A mozivásznon Sissi édesanyját alakító Magda Schneider valójában is a címszerepet játszó Romy Schneider édesanyja volt. Ráadásul Romy közel annyi idős volt a forgatáskor, mint Erzsébet a császárral való találkozáskor. A Ferenc Józsefet alakító Karlheinz Böhm 10 évvel volt idősebb partnernőjénél, a valóságban pedig császár és Sisi között 7 és fél év volt a korkülönbség. További tény az, hogy a császári párt alakító két színész ugyanazon a napon halt meg 32 év eltéréssel: Romy 1982. május 29-én, Karl 2014. május 29-én. A férfi pont kétszer annyi évet élt, mint a színésznő. A trilógia első részének forgatásakor a 16 éves Romy Karlt "Karl Bácsi"-nak szólította, amivel a férfit megnevettette, aki megkérte a lányt, hogy ne legyen ilyen hivatalos vele. A két színész elég jól jött ki egymással. Romy Schneider - Sztárlexikon - Starity.hu. Romy állítólag még azt is megígérte Karlnak, hogy elmondja majd neki, ki lesz az első férfi, akivel szexuális kapcsolatot létesít. És valóban, a férfi kapott egy üzenetet Romy-tól akkor, habár a tartalmát nem ismerjük.
E nagytakarításban helyet adunk annak, melynek ezidáig nem volt hova megérkeznie. A halál hellyel kínálja az életet, ahogy az élet megágyaz a halálnak. Ez a Skorpió misztérium játék. A vetítés Szeptember 23-án ( Romy Schneider születésnapján) mindannyiunknak elindult… Merkúr árnyékban: Szeptember 23. tól Merkúr retrográd: Október 13- November 3. Merkúr a Mérlegben: Október 23, - November 10. Merkúr kilép az árnyékból: November 19. Merkúr- Uránusz oppozíciók (váratlan események, információk, ráérzések, meglátások stb, …) Október 7. Október 20. November 17.
Forrás: AFP 1969-ben dolgozott először együtt Claude Sautet rendezővel. Az élet dolgai c. film hozta meg Sautet számára az első nagy sikert, Schneiderből pedig ikont csinált Franciaországban. Forrás: Europress/Getty Images Bár már az ötvenes években megfogadta, hogy felhagy a Sissi-szereppel, Visconti kedvéért még egyszer eljátszotta. Igaz, a tragikus sorsú, Wagner-rajongó bajor uralkodó életét megragadó Ludwig II. nem épp könnyű kis romantikus darab. Forrás: AFP Claude Chabrol rendezte a Piszkoskezű ártatlanok-ban (1974). Forrás: AFP Andrzej Żuławski A szeretet a legfontosabb című drámájában (1974) óriásit alakított, amiért megkapta a francia Oscar-ként aposztrofált César-díjat (1978-ban ismét elnyerte a rangos kitüntetést, Claude Sautet Egyszerű eset c. filmjéért). Forrás: Europress/Getty Images 1979-ben Costa-Gavras rendezte a Női fény c. filmben (partnere: Yves Montand). Ekkoriban kisebb botrány alakult ki közte és a német újfilm fenegyereke, Rainer Werner Fassbinder között, aki először azt szerette volna, ha Schneider játssza a főszerepet a Maria Braun házasságá-ban.
Az Észak-európai országok éghajlatának a jellemzői Európa északi szegélyén, a skandináv államok, és Oroszország területén két éghajlat típus található. Az Észak-európai országokon áthalad az Északi-sarkkör, ezért a sarkkörtől D-re eső területeken a hideg mérsékelt (tajga) éghajlat, míg ettől északra szubartikus (tundra) éghajlat található. A hideg mérsékelt öv a szárazföldek eloszlása következtében csak az északi félgömböt fogja körül. A tajga éghajlat jellemzői, növényvilága és állatai - Esőtánc.hu. Telek hosszúak és hidegek, míg a nyarak rövidek, de viszonylag melegek. A Földön ezen éghajlatán a legnagyobb az évi közepes hőingás mértéke, amely 33-70 °C. Az erősen lehűlő szárazföldek fölött, nagy kiterjedésű, fagyos, magasnyomású légköri képződmények keletkeznek. Európában itt fordulnak elő az északi féltek legnagyobb hidegei (Ohmjakon (Kelet-Szibéria): –77, 8 °C). A csapadékhullás maximuma nyár elején van, de az évi 300-700 mm csapadék jelentős része télen hó, amelynek mennyisége a szárazföld belseje felé csökken. A kis párolgás miatt a 300 mm-es értékek is legalább közepes vízellátást biztosítanak.
A tajga időjárási sajátosságai, csapadékmennyisége Erre jellemzően a napsugarak hajlásszöge kicsi, a nappalok ezért kifejezetten rövidnek mondhatóak. Északi szegélyén helyenként többnapos éjszakák is előfordulnak. Az erősen lehűlő szárazföldek fölött a sarki anticiklonokhoz hasonló, nagy kiterjedésű, fagyos, magasnyomású légköri képződmények jönnek létre (grönlandi és szibériai anticiklon). A jég világa | slideum.com. Itt fordulnak elő az északi félteke legnagyobb hidegei (Ohmjakon (Kelet-Szibéria): –77, 8 °C). A nyár rövid, de viszonylag meleg, ezért az évi közepes hőingadozás itt a legnagyobb a Földön (33-70 °C). Az éves csapadékösszeg alapján jól elkülöníthető a tajga két típusa: a hideg-óceáni (csapadékosabb) és a hideg-kontinentális (szárazabb). A csapadékhullás csúcsértéke a nyár elejére jut, de az évi 300-700 mm csapadék jelentős része hó, amelynek mennyisége a szárazföld belseje felé csökken. A kis párolgás miatt a 300 mm-es értékek is legalább közepes vízellátást biztosítanak. Bár a csapadék viszonylag kevés, az éghajlat nedvesnek számít, mert a hideg miatt a párolgás is csekély.
A fenyőfajok mellett, gyakran nyír- és fűzfák is megjelennek. A különböző földrészek tajgáin más-más fenyő-, nyír- és fűzfafajok fordulnak elő. Az erdeifenyő pl. Európában és Ázsiában is elterjedt, a lucfenyő viszont csak Európában honos. Ez utóbbi Európa legmagasabb fafaja. Elérheti a 70 m-es magasságot is. Sötétzöld színű tűlevelei 1-2, 5 cm hosszúak, hegyesek, szúrósak. Érett tobozai 12-16 cm-esek, világosbarna színűek, lecsüngők. Állandóan fagyos éghajlat diagram. Értékes fája miatt sokfelé telepítik. Csupán a szélsőséges klímát bíró, kevés tápanyagszükségletű növények élik túl ezen a helyen. Amelyik növény mégis megterem ezen a helyen, azok főleg a talajszinten maradnak – mohák, zuzmók rétege igen gazdag – vagy nagyon magasra nőnek – ilyenek a fenyőfélék, amiknek a lombkoronájuk nem engednek át sok fényt, így a cserjeszint és a gyepszint fejletlen a napfényhiány miatt. A tajga talaja: a podzol A tajga talajaiban többnyire kevés a tápanyag, a talaj nem termékeny. A talaj A szintje vékony, és a mérsékelt övi lombhullató erdőkben megszokottnál kevesebb benne a humusz.
Elterjedt a színalkalmazkodás a legtöbb emlős, illetve madár télire fehér bundát, tollazatot ölt (ez többnyire vastagabb, sűrűbb is). Az éghajlatnak köszönhetően a húsevő életmód szűkös energiát biztosít. A rágcsálókra vadásznak a kisebb ragadozó emlősök és a ragadozó madarak. Rénszarvasok, farkasok, hiúzok, menyétfélék élnek főleg erre. A forró övezet eső- és monszunerdőin, erdős szavannáin kívül a tajga "őserdőiben" él a leggazdagabb, a legháborítatlanabb állatvilág. Állandóan fagyos éghajlat. A tajga, mint növényzet, a tajga növényzete Az összességében hűvös, nedves éghajlat a szélsőségeket jól tűrő fenyőfajoknak kedvez. Az éghajlati öv természetes növénytakarója a tajga. Összetételét a luc-, jegenye-, vörös- és az erdei fenyő nemzetségeinek fajai határozzák meg. A lombhullató fákat nyír és nyár fajok képviselik. A zárt fenyvesek alatt a cserje- és gyepszint fejletlen, a mohaszint dús. Mivel a tajga tűlevelű avartakarója a csapadékot könnyen átereszti, talaja erősen kilúgozott, fakószürke erdőtalaj (podzol). Képződése a hosszú tél miatt lassú, kilúgzási szintje vastag.
Kapcsolódó információk: