte a sárkány: – Ott van a nyeregpokróc alatt! Ennek a sárkánynak háromlábú lova volt, de az a három lábon is sebesebben tudott menni, mint más, akinek négy lába van. Király kis Miklós nem kivette a napot, hanem odatette a csillagokat meg a holdat a naphoz a háromlábú lónak a nyeregpokróca alá.
Fotó: Orosz Sándor Bemutató: 2017. május 21. 11 óra Lázár Ervin A legkisebb boszorkány és Ámi Lajos Király Kis Miklós nem lel az országban olyan szép nőt, akit ő elvegyen, az újságbul olvasta, hogy Tündér Tercia világszépasszonya is létezik a földön című meséi alapján. Egy királylány, aki a legszebb az egész világon. Egy királyfi, aki éppen ezt a királylányt keresi. Egy boszorkány a világ egyik végén, a Csillagok édesanyja a másikon. Vajon egymásé lesz-e Király Kis Miklós és Tündér Tercia, Kaszaerdőkön, sárkányokon, táltos lovakon keresztül? És vajon segíti vagy akadályozza egymásra találásukat a legkisebb boszorkány? Színes, széles vásznú bábjáték Ámi Lajos cigány népmeséje és Lázár Ervin megható története nyomán.
- Dehogynem - mondja Messzinéző -, a tenger közepén ül egy fűzfának a tetején. - Na, lépjél csak érte - mondja Messzilépőnek Király kis Miklós. Messzilépő tüstént odalépett, a kezére tekerte a csepp ember szakállát, odavitte Király kis Miklós elé. Az elvette tőle a napot, holdat meg a csillagokat, s azonnal fel is engedte a csillagokat az égre, hadd ragyogjanak. Megköszönte a három embernek a segítséget, s megindult hazafelé. Feleúton felengedte a holdat is, s mikor már gondolta, hogy nem olyan messzire van, felengedte a napot is, hogy napvilágon érjen haza. Mikor hazaért, a király nekiadta fele királyságát, a lányát is nekiadta, csaptak egy nagy lakodalmat, s még ma is élnek, ha meg nem haltak. szerk. Kovács Ágnes Icinke-picinke - Móra Ferenc Könyvkiadó Budapest - 1972 Értékelés 5 4 33 33 szavazat
– Na, gyere velem, majd lesz módodban a lépés! Na, ahogy mennek, mendegélnek hárman, megint találnak egy embert, az is sír. – Hát te miért sírsz? – Hogyne sírnék – mondja az ember -, mikor hét öl fa ég mellettem, hét nagy ujjas van rajtam meg hét bunda, mégis majd meg fagyok! – Na, gyere velünk, majd lesz módodban a melegedés! Mennek, mendegélnek tovább. Egyszer csak elérték a házat, ahol a kis csepp ember lakott. Bementek. Az öregasszony, a felesége már tudta, hogy az ő urát keresik. Adott nekik szállást, de egy szobát befűtött, mint a katlant, hogy égjenek meg benne mindahányan. De hát a fagyos ember szerette, annak nem volt melege, hanem a többiek, azok meg akartak sülni. Azt mondja Király kis Miklós: – Hallod, te fagyos ember, ne hagyj bennünket megégni, csinálj velünk valamit. Hát az csak egyet sóhajtott, egyszeribe olyan langyosság lett a szobában, hogy nem sültek meg. Reggel, mikor kiengedte őket a vénasszony, azt mondja Király kis Miklós Messzinézőnek: – Nézzél csak széjjel, nem látod valamerre ezt a bakarasznyi csepp embert a méternyi szakállával?
Az elvette tőle a napot, holdat meg a csillagokat, s azonnal fel is engedte a csillagokat az égre, hadd ragyogjanak. Megköszönte a három embernek a segítséget, s megindult hazafelé. Feleúton felengedte a holdat is, s mikor már gondolta, hogy nem olyan messzire van, felengedte a napot is, hogy napvilágon érjen haza. Mikor hazaért, a király nekiadta fele királyságát, a lányát is nekiadta, csaptak egy nagy lakodalmat, s még ma is élnek, ha meg nem haltak. Forrás: Kép: Pixabay, Canva
Az Orbán-kormány embertelen válságkezelési karaktere Az Orbán-kormány koronavírussal kapcsolatos válságkezelésében hasonló mintázatok figyelhetőek meg, mint 2010-2014 között. sajátos, kereszténydemokrata Az illiberális állam következő öt éve Korszakhatárhoz érkeztünk, történelemformáló hatása lesz, hogy az orbáni ideológiával szemben milyen eszmék jutnak most főszerephez az ellenzéki oldalon. posztszocialista klientúra Miért bánik az Orbán-kormány könyörtelenül a közszférával? Céltalan és abszurd a kormányzat dúlása a közigazgatásban, azonban nem ok nélküli: az Orbán-rendszer bázisát nem a közszférában dolgozók jelentik. Van-e baloldali főpolgármester-jelölt Budapesten? Csakugyan nincs olyan főpolgármester-jelölt, aki meg merné kérdőjelezni azt a mítoszt, miszerint Budapesten csak tehetősek élnek? Vagy lehet, hogy mégiscsak van, csak kevesen ismerik valóban a programját? Mennyire volt jó ötlet összekötni hazánk jövőjét az autóipar jövőjével? A magyar gazdasági modell jelentős részben a német autógyárak hazai leánycégein alapszik.
Így az adrenalin hiába kerül a vérbe — jellemzően a külső hatásokra történő gyors reakció vérhígító hipertónia esetén - nem tudja fokozott üzemmódba kapcsolni a szívet, tehát a vérnyomás sem emelkedik. Vérhígító kockázatos mellékhatásokkal? Ezekre ügyeljen, ha véralvadásgátlót szed! Mi a vérhígító gyógyszerek? Mire valók? Milyen mellékhatásaik vannak?. A béta blokkolók előnye, hogy nem fokozzák a víz- és a só-visszatartást, sőt, idővel csökkenteni is lehet az adagjukat. Hátrányuk viszont, hogy a tüdő hörgőinek falában is gátolják a béta receptorok működését, ami asztmás rohamot válthat ki. Így asztmás, vagy arra hajlamos betegeknél meg kell fontolni a szedésüket. Ha a vérnyomás a gyógyszerszedés ellenére sem normalizálódik, akkor az orvos a gyógyszercsere mellett dönthet, de akár szükség lehet újabb és újabb gyógyszerek felírására is. Az a gyógyszer, amely az ön számára megfelelő, nem biztos, hogy segíteni fog a családtagjain, ismerősein. A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer aktivitását gátló szerek Az angiotenzin, a renin és az aldoszteron mind olyan, a szervezetben termelődő anyagok, amelyek természetes módon képesek emelni a vérnyomást.
2020. 08. 10. Mi is az a magas vérnyomás? A magas vérnyomás ( hypertonia) napjainkban rendkívül gyakori kórkép: a becslések szerint hazánkban a felnőtt lakosság 35%-a érintett benne. A Magyar Hipertónia Társaság 2018-ban kiadott szakmai irányelvei alapján 140 Hgmm szisztolés és/vagy 90 Hgmm diasztolés érték felett beszélhetünk magas vérnyomásról. A jó hír az, hogy nem vagyunk teljesen kiszolgáltatva ennek az alattomos betegségnek, vagy ahogy az orvosok mondják: "a néma gyilkosnak". Tudatosan, odafigyelve sokat tehetünk a hipertónia ellen! Az a fránya só Ha az étrend tekintetében egyetlen, rövid, nagyon tömény üzenetet akarnék megfogalmazni: ennyit mondanék: CSÖKKENTSÜK A SÓFOGYASZTÁST! (Valójában nem a konyhasó, hanem a nátrium bevitele okozza a gondot. ) Mindenhol kerüljük a sót, ahol csak lehet. Akkor is, ha a konkrét lépés kicsinek, jelentéktelennek látszik, hiszen sok kicsi sokra megy! Amikor sócsökkentésről beszélünk, legtöbbünknek az jut eszébe, hogy mától fogva kevesebb só kell a levesbe, főzelékbe… Pedig a napi összes sófogyasztásunknak csupán 11%-a származik az ételkészítés során hozzáadott sózásból.