Nárcisz És Psyché Bódy Gábor Filmje — Szürkehályog Műtét Veszprém

Saturday, 20-Jul-24 09:45:14 UTC

Eredeti magyar adó MTV-1, TV-1, m1 MTV-2, TV-2, m2 Duna TV Filmmúzeum Korhatár További információk IMDb A Wikimédia Commons tartalmaz Psyché témájú médiaállományokat. Psyché [1] (Psyché I-II) Bódy Gábor 1980 -ban készült kétrészes magyar filmje Weöres Sándor azonos című regénye nyomán. A kétrészes, filmszínházi vetítésre szánt változat I. részének címe: Psyché és Nárcisz. A II. részé: Nárcisz és Psyché. Elsősorban televíziós vetítéseknél [2] a reformkorban játszódó középső, Psyché című részt is be szokták mutatni, és ekkor a filmet Nárcisz és Psyché címen szokták sugározni. (Ez a reformkori rész az eredeti regényből hiányzik, de a film egyébként sem követi pontosan Weöres regényét. Továbbá nem kapcsolódik szervesen a kétrészes változat részeihez, történetéhez. ) Külföldi forgalmazásra egy 136 perces rövidített változat készült Narcissus and Psyche címen. A nyolcvanas években a külföldi bemutatók, fesztiválok, szemlék kapcsán még kizárólag ezt a változatot emlegették Nárcisz és Psyché ként [3] A háromrészes változat 2009-es DVD kiadásának a címe: Psyché.

  1. Vita:Nárcisz és Psyché – Wikipédia
  2. Psyhé és Nárcisz | Nemzeti Színház
  3. Stílust váltott a Chalga + videó
  4. A szürkehályog-műtét menete lépésről lépésre

Vita:nárcisz És Psyché – Wikipédia

Továbbá mikor bemutatták a háromrészes változatot, ezt azzal kívánták hangsúlyozni illetve a nézőknek kedvet csinálni, hogy a Nárcisz és Psyché címmel hangsúlyozták, hogy ez egy teljes, korábban moziban nem látható verzió. Ugyanakkor a háromrészes verziót emlegetik Psyché I-III-ként is. Korábban, a nyolcvanas években Nárcisz és Psyché címmel csak a külföldi bemutatókon szereplő export változatot emlegették. ↑ Ezt a háromrészes változatot 1990. december 28, 29 és 30-án mutatták be először a Magyar Televízió 1-es csatornáján (Filmévkönyv 1991 113. o. ) ↑ Ld. a Filmévkönyvek nyolcvanas évekbeli éves kiadásait. ↑ Gróf Dessewffy József létező személy, Kazinczy baráti köréhez tartozó főnemes volt. Kazinczy ismeretségi köréhez tartozott egyébként egy Lónyay Gábor nevű bihari nemes is. Források [ szerkesztés] További információ [ szerkesztés] NAVA Különgyűjtemények – Psyché III. (Nárcisz és Psyché) Egyéb [ szerkesztés] Az egyik forgatás Sopronhorpácson volt, aminek az előhívása nem sikerült (állítólag "rózsaszín" lett), így meg kellett ismételni a jeleneteket, ami a Vácrátóti Arborétumban történt.
A szenvedély, a szellem és a közép-európai történelem különös módon találkozik, s a legmerészebb kortárs formai kísérleteket a legősibb mítoszokkal kapcsolja össze. A reformországgyűlések világáról is emlékezetes képet rajzol Hogyan készült? A film forgatókönyvét Bódy Gábor és Csaplár Vilmos írta Weöres Sándor 1972-ben megjelent Psyché című verses regénye alapján. A munka négy éven át tartott, az adaptáció során az eredeti művet sok szempontból újra gondolták, elszakadtak annak töredékes, áldokumentumokat idéző megoldásaitól, helyette a szürreális és mitikus motívumok kerültek előtérbe. A fejezetekre osztott szerkezet és az enciklopédikus megközelítés lehetővé tette, hogy ugyanazokat a problémákat mikro- és makroszinten, a lehető legtöbb oldalról megvizsgálják. Az adaptációnak egyfajta kettősséget ad, hogy az egyik főszereplő, a valóságban is élt költő-drámaíró Ungvárnémeti Tóth László 1816-ban jelentette meg Nárcisz, vagy a' gyilkos önn-szeretet című, antik témájú tragédiáját. A film egyes szerepeit az ismert magyar színészek mellett neves külföldi sztárok játszották: Nárciszt Udo Kier, Psychét Patricia Adriani, Zedlitz grófot Cserhalmi György alakította.

Psyhé És Nárcisz | Nemzeti Színház

Tetszik a zabolátlan, pimasz száguldása – az életben, a szerelemben, a versekben, ahogy felrúgja a konvenciókat, és mindig őszintén, ösztönösen, szabadon cselekszik…" – Azt csinálhatom, amire gyerekkorom óta vágytam. Nem tudom elképzelni, hogy orvos, tanár vagy bérszámfejtő legyek, mert nem tudnék másfajta felelősséget vállalni, csak azt, amit egy színésznek vállalnia kell, de azt örömmel. – A mi osztályunk nagyon hamar bekerült a valódi színházi közegbe, így kevesebbet voltunk az iskola zárt világában. Már másod éven játszottunk a János vitézben, a következő évben jött A fekete ég – A fehér felhő. Az én következő lépésem a készülő Szindbád, amiben több szerepet játszom majd. A feladatok közül a Psyché nemcsak azért fontos és különleges az osztály életében, mert ez az első teljesen önálló előadásunk, amivel ráadásul a nagyközönség előtt is szerepelünk, hanem azért is, mert itt a szövegkönyvtől a díszletig minden a mi kezünk munkája. – Egy teljes fél év telt el nagy szabadságban, amikor bármit kipróbálhattunk, magunk kísérletezhettünk a Psyché egy-egy részletére.

Értékelés: 33 szavazatból A "Hegyaljai évek" Psyché (Lónyai Erzsébet) serdülő - és ifjúkorát meséli el. Psyché környezetében szinte minden ifjút elcsábít. Ezért zárdába küldik, ahonnan egy bécsi udvarlója, Zedlitz báró segítségével megszökik. Ezután következnek "A bolyongás évei" Budán, majd Pozsonyban bukkan fel a magyar risorgimentóban. Pesten felkeresi gyerekkori tanítóját-barátját, reménytelen szerelmét, a szegény sorsú Ungvárnémeti Tóth László költőt. Az "Asszonyévek" főleg Zedlitz báró kramowi kastélyában telnek. Psyché gyermekeit neveli, s részt vesz férje jótékonysági tevékenységében. Időröl időre Bécsbe látogat, hogy támogassa a most itt élő Tóth Lászlót. Az első világháború viharai elől Zedlitzék Dél-Amerikába utaznak. Innen visszatérve "A búcsú éveiben" Psyché ismét felkeresi az egyre betegebb Tóth Lászlót, örök, egyetlen beteljesületlen szerelmét, aki elképesztő nyomorban él és hamarosan a karjai között hal meg. A mind zavarosabb időket látva Zedlitz úgy dönt, hogy véglegesen Amerikába költöznek.

Stílust Váltott A Chalga + Videó

Külön érdekessége a filmnek, hogy a Nárciszt, azaz Ungvárnémeti Tóth Lászlót alakító Udo Kier magyar hangját a filmben a Zedlitz bárót alakító Cserhalmi György kölcsönzi, míg ő Garas Dezső hangján szólal meg, amivel a korabeli nézőknek nem kis meglepetést okoztak. Továbbá hogy Kazinczy Ferencet Pilinszky János költő személyesíti meg. Kisebb szerepekben feltűnik Hornyánszky Gyula festőművész Psyché gyámja, "nagybátyja", gróf Dessewffy József szerepében, Erdély Miklós (Eberhardt professzor) és Hoppál Mihály is (Oxendorf szerepében). A film 2012 -ben bekerült a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar alkotás közé. Történet [ szerkesztés] Weöres Sándor regénye és a film története valós személy, Ungvárnémeti Tóth László (1788-1820), a fiatalon elhunyt költő köré szövődik, akinek életébe töredékesen egy kitalált személy, gyermekkori szerelme, Lónyay Erzsébet, azaz Psyché szemein és életén, ritkuló találkozásaikon keresztül nyerünk bepillantást. A lány egyszerű kis vidéki, szegény cigánylány a Miskolc környéki Avasról – akinek anyját a sors szeszélye folytán örökbe fogadta és grófkisasszonyként neveltette, taníttatta egy Mailáth gróf – vidéken nevelkedett anyja regénybeli szeretője, Bihari János cigányprímás rokonainál.
Egy Psyché a hét közül és Nárcisz, Barta Ágnes és Fülöp Tamás, a Psyché című előadás kétszereplje mesél alakításról, élményekről, a közös munkáról. Száguldás Barta Ágnes – Psyché – Amikor először voltam színházban, még kisgyerekként, akkor eldőlt, hogy engem ez érdekel. Nem emlékszem, hogy bármi más is akartam lenni, mint színésznő. Drámás gimibe szerettem volna jelentkezni, de édesanyám nem akarta, hogy elkerüljek otthonról, Szolnokról. A 10. osztály második félévében – matek-angol tagozatos voltam – egy diákszínjátszó találkozón én is részt vettem mint szervező, és akkor eldöntöttem: irány Pest, Vörösmarty, dráma tagozat. Édesanyám azt mondta, hogyha ilyen elszánt vagyok, akkor ne várjunk. Segített intézkedni, és a második félévet már ott kezdtem. A folytatáson sem gondolkoztam sokat: a Színművészetire és Kaposvárra is jelentkeztem, ez utóbbi helyre egyből fel is vettek. Így kerültem Vidnyánszky Attila osztályába. Barta Ágnes: "Psyché alakja a teljes, az elérhetetlen szabadság, és számomra ez a legfontosabb azonosulási pont.

Hiszen az csupán néhány percig tart, melynek keretében az elszürkült szemlencsét eltávolítják és beültetik helyére a szemhez tökéletesen illeszkedő, kitűnő látást biztosító szemlencsét. Kis pihenést követően a páciens otthonába is bocsátható. Élet a szürkehályog műtétet követően A műlencse beültetés a szürkehályog kezelésére és a látásromlás javítására is jó megoldást jelenthet. Gyors és hatékony eljárás, mely alapjaiban változtatja meg azok életét, akik részt vettek az operáción, azonban a műtét után is tisztában kell lenni néhány dologgal kapcsolatban. Dr. Nagymihály Attila szürkehályog specialista szerint több mindenre is kell figyelni egy szürkehályog műtét után. Az operáció eredményének ellenőrzésére a műtét másnapján és mintegy 2 hónapot követően kerül sor. Szükség esetén ekkor történik meg a szemüveg felírása is. Jó tudni róla, hogy az éleslátás nem rögtön, hanem fokozatosan alakul ki. A szürkehályog-műtét menete lépésről lépésre. Mintegy 4 hét múlva várható végleges eredmény. A műtét után előfordulhat könnyezés, szédülés is, ez azonban néhány nap elteltével megszűnik majd.

A Szürkehályog-Műtét Menete Lépésről Lépésre

Mivel érzéstelenítőt kap előtte, ezt a bemetszést Ön nem fogja érezni. A nyíláson keresztül helyezik be a műlencsét, ami a rendelkezésre álló térben felveszi megfelelő alakját. A vágás olyan apró, hogy varrat nélkül magától záródik a kezelés után. A műtétet követően átlátszó kagylót helyeznek a szemére, melyet másnap reggel vehet le. A szürkehályog műtét ezzel véget is ért Az asszisztens átkíséri a pihenőszobába, ahol biztonság kedvéért rövid ideig pihen, aztán jöhet a kontrollvizsgálat és már mehet is haza. Természetesen kap egy részletes listát a teendőkről, arról, hogy mit szabad és mit kerüljön, majd megbeszélik Önnel a következő ellenőrző vizsgálatok időpontját. A látásjavító intézményből már szürkehályog mentesen távozhat. A kép forrása: Pixabay

Zöld hályog esetén ez az elvezetés csökken, ami miatt a szemnyomás megnő. Ezt normalizálja a lézer kezelés (trabekuloplasztika). A korábbi évtizedekben erre a célra hőhatáson alapuló (fotokoagulatív) lézert használtak. Magyarországon még mindig döntően ezt kezelést alkalmazzák, a hőhatás azonban hegesít, ami közép és hosszú távon rontja a csarnokvíz elvezetését, és a szemnyomás megemelkedését okozza. A korszerű, szelektív lézeres trabekuloplasztika (SLT) során viszont már más lézerfényt használnak, emiatt a kezelt csarnokzug csarnokvíz-elvezetése megnő, a szemnyomás pedig csökken, a késői hegesedés viszont nem alakul ki. További előny, hogy az alacsony kezelési energia miatt a kezelés nem fájdalmas, nem is érezhető. A szelektív lézer trabekuloplasztikát ma már számos nyitott zugú zöld hályog esetén első kezelésként alkalmazzuk. A korszerű lézerkészülékek a nyitott zugú zöld hályog kezelését és a zárt csarnokzugú glaukóma ellátását egyaránt lehetővé teszik, mivel kétféle lézerüzemmódban használhatók.