Illusztráció (Fotó: MTI/Bruzák Noémi) Az Országos Bírósági Hivatal tájékoztatása szerint idén február 23-a óta öt pártot jegyeztek be jogerősen, amelyek közül az egyik – az Alternatíva Párt – létesítő okirata február 22., vagyis a Jobbik rendkívüli kongresszusa előtti napon készült. A további szervezetek, az Új Alternatíva Párt, a 3-Együtt az Egységért Párt, a Vesszen Trianon! Párt, valamint az Állatvédő Párt később, a tavasz folyamán alakult. Új alternatíva part ii. Az OBH által megnevezett egyesületek alapítói között egyelőre nincs egyértelműen a Jobbikhoz köthető személy, ugyanakkor a Demokratikus Koalíció megalapítása óta tudvalevő, hogy van példa arra, hogy egy pártot egy megbízott strómannal jegyeztetnek be. A Magyar Nemzet felidézi, hogy Gyurcsány Ferenc eredetileg Demokrata Párt néven hozott létre pártot, amelynek elnöke egy bizonyos Takács István volt. Gyurcsány egy évvel később változtatta meg a már bejegyzett párt nevét Demokratikus Koalícióra, és lett a szervezet elnöke. A Jobbik esetében is elképzelhető hasonló forgatókönyv, egyes forrásaink szerint akár Vona Gábor visszatérésének is megteremthetik a fórumot, egy új politikai arculattal induló pártban.
Az ezer fő megkérdezésével készült felmérés arra is kereste a választ, kire voksolnának a lakosok, amennyiben közvetlenül választhatnák meg a tartományi kormányzót. Pénteken tartja első rendezvényét a külföldi magyarok pártja - Hello Magyarok!. A válaszadók összesen 37 százaléka az SPD jelöltjét, Anke Rehlinger tartományi miniszterelnök-helyettest látná vezetőként, míg a jelenlegi kormányzóra, Tobias Hansra összesen 29 százalékuk szavazna a felmérés szerint. Ulrich von Alemann, a düsseldorfi Heinrich Heine Egyetem politikatudományi professzora szerint a CDU győzelme a tartományban nem okozna különösebb problémát az SPD-nek, mert azt Tobias Hans egyéni támogatottságának könyvelnék el. Az SPD diadala ezzel szemben a szövetségi szintű támogatottságot igazolná, és tovább erősítené a pártot – fűzte hozzá a professzor. A német kormánykoalíció első tesztje után pedig három másik tartományban is megméretik magukat a pártok, májusban a 18, 5 milliós lakosságú Észak-Rajna–Vesztfáliában és a mintegy hárommilliós Schleswig-Holsteinben, októberben pedig a nyolcmillió főt számláló Alsó-Szászországban tartanak választásokat.
További pártok is bejelentették a megalakulásukat: a Roma Párt (Rómska strana), Szlovákia Újraindítása (Reštart Slovenska), Alternatíva Szlovákiának (Alternatíva pre Slovensko), a Mi Szlovákiánk-SD (Naše Slovensko-SD), Közös Cél (Spoločný Cieľ), A Régiókért és Modern Eperjes Megye (Za regióny a Moderný Prešovský kraj). A belügyminisztérium nyilvántartása szerint Szlovákiában jelenleg 159 politikai párt működik. Ebből 54 politikai szervezet, 103 van felszámolás alatt, kettő pedig csőd előtt áll. A pártalapítás feltételeit a pártokról szóló törvény szabályozza. A párt a pártjegyzékbe való bejegyzés napján jön létre. Németország a történelem jó oldalán akar állni - Infostart.hu. A pártbejegyzési javaslatot az előkészítő bizottság terjeszti elő. Legalább három tagból kell állnia a bizottságnak. A javaslatot írásban kell elkészíteni, az előkészítő bizottság minden tagjának alá kell írnia, és az aláírások valódiságát is igazolniuk kell. A bejegyzési javaslat mellékletében szerepelnie kell azon állampolgárok névsorának, akik hozzájárulnak a pártalapításhoz.
Az Európai Alternatíva Párt alakuló rendezvényt február 17-én tartják Londonban. A párt alapítói öt pontban foglalták össze céljaikat. A Hello Magyarok beszámolója szerint az új pártot londoni magyarok alapították azért, hogy a szétszakított családok és a kint dolgozó családtagok a jelenleginél méltóbb helyzetbe kerüljenek. A párt öt pontban fogalmazta meg céljait. 1. Követelik a választási törvény azonnali megváltoztatását és hogy biztosítsák, szavazatukat online, vagy levél formájában adhassák le. Új alternatíva part de naissance. 2. Ügyfélbarát, online felület létrehozását szorgalmazzák, mely lehetővé teszi, hogy személyes megjelenési kötelezettség nélkül tudjanak teljes körűen hivatalos ügyet intézni. 3. Elvárják a kormánytól, hogy az általuk évente hazautalt 1000 milliárd forintból a legnagyobb európai városokban magyar nyelvű iskolákat létesítsenek. 4. A Magyarországon új vállalkozásba kezdő külföldről visszatérő honfitársaik részére elérhetővé tennék az egy évtől három évig terjedő teljes adó- és járulékmentességet a befektetett összeg mértékétől és/vagy az alkalmazotti létszámtól függően.
A másik a Zöldek pártja, amely valószínűleg visszakerül a tartományi gyűlésbe, a 2017-es 4 százalék után 5, 8 százalékos eredménnyel. Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) - amely a vasárnapi választással véget ért ciklusban még a harmadik számú politikai tényező volt Saar-vidéken - a 2017-ben elért 12, 8 százalék után a jelentéktelenségbe süllyedést jelentő 2, 5 százalékra számíthat, és kieshet a parlamentből. A liberális Szabad Demokrata Pártnak (FDP) 4, 9 százalékos eredményt jeleznek az exit pollok. Új alternatíva part mariage. Ez azt jelentené, hogy a liberálisok ugyan némileg erősödnek az öt évvel korábbi 3, 3 százalékhoz képest, de megint nem jutnak be a Landtagba. Saar-vidéket 2012 óta nagykoalíció, a CDU és az SPD közös kormánya vezeti. A kormányfő 2018-ig Annegret Kramp-Karrenbauer, a tartomány legnépszerűbb politikusa volt, aki a Saar-vidéken elért sikerek után az országos, szövetségi szintű politikára váltott. Előbb a CDU főtitkára, majd elnöke volt, a tisztséget Angela Merkeltől vette át. Pártelnökként nem volt eredményes, és végül az utolsó Merkel-kormány védelmi minisztereként távozott.
Most vasárnap a Franciaországgal és Luxemburggal határos Saar-vidéken járulnak az urnákhoz az állampolgárok. Saar-vidék az egyik legkisebb német tartomány – összesen körülbelül egymillió lakossal –, ám szimbolikus jelentőségű a CDU-nak, amely 1999 óta vezeti a tartományt. A kereszténydemokraták az előző, 2017-es tartományi választáson 40, 7 százalékkal nyertek, míg az SPD akkor 29, 6 százalékot szerzett. A tartomány kormányzója jelenleg a konzervatív Tobias Hans, aki azután került a vezetői székbe, hogy Annegret Kramp-Karrenbauer a CDU főtitkára lett 2018-ban – ezután, 2018 és 2021 között pedig a párt elnöki tisztségét is betöltötte. Jelenleg azonban úgy tűnik, hogy a CDU elveszíti fontos bástyáját. A Bild am Sonntag német hetilap múlt vasárnap közzétett felméréséből az derült ki, hogy az SPD 39 százalékos népszerűségnek örvend, a CDU viszont ezzel szemben csupán 31 százalékon áll. A közvélemény-kutatás alapján a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) mindössze hat, a Zöldeknek és a liberális FDP-nek öt-öt, míg a baloldali Die Linkének négy százalék a támogatottsága, vagyis előfordulhat, hogy ez utóbbi párt el sem éri a parlamenti küszöböt.
Ma ismét választ Magyarország: eldől, hogy jön-e az ötödik Orbán-kormány, vagy az egyesült ellenzéknek 12 év után sikerül leváltania a Fideszt. Hogyan látják a magyar választást határainkon túl? Milyen programok állnak egymással szemben, mi a tét, és min múlhat a végeredmény? Külföldi lapok beharangozóiból válogattunk. Bár Orbán Viktor lavírozása Kelet és Nyugat között az Ukrajna elleni orosz támadás óta hálás téma Márki-Zay Péter számára, aki szerint Putyin vagy Európa között kell választani, kampányát ez eddig csak kevéssé tolta meg. Magyarország választ: Orbán Viktor vagy Márki-Zay Péter | Magyar Hang | A túlélő magazin. Bár a versenyfutás szoros, és sok a bizonytalan, a Fidesz őrzi előnyét a közvélemény-kutatásokban - írja a Handelsblatt a magyar választásokról. A német gazdasági lap emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor már 12 évvel ezelőtt megkezdte a média "átkapcsolását", valamint saját előnyére szabta át a választási rendszert, így az ellenzék csak összefogással nyerhet. Új napra ébredünk vagy minden marad a régi? Fotó: Depositphotos/TT Studio Közel a néphez A lap újságírója, Ivo Mijnssen személyesen is ellátogatott az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének szülőhelyére és választókerületébe, Hódmezővásárhelyre (Márki-Zay Péter itt a fideszes Lázár Jánossal meccsel a képviselői helyért a Parlamentben – a szerk. )
(Lapcsoportunk interjúját Szent-Iványi Istvánnal, az árnyékkkormány külpoltikai kabinetvezetőjével a témában itt olvashatják: Mi sem szállítanánk fegyvereket Ukrajnának egyelőre. ) Az előzetes számítások szorosabb versenyt valószínűsítenek, mint amilyet a kormány szeretne. Négy évvel ezelőtt mindkét oldal szavazóbázisa nagyjából ugyanakkora volt (2, 6 millió fő), ezt a választást pedig 300-600 ezer szavazó dönti majd el – ők még nem tudják, kire szavazzanak, és a két oldal kampányának kereszttüzében állnak. Orbán viktor ferenc pápa x. Közvélemény-kutatások mindenesetre rekordarányú részvételt valószínűsítenek, amely akár a 80 százalékot is elérheti, adja hírül a BBC. Párhuzamos világok Eközben a Neue Zürcher Zeitung, alighanem a két tábor közötti ideológiai szakadékra utalva, azt írja: Az ellenzék és Orbán Viktor miniszterelnök párhuzamos világokban folytat választási küzdelmet Magyarországon. A svájci lap szerint kétséges, hogy mennyire erős az akarat a magyarok körében a 12 éve kormányzó miniszterelnök leváltására.
Hozzáfűzte, hogy ez Magyarországnak is elemi érdeke, ezért a nap jelentősége a mi szempontunkból az, hogy ezek a most hivatalban és érvényben lévő NATO álláspontok és pozíciók maradjanak is érvényben. A katonai szövetség csúcsértekezlete után kiderült, hogy a magyar álláspont érvényesült, a NATO azóta is kitart a stratégiája mellett, és mint szövetség, nem szállít fegyvereket Ukrajnába és nem avatkozik be a háborúba.
Igen, ez önértelmezéséből és küldetéséből következik. Nálunk kevés ilyen esetre emlékszem. Amit ön mond, az alapján például szólni kellett volna azokért, akiket a devizahitel megnyomorított. Megfontolja a kijevi látogatást Ferenc pápa - Infostart.hu. Ez egy szakpolitikai kérdés, amiben az egyháznak nem kell hallatnia a szavát. Amikor azonban a bankok a hiányos tájékoztatással félrevezették a hitelt felvevőket, és emiatt az adósok nem tudtak fizetni, és vagyonuk elárverezésével ellehetetlenítették őket, akkor lett volna oka az egyházi tiltakozásnak. Nem emelték fel az egyházak szavukat a menekültekért sem. Védhetetlen, hogy a szülőföldjüket kényszerűen elhagyó migránsokat a hatalom – hazug kommunikációval – gyűlöletessé teszi. Az egyházak e gyűlöletkampány ellen nem igen emeltek szót… Amikor beindult az áradat, akkor szinte valamennyi magyarországi egyház létrehozta menekültügyi szolgálatát, és segítették a migránsokat. Ez a tevékenység megtorpant, amikor a politika kijelentette, hogy nem akar migránsokat az országban, és a kormánymédia csakis a migránsok rémtetteiről szólt.