A kastély jelenleg nem belülről nem, csak kívülről tekinthető meg. Ha testközelből is szemügyre venné, bátran ajánljuk Önnek országjáró programjainkat! Mányoki Ádám, a magyar barokk festője. Irodánk a A magyar Toscana ikonikus látnivalói - a Balaton-felvidék ízei programon a bámulatos Festetics kastélyt, a Kultúra és természet: Vác és Gödöllő. Botanikus kert és Medvepark programon a lenyűgöző Grassalkovich-kastélyt, a Vendégségben az Esterházyaknál programon pedig a színpompás Esterházy-kastélyt tekintjük meg. Forrás
századi, török uralom utáni helyreállításának stílusa is, mely hasonlóan nehéz időszak volt, mint az 1920 utáni. Mind a teoretikusok, mind a hétköznapi emberek párhuzamot vontak a két viszontagságos periódus között, és az ország újjáépítését egy olyan stílusban kívánták megoldani, ami egyszer már bevált. Ezt a gondolatot erősítette továbbá az a nagy restaurálási hullám, amely az 1920-as évekre volt jellemző. Trianon után Magyarország elvesztette műemlékeinek egy igen jelentős részét, így a figyelem az új határokon belül elhelyezkedő történelmi épületekre helyeződött át. Ezek javarészt barokk műemlékek voltak, helyreállításukkal a stílus ismét bekerült a köztudatba. A szépség találkozása a tudományos értékkel – Album jelent meg a magyar barokk freskófestészetről | Magyar Kurír - katolikus hírportál. A magyar társadalmat ebben az időszakban általában is egyfajta "barokkos berendezkedés" jellemezte, 2 ami főként abban nyilvánult meg, hogy a polgárság az arisztokrácia életvitelét kívánta utánozni. Ez nemcsak az életmódban, nemesi előnevekben és különböző megszólításokban (méltóságos, kegyelmes) nyilvánult meg, hanem az építészeti önreprezentációban is, ami ismét kedvezett a neobarokknak.
A sokáig használatban lévő, a XIX. század második felében azonban – a környékével együtt – egyre elhanyagoltabb építmény a városrendezés útjában állt. A MAGYAR BAROKK – Érettségi 2022. Ezért Stróbl Alajos az 1893-as műemlékmentő akciója keretében kövenként szállították át a Képzőművészeti Főiskola Epreskertjébe, ahol a neves szobrászművész oktatási célzattal állíttatta fel. A kálvária az Epreskertben (Forrás: Révhelyi Elemér felvétele, KÖH Magyar Építészeti Múzeum, Fényképtár) És hogyan kerül a képbe Mayerhoffer András? A kálváriát korábban a mesterének, Hildebrandtnak tulajdonították. Révhelyi Réh Elemér azonban 1929-ben, az Archaeologiai Értesítőben úgy érvel, hogy inkább maga Mayerhoffer lehet az alkotó: "Az elfogadhatónak látszó hildebrandti kapcsolat révén, amit kálváriánk egészen új megfogalmazásának szerkezeti könnyedsége, festői törekvése, derűs és a meleg ünnepies pompája s a dekorációk elevensége csak még jobban megerősít, a körülmények és lehetőségek egybevetése alapján – addig míg írott bizonyítékaink a kérdés eldöntésére nincsenek – Mayerhoffer Andrásban sejthetjük kálváriánk mesterét.
/Címlapfotó: Györgyi Dénes és Münnich Aladár: A debreceni Déri Múzeum 1940-ben. Forrás: Fortepan - Somlai Tibor/
Noha a jelenlegi rezsim – inkább korábban, mint mostanában – sokat simfelte a Horthy-rendszert, az ánti-világot, annak nemzeti hagyományát könnyen elsajátíthatja. A jelenlegi paternalizmus nagyon is jól tudja használni a két háború közötti paternalizmus világképét, melynek középpontjában a konstruktív hazafiság állt: annak az embernek a magatartása, aki szorgalmasan végzi a munkáját, és nem beszél bele a politikába. Ellentéte a destruktív, az ellenzéki, a politikai okvetetlenkedő. Magyar barokk kastélyok. Az, aki ahelyett, hogy ez idő alatt is dolgozna (túldolgozna), mindig meg akar szüntetni valamit, ami van. Akit mindig azon esz a fene, hogy valami (ÁVO, munkásőrség, ÁFA, [SZJ] Varsói Szerződés) ne legyen, annak nyilván nincs affinitása a megmaradáshoz. A jelenlegi rendszer már jóval az idei májusi negyedfordulat [SZJ] előtt elkezdte kiépíteni a maga hivatalos nacionalizmusát. Elsőként természetesen a Horthy-kori Széchenyi-kultusz került be propagandájába. Az a kultusz, amely Széchenyit – természetesen meghamisítva – a konzervatív reform védőszentjévé tette.