a(z) 2165 eredmények "írásban jelöletlen teljes hasonulás" Írásban jelöletlen teljes hasonulás 5 nyelvtan Üss a vakondra szerző: Viviinénii Általános iskola 5. osztály Nyelvtan Írásban nem jelölt teljes hasonulás Írásban jelöletlen teljes hasonulás szerző: Zsuzsibaba szerző: Kihariistvan Igaz vagy hamis szerző: Kohanymarika Részleges hasonulás, írásban jelöletlen teljes hasonulás Csoportosító Teljes hasonulás- írásban jelölt és írásban jelöletlen szerző: Kemferisk Melyik írásban jelöletlen teljes hasonulás mond el!!! Szerencsekerék szerző: Csasznekarminbe Írásban jelölt/Írásban jelöletlen teljes hasonulás 5. a szerző: Szabotimea szerző: Kovacskneje Írásban jelölt, vagy jelöletlen teljes hasonulás Egyezés szerző: Dienes5 szerző: Gyurikagoboly Akkor üss, ha írásban jelöletlen a teljes hasonulás! szerző: Gtothildiko Írásban jelölt teljes hasonulás Jelölt vagy jelöletlen teljes hasonulás szerző: Szildiko79 Összeolvadás vagy írásban jelölt teljes hasonulás? Jelöletlen teljes hasonulás vagy összeolvadás?
A hasonulás (idegen szóval asszimiláció) olyan hangváltozás, amikor egy hang a szomszédos hang hatására megváltozik: ahhoz hasonlóvá vagy azzal azonossá válik (részleges, ill. teljes hasonulás). A többi mássalhangzótörvénnyel együtt a könnyebb, kényelmesebb kiejtést szolgálja; ezt a hasonulás a hangok képzési jegyeinek közelítésével éri el. A hasonulás végbemehet szótő és toldalék között, szóösszetétel tagjai között, vagy akár két, egymást követő (együtt ejtett) szó között is: kanti [m] ban, haso [m] más, ötve [ny] tyúk. Fajtái [ szerkesztés] Megkülönböztetünk (hatásfoka szerint) teljes és részleges hasonulást, (iránya szerint) előreható és hátraható hasonulást, (jellege szerint) képzéshely és képzésmód szerinti hasonulást, (lejegyzése szerint) írásban jelölt és jelöletlen hasonulást. Részleges hasonulásnál az egyik hang közeledik képzése terén a másikhoz, de nem válik azonossá vele; valamelyik képzési jegye a szomszédos hangnak megfelelően módosul – ilyenkor új hang jelenik meg. Képlete: AB > AC vagy AB > CB Teljes hasonulásnál a hang elveszíti saját képzési jegyeit, és teljesen a másik hang sajátságait veszi át, azzal azonossá válik – ennek eredményeként a másik hang kettőshangzója jön létre.
Példa: képpel, rázza. 5. Összeolvadás: Két egymás mellett álló mássalhangzó helyett egy harmadikat ejtünk ki. Írásban nem jelöljük. Példa: tanítja, költség 6. Mássalhangzó rövidülés: három egymás mellett álló mássalhangzóból kettő azonos, tehát hosszan írjuk, de csak röviden ejtjük. Példa: otthon, többre. 7. Mássalhangzó kiesés: három egymás mellett álló különböző mássalhangzó közül a középsőt nem ejtjük.