Forrás:
Az elmúlt 30 évben nem foglalkoztatta a politika? Esetleg még nincs is személyes tapasztalata a rendszerváltás utáni időszakból? Vagy csupán szeretné hazánk jelenlegi helyzetét reálisan látni, mielőtt döntést hozna saját és gyermeke jövőjéről? A Mandiner Választási Különszáma erre kínál lehetőséget! A Mandiner Választási Különszámát ezekben az üzletekben vásárolhatja meg!
Húsz évvel azután, hogy az első Angliából érkezett bőrlabdát itthon megcsodálhatták, 1896. november 1-jén lejátszották az első nyilvános magyar futballmeccset Budapesten. Bár a "pékerdei csata" néven elhíresült összecsapás leginkább csak a sérült testrészek száma miatt ismert, mégis megágyazott a hazai labdarúgás fejlődésének. A labdarúgásról mint sportágról szóló első hazai ismertetést 1879-ben Molnár Lajos erdélyi jogász, újságíró írta Atlétikai gyakorlatok című könyvében, bár akkoriban még a szakértőknél is voltak komolyabb pontatlanságok, az író ugyanis a focilabdát összekeverte a rögbilabdával. Arról, hogy a hamisítatlan bőrlabda hogyan került az ország határain belülre, különböző történetek keringenek. Dénes Tamás, Sándor Mihály és B. Bába Éva A magyar labdarúgás története I. Magyar focimeccs ma 2020. című könyve szerint a játékszert Esterházy Miksa, a Monarchia attaséja vagy Harry Perry, az atléták angol edzője importálta Magyarországra, 1875-ben. Szokolay Kornél hírlapszerkesztő hét évvel később a Képes Sportnaptárban Három angol labdajáték címmel jelentetett meg cikket, majd 1896-ban Bély Mihály testnevelő tanár, az Országos Testnevelési Tanács előadó tanácsosa Angol rugósdi (Futball) címmel megjelentette a sportág hivatalos, első magyar nyelvű szabályfüzetét.
Csinta Samu, a Sepsi OSK klubigazgatója az MTI-nek elmondta: az uszítás bekerült a mérkőzés hivatalos jelentésébe, ezért a Sepsi OSK csak azt várja el, hogy az illetékes szervek végezzék a dolgukat. A klubvezető hozzátette: tudomása szerint egy brassói magánszemély ügyészségi feljelentést is tett az ügyben. A Sepsi OSK a pályán állt bosszút a történtekért: 2-0-ra legyőzte a Juventust, és ezzel a Liga 1-ben bennmaradást jelentő helyre lépett előre a tabellán. Bakács Tibor: Bence fiam azt kérdezi tőlem ma délelőtt, apa... én Szerbiában élek, de ugye magyar vagyok? | Mandiner. Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
Charley, a hazai rugósdi atyja még labdát is hozott Az első mérkőzés megrendezésének ötlete viszont biztosra vehetően Löwenrosen Károly, becenevén "Charley bácsi", asztalos iparosmester, magyar labdarúgó, nemzeti labdarúgó-játékvezető és sportvezető nevéhez fűződik. A szakember Angliában tanult és dolgozott, itt ismerkedett meg a játék fortélyaival, majd 1895-ben hazatért és a MÁV Északi Főműhelyében kapott állást mintaasztalosként. Magyar focimeccs ma online. Az első hazai mérkőzés ötlete itt fogalmazódott meg benne, és neki is látott a résztvevők toborzásának. Munkatársai figyelmét igencsak felkeltette a labda, amit magával hozott a szigetországból, és szép számmal akadtak azok is, akik a játékra jelentkeztek. Három hónapos felkészülés után, 1896. november 1-jén Budapesten, a Pékerdő egyik tisztásán megkezdődött az első hazai labdarúgó-mérkőzés. Az ELTE Online írása szerint számos forrás úgy véli, hogy a pékerdei pálya nem más, mint a mai MTK Stadion helyszíne, ám egy a témával foglalkozó, alábbi YouTube-videóban a szerzők régi térképek vizsgálatával levezették, hogy talán valószínűbb, hogy ez inkább a mai BKV-pályának felelhetett meg.
utóparaszti? ) társadalom átalakulását. A könyvben olvasható történeteket Tukacs László meséli el. A tiszakóródi születésű Tukacs afféle polihisztor: tanító, népművelő, focista, edző, szervező, akinek a nevét "elég a közértben, a pálya szélén, a kocsmában vagy a templom előtt megemlíteni (…), bármely faluban tudni fogják, kiről van szó". A fehérgyarmati járás focicsapatainak emlékét ő idézi fel ebben a kiváló arányérzékkel megírt könyvben. Ma kezdődik a labdarúgó Európa-bajnokság, kedden játszanak a magyarok | Magyar Narancs. Egy-egy település labdarúgó múltja két és fél oldalban villan csak fel, de abban a legfontosabb, a leglényegesebb benne van. E pici fejezetek végén mindenütt található fénykép a szóban forgó falu – sok esetben szebb napokat látott – pályájáról. Az ilyen szociofotó jellegű képek valahol azt is érzékeltetik, hol tart, milyen állapotban van ma az országnak ez a szeglete. (A fotókat Árvai Károly és Szaniszló Róbert készítette. ) Többek között ezért őszinte ez a könyv. Tukacs László elbeszéléseiben hrabali figurák kelnek életre, cseh filmvígjátékokba illő jelenetek elevenednek meg.