A hátrányos jogkövetkezményről szóló határozatot minden esetben írásba kell foglalni és indoklással kell ellátni. Továbbá ez esetben is fel kell világosítani a munkavállalót a jogorvoslattal kapcsolatos információkról. A fegyelmi eszköz és a felmondás viszonya Ha a munkavállaló valamely kötelezettségszegése miatt már figyelmeztetésben részesült vagy vele szemben a munkáltató hátrányos jogkövetkezményt alkalmazott, akkor ugyanezen kötelezettségszegése okán a munkaviszonyát már nem lehet megszünteti. Utóbbi esetben ez azt jelentené, hogy a dolgozót kétszer büntetnék meg ugyanazon hibája miatt. Természetesen a fenti tilalom nem jelenti, hogy ha a dolgozó a figyelmeztetés vagy hátrányos következmény ellenére folytatja a kötelezettségszegő magatartását vagy ismét elköveti a kötelezettségszegést, akkor ne lehetne emiatt akár felmondást is alkalmazni. Ebben az esetben ugyanis nem az egyszeri hiba lesz a felmondás oka, hanem a folytatólagos vagy ismételt kötelességszegés. Dr. Írásbeli figyelmeztetés következményei – Jogi Fórum. Szabó Gergely ügyvéd - - - - - - - - - - A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
A felmondást is természetesen írásban indokolni kell legalább összefoglaló jelleggel: a munkavállaló számára egyértelműen, világosan beazonosítható módon jelezni kell, hogy milyen kötelezettségszegés vagy egyéb magatartási probléma vezetett a felmondáshoz. 4. Minősített kötelezettségszegésre alapított azonnali hatályú felmondás A legsúlyosabb magatartási problémák esetén a munkavállalóval szemben azonnali hatályú felmondást is lehet alkalmazni. Erre azonban csak igen súlyos, ún. Fegyelmezés a munkahelyen. minősített kötelezettségszegések adnak lehetőséget. A munkáltatónak az azonnali hatályú felmondás indokolásában olyan – valós – tényekre kell hivatkoznia, melyek alapján megállapítható, hogy a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegte, vagy egyébként olyan magatartást tanúsított, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ilyenkor sem felmondási idő, sem végkielégítés nem jár a munkavállalónak. Nincs olyan szabály a munkajogban, hogy súlyosabb fegyelmezési eszköz mindenképpen csak azt követően alkalmazható, ha már az enyhébbeket korábban alkalmazta a munkáltató.
Ismétlődő vagy súlyosabb vétség Súlyosabb, vagy sorozatosan előforduló vétségek esetén a munkáltató hátrányos jogkövetkezménnyel járó szankciót is alkalmazhat, illetve a munkaviszonyt azonnali hatállyal megszüntetheti. A két formában közös a határidő fontossága. Az Mt. alapján a fenti szankciók lehetőségével munkáltató az okról való tudomásszerzéstől számított 15 napig, de legfeljebb 1 évig - bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig - alkalmazhat ilyen jellegű intézkedést. De mit is jelent a két határidő? Természetesen nem azt, hogy szabadon lehet választani a két határidő közül. A 15 napos (szubjektív határidő) az azonnali hatályú felmondás okáról való tudomásszerzéssel nyílik meg, míg az 1 éves (objektív) határidő az azonnali hatályú felmondásra okot adó cselekmény befejezésével. Írásbeli Figyelmeztetés Minta. A két határidő nem adható össze, tehát, ha egy kötelezettségszegés 2017. január 2-án következett be, és a munkáltató arról csak cember 29-én szerzett tudomást, arra hivatkozva legkésőbb 2018. január 2-ig lehet azonnali hatállyal a munkaviszonyt megszüntetni vagy hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedést hozni.
( korábban már szóltunk). Igaz, hogy a figyelmezetésnek közvetlenül nem lehet büntető, hátrányt okozó hatása, de mostanában gyakori, hogy időnként értékelik a dolgozót, és egy adott juttatás ( pl. Munkahelyi írásbeli figyelmeztetés mint recordings. jutalom) összege összefüggésben lehet az értékeléssel. Az értékelés során az írásbeli figyelmeztetéssel kifogásolt viselkedés áttételesen megjelenhet a szempontok között, így már lehet büntető hatása, annak ellenére, hogy a munkáltató közvetlenül nem fog hivatkozni a korábbi írásbeli figyelmeztetésre.
Eldőlt, hogy kik azok a köztisztviselők és pedagógusok, akik otthoni számítógépet nyertek a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága által kiírt pályázaton. A 25 ezer pályázóból 12 ezren kapnak korszerű gépet, közöttük például Topolánszky Ákos, az Ifjúsági és Sportminisztérium helyettes államtitkára. Az Informatikai Kormánybiztosság (IKB) még szeptemberben írta ki pályázatát köztisztviselők és a közoktatásban dolgozó pedagógusok számára, otthoni számítógép használat, internet-hozzáférés támogatására és távoktatási csomag biztosítására. A felhívásra mintegy 25 ezren jelentkeztek, közülük azonban csupán 12 ezren kapnak számítógépet otthoni használatra. A végeredményt, a nyertesek listáját a napokban tette közzé az IKB. A névsort böngészve kiderül, hogy állami tisztviselő is nyert a pályázaton. Topolánszky Ákos, az Ifjúsági és Sportminisztrérium (ISM) helyettes államtitkára számíthat otthoni számítógépre és internet-hozzáférésre. Július elseje a köztisztviselők napja. A tisztviselő az [origo] megkeresésére megerősítette a pályázaton való részvételének és sikerének tényét.
2008. 07. 01., 13:00 | Utolsó módosítás: 2008. 01., 13:13 | Ma hiába megyünk ügyfélfogadási időben adóhivatalba, okmányirodákba vagy polgármesteri hivatalba, zárt ajtókat találunk. A köztisztviselőket ünnepeljük, ugyanis július elseje az ő napjuk. Kik is ők valójában? Milyen jogszabályi keretek között dolgoznak? Mennyit keresnek? Milyen karrierút kínálkozik számukra? Kik a köztisztviselők 4. Az 1992. évi XXIII. törvényt tanulmányoztuk. A köztisztviselői eskü szövege "Én... esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz és annak népéhez hű leszek. Országunk Alkotmányát, alkotmányos jogszabályait megtartom. Az állam- és szolgálati titkot megőrzöm. Hivatali kötelességeimet részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, becsületesen, a jogszabályoknak megfelelően, pontosan, etikusan, az emberi méltóságot feltétlenül tiszteletben tartva, a legjobb tudásom szerint, nemzetem (és... önkormányzat) érdekeinek szolgálatával teljesítem. Hivatalomban és azon kívül példamutatóan viselkedem, s minden igyekezetemmel azon leszek, hogy a Magyar Köztársaság fejlődését, szellemi és anyagi javainak gyarapodását előmozdítsam. "
Az MKKSZ szolidaritási felhívása SZOLIDARÍTÁSI FELHÍVÁS A KÖZTISZTVISELŐK NAPJA ALKALMÁBÓL KEDVES KOLLÉGÁK! SZAKSZERVEZETI TAGOK! AKTIVISTÁK! Tűzzetek kék szalagot július1-én! Viseljétek egy héten át! A szolidaritás színével, a szalagtűzés szervezettségével jelezzük közösen a társadalomnak és a kormánynak, hogy idén sincs mit ünnepelnünk! Karrier: Nemzetbiztonsági ellenőrzés: kik maradnak ki a szórásból? | hvg.hu. És emlékeztessünk mindenkit; Amikor július 1-ét, a Köztisztviselők Napját 1996-ban az MKKSZ ünnepnek javasolta, még az 1992-es köztisztviselői jogállási törvény életbe lépésének napjára kívántunk emlékezni! Akkor a szabályozásunk egységesnek, korrektnek, előmenetelünk és javadalmazásunk rendezettnek látszott. Az ünnepnappal már akkor is azt az évente visszatérő alkalmat kerestük, amikor üzenhetünk a társadalomnak, és a társadalom és a kormányzat is szembesül azzal; hogyan áll, milyen a mi szolgálatunk, és milyen elismerést kapunk. Aggodalommal látjuk, hogy ez a beállt és szükséges szabályozási, fizetési egység megbomlott. A kormányzati döntések elkülönítik a kormánytisztviselőket, s miközben nekik is csak ígéretek jutnak, az önkormányzati köztisztviselők, a szociális munkások még ígéreteket, életpályás csábképeket se kapnak.