II. József Mária Terézia és I. Ferenc császár gyermekeként született Bécsben, 1741. március 13-án. Ő tekinthető a Habsburg-Lotharingiai-ház első uralkodójának. [1] Mindjárt élete kezdetén, 1741. szeptember 11-én a nagypolitika részesévé vált: az osztrák örökösödési háborúban magyar rendektől segítséget kérő Mária Terézia vele a karján jelent meg Pozsonyban. A magyarországi nemesek a hagyomány szerint ekkor biztosították támogatásukról a híres "Vitam et sanguinem! " ("Életünket és vérünket! ") felkiáltással. [1] II. József gyermekkorában makacs és önfejű volt. Tanáraira – többek között Batthyány Károly gróf, Bajtay Antal későbbi erdélyi püspök, Martini bécsi jogászprofesszor – később sem hallgatott, inkább autodidakta módon művelődött. Nagy hatással volt rá a kameralizmus és a felvilágosodás eszmevilága. Az udvari élet, a bálok untatták, inkább magányosan töltötte idejét. II. József uralkodása - YouTube. Már korán magáévá tette a felvilágosult abszolutizmus, az emberek üdvéért munkálkodó koronás fő eszményét. József római katolikus volt, ez azonban nem akadályozta meg abban, hogy később a saját államfelfogása szellemében irányítsa az egyházat.
Előzmények III. Károlynak(1711-1740) nem volt fiú örököse, ezért el kellett fogadtatnia a Birodalomban a leányág öröklését. Megalkotta a Pragmatica Sanctio-t(törvényes szabályozást). A magyar országgyűlés 1722-23-ban cikkelyezte be. Biztosította a nemesi adómentességet és a vallásszabadságot, az országot saját törvényei szerint fogják kormányozni. 1740-ben meghalt III. Károly, a trónt a lánya Mária Terézia örökölte. Mária Terézia (1740-1780) Apja halála után rögtön kitört az osztrák örökösödési háború, mely 1740-48-ig tartott. igyes porosz uralkodó 1742-ben elfoglalta Sziléziát. Mária Terézia a magyar rendekhez fordult, akik katonákat adtak a harcok lezárásához. A nemesség fegyverbe száll, cserébe a királynő szabadság jogokat biztosít. Történelem: II. József, a kalapos király. Szilézia porosz kézen marad, sőt a hétéves háborúban (1756-1763) sem sikerült visszaszerezni. 1772-ben részt vesz Lengyelország első felosztásában=Galícia megszerzése. Abszolutistaintézkedéseket hajtott végre a rendek háttérbeszorításával. 1764-ben létrehozta az Államtanácsot.
Jellemző módon, hogy esküje ne korlátozza, Magyarországon meg sem koronáztatta magát, így lett belőle "kalapos király". Józsefet a magánéletben és a politikában is a célratörés, a külsőségek iránti teljes érzéketlenség jellemezte, birodalmát kopott öltözetben, legendás gyűrött kalapjában járta. Politikája, amelyet jozefinizmusnak nevez az utókor, a felvilágosult abszolutizmus szellemében zajlott; rendeletekkel kormányzott (összesen hatezret adott ki). 1781-ben hozott türelmi rendelete a nem katolikusoknak szabad vallásgyakorlást és hivatalviselési lehetőséget adott, feloszlatta a nem betegápoló vagy tanító szerzetesrendeket, a pápai bullák kihirdetését előzetes jóváhagyásához kötötte (placetum regium), az intézkedései miatt Bécsbe utazó VI. Pius pápát tisztelettel fogadta, de semmiben sem engedett neki. Takarékossági intézkedéseket hozott, racionalizálta az államszervezetet és enyhített a cenzúrán. 1781-ben eltörölte az örökös jobbágyságot. Balszerencsés volt a szerelemben II. József, a „kalapos király” » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Egységes jogrendszert vezetett be, eltörölte a halálbüntetést, átszervezte a bíróságokat, Magyarországon hatalmas felháborodást kiváltó 1784-es nyelvrendelete a latin helyett a németet tette hivatali nyelvvé.
II. Jószef, Mária Terézia fia, 1780-1790-ig uralkodott Magyarországon. II. Józsefet a felvilágosodás, a központosított állam, és a nemzetiségek jogainak figyelmen kívül hagyása jellemezte.
7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
1463. május 1. Szerző: Tarján M. Tamás "…a vett jótéteményeket meghálálni kivánván, még mielőtt a királyi méltóságra megválasztattunk, igéretet tettünk neki, hogy vele a felbonthatatlan barátság, testvériség és sógorság viszonyába lépünk. Most tehát György kormányzó urat meggyőzni kivánjuk arról, hogy a királyi méltóságra megválasztatásunk után, korábbi szándékunkat és akaratunkat meg nem változtattuk. Podjebrád katalin magyar királyné 2018. " (Részlet Hunyadi Mátyás 1458. február 9-i sztrasznici nyilatkozatából) 1463. május 1-jén tartották Budán Hunyadi Mátyás (ur. 1458-1490) és a mindössze 13 esztendős Podjebrád Katalin esküvőjét. A fiatal uralkodó és Podjebrád György cseh király (ur. 1458-1471) leányának házassága sajnálatos módon csupán egy évig tartott, ugyanis a királyné 1464 tavaszán – a csecsemő trónörökössel együtt – gyermekágyi lázban elhunyt. Katalin és ikertestvére, Szidónia 1449 novemberében, Podjebrád György huszita nemes úr és Sternbergi Kunigunda gyermekeként született a család névadó birtokán, Podìbrady fürdővárosban.
Diomede Caraffa, Roberto Caracciolo, Antonio Bonfini művét Beatrixnak ajánlotta, Pietro Ransanót pedig Beatrix szólította fel a magyarok történetének megírására. Mátyás halála után Gyermeke nem született. Amikor Mátyás Corvin Jánost jelölte ki örököséül, Beatrix a maga számára követelte az utódlást. Intrikáinak volt eredménye Váradi Péter bukása, Corvin János házasságának megakadályozása. Mátyás halála után Esztergomban [2] rendezkedett be, és Corvin Jánossal szemben II. Ulászlót támogatta, új házasság reményében. (II. Ulászló előző felesége az özvegy Brandenburgi Borbála volt, akivel nem történt meg a valódi esküvői szertartás, noha előzőleg már kötöttek egymással egy házassági szerződést. Luxemburgi Erzsébet magyar királyné - altmarius. ) Bakócz Tamás Beatrixot titokban összeeskette Ulászlóval, aki már korábban nyilatkozatot tett arra, hogy a házasságot nem fogja elismerni. Bakócz a szertartás szövegében szándékosan formahibát ejtett ( 1490. ). (A házasságot nem hálták el, mivel Ulászló még a nászéjszaka előtt faképnél hagyta újdonsült hitvesét, s később is kizárólag tanúk jelenlétében volt hajlandó találkozni Beatrixszel. )
Emellett magyar Katalinok is akadnak szép számmal, például Karády Katalin színművész, Kovács Kati énekesnő, Zoób Kati divattervező, Illényi Katica hegedűművész, énekes, Andrássy Katinka grófnő, Kovács Katalin kajakozó, Szőke Katalin kétszeres olimpiai bajnok úszó, Beke Kata író, Juhász Katalin olimpiai bajnok tőrvívó, Dobó Kata színésznő, Huszárik Kata színésznő, Gémes Katalin operaénekes, "Árva" Bethlen Kata írónő és Janza Kata színésznő. Láttad már? Benne vagyunk a tévében! Névnap: Mária, a kicsik kedvence Viktor, a győztes Zakariás, a gyengék támogatója Nikolett, az álmodozó Regina, a királynő Adrienn, a családcentrikus Névnapos: Edit, a találékony Az élet női oldala, személyesen neked! Novák Katalin: nekünk, az ország vezetőinek az a feladatunk, hogy megőrizzük a békét és megvédjük a magyar embereket - Nemzeti.net. Iratkozz fel a Life-hírlevélre! Sztárok, életmód, horoszkóp és kultúra egy helyen. Feliratkozom
Ezután a királyné Győrbe, majd Pozsonyba ment, míg a kis Lászlót Sopronba küldte. A kocka el volt vetve. Ulászló május 25-én érkezett Budára, s mellé állt a befolyásos és vitéz egri püspök, Rozgonyi Simon, valamint Hunyadi János is. Nem sokkal később sok olyan nemes is csatlakozott hozzájuk, akik részt vettek László koronázásán. Elhatározták, hogy Ulászlót megkoronázzák, s ekkor vették észre, hogy a korona eltűnt. Ez azonban csak kissé hátráltatta, de nem akadályozta meg a koronázást, így Szent István ereklyetartó szobráról vették le a koronát. I. Ulászló országgyűlést hirdetett Budára, ahol a rendek 1440. június 29-én (más források szerint július 17-én) királlyá koronázták - persze, nem a Szent Koronával. A korona ekkor a gyermekkirállyal és az anyakirálynővel együtt Pozsonyban volt. Erzsébet III. Frigyes német-római császár gondjaira bízta a gyermeket és a koronát is, aki Lászlót az Orth-i kastélyba záratta. Novák Katalin: a GDP 6,2 százaléka a magyar családoké : hirok. Attól félt, hogy a Habsburg-kisfiú miatt elveszíti osztrák főhercegi címét. Több mint négy éven keresztül ketten is uralkodtak, bár László egyrészt kisgyermek volt, másrészt fogságban volt, így a tényleges hatalom I. Ulászlóé volt.
Azonnal mint a'fodros koponyát, mint pediglen a' letépett avúlt ruha szakadékokat, valamintis némelly sorvadt tsontokat, korhadt fa (vélni lehet koporsó) darabokat magokkal haza vittek... azonnal, tudniillik már 16. Januáriusban költ kegyes levelében a' Városi Tanátsnak parantsolta, hogy mivel a' történet-írók szerint azon helyen Templom állott, és Budán némely Magyar Királyoknak temetése meg is történt... Ezen felfedezés iránt környűlállásos tudósítást küldjön. Podjebrád katalin magyar királyné útja. Azon esetre pedig, ha az említett drága kövekkel ékesített egész tetem valóban felfedeztetett, legnagyobb szorgalommal a' találásnak módja, vallatásoknak kihallgatásával rendszerint jegyzőkönyvbe foglaltasson, és a' tetemnek legkisebb részei, minden hozzá tartozó mívszerekkel lajstromba foglaltatván, figyelmes vigyázat alatt tartassanak, minthogy e' nevezetes tetemnek bővebb megítélése után illendő és tisztességes helyéről, 's fentartásáról gondoskodnia szükség lenne... « – írta 1827 -ben Wadasi Jankovich Miklós. A jelentés a továbbiakban a megtalálás körülményeit írja le, és egyúttal azok pusztítását is dokumentálja: »... A' kisebb koponya, és annak tsontforrása fehér személyt, és mivel a' hátulsó böltsesség fogak szinte kibújásban valának, 16. vagy 17.