Július 1-től új Munka Törvénykönyv lépett hatályba (2012. évi I. törvény), amely – remélhetőleg – hosszú távon szabályozza a gyermekek után járó pótszabadság kérdését is. Cikkünkben igyekszünk összefoglalni, hogy kik és milyen szabadságra lesznek jogosultak a jövőben. A 2012. július 1-jén hatályba lépő új törvénykönyv megőrzi a gyermekek után járó pótszabadság intézményét és világosan szabályozza, hogy ennek igénybevételére mind a két szülő jogosult. Szülőnek minősül a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, valamint az ezekkel együtt élő házastárs, továbbá, aki háztartásában élő gyermeket örökbe kíván fogadni és az ez irányú eljárást már elindította. Szülőnek minősül ezen felül a gyám, a nevelő- és helyettes szülő is. Gyermeknek pedig az tekinthető, aki a családi támogatások tekintetében is nevelt, vagy gondozott gyermek. A munkavállalónak a tizenhat éven aluli gyermekek után jár a pótszabadság, amely egy gyermek esetében két, kettő gyermek után négy, ennél több gyereknél pedig hét munkanapot jelent.
Részletek Megjelent: 2021. április 01. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) számos megkeresés érkezett mind a köz-, mind pedig a magánszférába tartozó szervezetektől mint foglalkoztatóktól annak kapcsán, hogy jogosultak-e kezelni (megismerni, nyilvántartani) a foglalkoztatottak új típusú koronavírus (SARS-CoV-2 vírus, koronavírus vagy COVID-19) elleni védettségének – a koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló 60/2021. (II. 12. ) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) rendelkezései alapján igazolható – tényére vonatkozó adatokat. A fentiek alapján a Hatóság az alábbi általános iránymutatást adja, azzal, hogy a jelen tájékoztató alapjául szolgáló jogi rendelkezések hatályából fakadóan az mindenekelőtt a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt. ) hatálya alá tartozó jogviszonyokra irányadó, és hogy az abban foglaltak kizárólag a jelenlegi – tehát az annak kiadásakor fennálló – járványügyi helyzetben alkalmazandóak.
Amennyiben a diák a 18. életévét nem töltötte be, akkor az Mt. -be foglalt, fiatal munkavállalók munkajogi védelmére vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe kell venni a feladatteljesítés során. Joganyag: 2006. törvény a szövetkezetekről Módosítja: 2016. évi XLIX. törvény Megjelent: MK 2016/71. (V. 20. ) Hatályos: 2016. 09. 01. Megjegyzés: közepes terjedelmű módosítás [htmlbox Változásfigyeltetés] Kapcsolódó cikkek 2022. március 22. Felment-e a szerződések alól a háború? Vajon kell-e teljesíteni ilyen helyzetben is, elvárható egyaltalán a teljesítés? – A Niveus Consulting Group példákon keresztül világítja meg a helyzetet. Politikai pártok adatkezelése A NAIH közleményt tett közzé a politikai pártok online adatkezelésével kapcsolatosan, amelyben kifejtette, hogy választási időszakban különösen figyelni kell a személyi azonosító célhoz kötött és jogszerű felhasználására, illetve az ezt veszélyeztető műveletekre. Egyre több a veszélyes hamisítvány az online kereskedelemben A leggyakrabban hamisított, veszélyesnek is minősülő árucikkek között a leggyakoribbak a parfümök, a kozmetikumok, a ruházati cikkek, a játékok, a gépjármű-alkatrészek és a gyógyszerek – derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) legfrissebb tanulmányából.
Különös munkaidő beosztás Légi/vízi/vasúti közlekedés egyes munkaköreiben (megállapodás alapján legfeljebb 24/60 órás beosztás szerinti munkaidő) Hosszabb teljes munkaidős munkavállaló esetén (megállapodás esetén legfeljebb 24/72 órás beosztás szerinti munkaidő) Mindkét megállapodás esetén a hónap végére 15 napos felmondási jog illeti meg a munkavállalót. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás (új intézmény az elszámolási időszak, ami lényegében munkaidőkeret) tartalma: Legfeljebb 6 hónap vagy 26 hét – a megszakítás nélküli – a több műszakos – az idényjellegű tevékenység keretében – a készenléti jellegű valamint – a légi/vízi/közúti/vasúti közlekedés egyes munkaköreiben foglalkoztatott munkavállaló esetében alkalmazható a kollektív szerződés alapján legfeljebb 12 hónap vagy 52 hét lehet, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják.
[1] A haszonbérleti szerződést írásba kell foglalni. [2] "6:350. § [A rendes gazdálkodás követelményeinek érvényesítése] (1) A haszonbérlő a dolog hasznainak szedésére a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően jogosult. (2) Termőföld haszonbérlője köteles a földet rendeltetésének megfelelően megművelni, és ennek során gondoskodni arról, hogy a föld termőképessége fennmaradjon. 6:351. § [Költségviselési szabályok] (1) A haszonbérlet tárgyát képező dolog fenntartásához szükséges felújítás és javítás, továbbá a dologgal kapcsolatos terhek viselése a haszonbérlőt terheli. Építési jog | 13. Szomszédjogok. (2) A rendkívüli felújítás és javítás a haszonbérbeadót terheli. 6:352. § [A haszonbér megfizetése] (1) A haszonbért időszakonként utólag kell megfizetni. (2) A haszonbérlő arra az évre, amelyben elemi csapás vagy más rendkívüli esemény miatt az átlagos termés kétharmada sem termett meg, méltányos haszonbérmérséklést vagy haszonbér-elengedést igényelhet. Erre irányuló igényét köteles még a termés betakarítása előtt a haszonbérbeadóval közölni.
Működést szabályozó jogszabályok Alapvető, működést szabályozó jogszabályok 2013. évi V. törvény: a Polgári Törvénykönyvről 2006. tv. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 2012. évi C. törvény: A Büntető Törvénykönyvről 2012. évi I. törvény: A Munka Törvénykönyvről 2007. évi CXXIX. törvény: a termőföld védelméről 1995. évi LIII. törvény: a környezet védelmének általános szabályairól 1996. törvény: a természet védelméről 2009. évi XXXVII. törvény: az erdőről, erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról 2012. évi CLXXXV. törvény: a hulladékról 1993. évi XCIII. törvény: a munkavédelemről 1995. Meghagyás (öröklési jog) – Wikipédia. évi CXXV. törvény: A nemzetbiztonsági szolgálatokról 2011. évi CXII. törvény: Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 1996. évi LVII. törvény: a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról 1996. évi LXXXI. törvény: a társasági adóról és az osztalékadóról 2009. évi CLV. törvény: a minősített adat védelméről 2015. évi CXLIII.
5. ) kormányrendelet a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről 201/2001. (X. 25. ) kormányrendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről 219/2004. 21. ) kormányrendelet a felszín alatti vizek védelméről 220/2004. ) kormányrendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól 50/2001. (IV. 3. ) Kormányrendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályiról 47/1999. (XII. 28. ) KHVM-rendelet az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról. 8/2000. ) KöViM-rendelet az állami tulajdonú víziközmű igénybevételével összefüggő locsolási kedvezményről 23/2004. 2013 évi v tv.com. 16. ) KvVM-rendelet az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló 47/1999. ) KHVM-rendelet módosításáról 28/2004. ) KvVM-rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól 34/2005. )
kapcsolódási pontjairól" szóló munkaanyagának vitája szerepelt. A tanulmányok tárgyalását megelőzően dr. Petrik Ferenc a munkabizottság vezetője adott tájékoztatást A készülő új Ptk. – most már több mint egy évtizedes múltra visszatekintő – kodifikációs munkálatai során a kódex tartalmi kereteit érintő egyik fontos elvi kérdés kezdettől fogva az volt, hogy a gazdasági társaságok joga bekerüljön-e a kódexbe avagy továbbra is külön törvényben maradjon. A társasági jog jeles művelői (elsősorban 1. A Ptk. bővítésének koncepciója Az új magyar Polgári törvénykönyvet előkészítő Kodifikációs Bizottság 1998-ban alakult meg, és 10 év alatt elkészítette a Ptk. tervezetét, amelyet 2008 elején szakmai egyeztetésre bocsátott. (A Kodifikációs Bizottság elnöke Vékás Lajos, titkára Kisfaludi András. Tagjai: Boytha György, Harmathy Attila, Lábady Tamás, Petrik Ferenc, Sárközy Tamás, Tovább