A négy kérdés között az is szerepel, hogy a nemi átalakító kezelések népszerűsíthetőek legyenek-e a kiskorú gyermekek számára. Emlékezetes: a nemzetközi és a hazai baloldal az új jogszabály megszavazása óta folyamatosan támadja azt. Néhány napja Ráczné Földi Judit, a DK elnökségi tagja az ATV reggeli műsorában beszélt arról, hogy a baloldali pártok a jövőben is kiállnak az LMBTQ-jogok mellett. Korábban pedig Márki-Zay Péter, Gyurcsány jelöltje jelentette ki, hogy hatalomra kerülve visszavonná a gyermekvédelmi törvényt, a témában tartandó népszavazás eredményétől függetlenül. Az LMBTQ-szervezetek is politikai szereplőként kívánnak fellépni, a referendum bojkottjára készülve. Szerdán 11 LMBTQ-közösségekkel foglalkozó álcivil szervezet adott ki kiáltványt erről. Borítókép: illusztráció
Az ügy politikai tétje megítélésünk szerint azért magas, mert Ráczné Földi Judit nyilvánvalóan megsértette az általa is aláírt előválasztási feddhetetlenségi nyilatkozatban foglaltakat, amely szerint nincs offshore vállalkozás az ő vagy a családja tulajdonában – és az előválasztási folyamat komolyan vehetősége múlik azon, hogy lesz-e ennek bármiféle következménye. Nyitókép: Ráczné Földi Judit képviselőjelölt Dobrev Klárával, a DK miniszterelnökjelöltjével (fotó: Ráczné Földi Judit hivatalos Facebook-oldala) A Válasz Online nem létezhetne olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Részletek >>> Kategória: A szerk
A DK elnökségi tagja, Ráczné Földi Judit korábban nem volt országosan ismert politikus. Ám az elmúlt napokban az ellenzéki előválasztás nagyágyúi is egymásnak estek amiatt, hogy a székesfehérvári jelölt méltó-e az indulásra. Lehetnek bizonytalan pontok az eset megítélésében, de az biztos, hogy Rácznénak vagy rendkívül rövid távú a memóriája, vagy az elmúlt napokban nem bontotta ki az igazság minden részletét. A következőkben néhány kérdés mentén megpróbáljuk összefoglalni, hogy mi történt Ráczné Földi Judit furcsa ügyében, ahol Tóth Bertalan (MSZP) és Karácsony Gergely etikai vizsgálatot kezdeményezett, a DK pedig nagy hévvel védte a jelöltjét, de eközben az ügy egyre mélyebb bugyrai jönnek felszínre. Hogy kezdődött az egész? Bódis András, a Válasz Online újságírója az előválasztáson induló ellenzéki jelöltekről írt cikket, és közben szinte véletlenül talált egy dokumentumot. Valójában ő ugyanis azt nézte végig, hogy az ellenzéki képviselőjelölteknek milyen az életrajza, hol dolgoztak korábban, voltak-e állami hivatalban, van-e valamilyen kormányzati múltjuk.
A további sorrend: 25 százalék Karácsony Gergelyt, 22 százalék Márki-Zay Pétert, 10 százalék Jakab Pétert, 7 százalék pedig Fekete-Győr Andrást. A Publicus Intézet a vita után közzétett, szeptember 24-én és 25-én készített országos reprezentatív közvélemény- kutatása ugyanakkor azt mutatja, hogy a legtöbben Karácsony Gergelyt nevezték meg legalkalmasabb miniszterelnök-jelöltként. Pulai András, a Publicus Intézet stratégiai igazgatója a vitát értékelve az Indexnek azt mondta: Dobrev Klára és Karácsony Gergely azzal nyertek, hogy nem veszítettek. A harmadik pozícióért Márki-Zay Péter és Jakab Péter van versenyben, előbbi feljövőben van, utóbbi "leesett a színpadról". Abban már a legtöbb kutatás és elemzés megegyezik, hogy mostanra Dobrev Klára és Karácsony Gergely párharcából kerülhet ki az ellenzéki miniszterelnök-jelölt, és az eddigi előjelek szerint ebben a versenyben mintha a DK jelöltje állna jobban. Korai lenne még leírni Karácsony Gergelyt Nagy Attila Tibor politikai elemző szerint ha a Dobrev Klára sikeréről szóló értesülések megfelelnek a valóságnak, a DK jelöltjének előretörése betudható a kemény munkának, a párt szervezett, profi kampányának.
Ebben egyebek mellett "heteroszexista elnyomásról" értekeznek, valamint arról, hogy "újult erővel" dolgoznak a saját erőforrásaik növelésén és a megfelelő marketingjén, hogy minél több helyre jussanak el. A program keretében több ezer ismertetőt és tájékoztatót (valójában kampányanyagokat) is kiadtak magyar és angol nyelven. Szintén érdemes megemlíteni, hogy a Labrisz a pedagógusoknak készített útmutatójában az egész iskolai környezetet LMBTQ-fogalmak mentén igyekezett áttematizálni. A többi között olyan kérdéseket fejtegettek, mint a homoszexuális fiúknak veszélyes iskolai terek, vagy az anyák napja ünneplése olyan extrém helyzetekben, amikor valakinek két anyja vagy két apja van. Meseország mindenkié címmel pedig közfelháborodást keltő, gyermekeknek szánt LMBTQ-tematikájú mesekönyvet adtak ki 2020-ban. A népakarat nekik nem számít A gyermekvédelmi népszavazást április 3-ra, az országgyűlési választások napjára írták ki. A referendumon a magyarok megerősíthetik a nyáron elfogadott gyermekvédelmi törvénycsomagot, s egyebek mellett arról fejezhetik ki a véleményüket, hogy a köznevelési intézményekben lehessen-e kiskorú gyermekeknek a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartani.
Fontos tudni, hogy a tagi kölcsön felvétele a vállalkozás részére olyan számviteli és egyben pénzügyi kötelezettség (vissza kell fizetni), melynek felvételéről taggyűlési határozatot kell hozni. Ebben ki kell térni a kölcsön felvételének indokaira, a kölcsön összegéről, a futamidőről és a kamatokról. A tag kamatmentesen is adhat kölcsön a cégének. Az idei évtől amennyiben a tagi kölcsönt az év végéig a vállalkozás nem tudja visszafizetni, akkor a fennálló tartozás 50%- a növeli a társsági adóalapot. Azaz a fennálló kölcsön után 10% adót kell fizetni. Durva? Az! Ezek után miért vesznek fel a vállalkozások tagi kölcsönt? Mert a kedvezményes hitelek ellenére a saját vagyonukból finanszírozzák a beruházásaikat. Vagy mert a pénztáruk mínuszba került és valahogy fel kell tölteni ( a mínusz oka a pletykák szerint a kp- s áfás számlákkal való máguskodás, vagy a dolgozóknak adott zsebibaba). Veszélyek? Vannak bőven, mint írtam az idei évtől van egy 10%- os adóveszély, nagyobb több milliós összeg esetén a magán személyt érheti egy vagyonosodási vizsgálat.
A tagok nyújtotta kölcsön az egyik útja annak, hogy egy gazdasági társaság átmenetileg rendezze a tartozásait, illetve költségeit. A tagi kölcsönnek azonban vannak szabályai, és több mindenre is oda kell figyelni, ha a tagok emellett döntenek. Talán most az egyik legidőszerűbb ez a téma, hiszen kötelező a törzstőkeemelés az új Ptk szerint. A cégeknél gyakran előfordulhat, hogy túl sok kifizetetlen tartozása van, vagy más pénzbeli kötelezettsége. Ha nincs a cégnek erre fedezete, akkor szóba jöhet a tagok által nyújtott kölcsön. Ha ugyanis nem keletkezik elegendő bevétel a társaság költségeinek fedezésére, szükség van valamiből fedezni azt, így juthatunk el a tagi kölcsönig. Ez akár veszélyes dolog is lehet, ugyanis ha az adóhatóság megvizsgálja a cég könyveléseit, és azt találja, hogy túl sok a tagi kölcsön, akkor utánanézhet, hogy volt e a cég tagjainak elegendő jövedelme, vagyis adózott jövedelme ahhoz, hogy tagi kölcsönt tudjon adni a cégnek. Vagyis, miből kerültek elő a kölcsönök? Tehát a magánszemély tagoknak kell tudnia igazolnia azt, hogy az adózott jövedelméből tudott a társaságnak nyújtani a könyvelésben szereplő tagi kölcsönt.
Energens Könyvviteli és Tanácsadó Kft. 2012 March 22, Thursday. 15:08 Napjainkban sajnos sok vállalkozás küzd likviditási problémákkal. Amikor időben megelőzik a befolyó bevételeket a kifizetendő költségek, a vállalkozás tulajdonosai kénytelenek saját zsebükből megfinanszírozni a kiadásaikat. Az ilyen ügyleteket tagi kölcsönnek nevezzük, amit szerződésbe kell foglalni. Az első probléma, melyről a vállalkozások sokszor megfeledkeznek, hogy miután a tagi kölcsön felvétele a vállalkozás részére számviteli és egyben pénzügyi kötelezettséget jelent (vissza kell fizetni a kölcsön nyújtójának), annak felvételéről taggyűlési határozatot kell hozni. A határozatban szerepeltetni kell a kölcsön felvételének indokait, dönteni kell a kölcsön összegéről, a futamidőről és a kamatokról. A kölcsön-felvételt szerződésbe kell foglalni, itt szokott felmerülni a következő probléma. Amennyiben a tagi kölcsönt a vállalkozás személyesen közreműködő tagja adja, akkor az aláírásra a vállalkozás nevében a taggyűlésnek a másik tagot kell felhatalmaznia.
Az egyéni számláról levont összegről a Pénztár a Jövedelemigazolás önkéntes nyugdíjpénztárból történt adóköteles kifizetésről nyomtatványt küldi. A kimutatás alapján, az aktuális adójogszabályok szerint a pénztártag köteles megfizetni az előírt terheket. 2022. évben: 1. a jövedelmet (a kimutatás megfelelő oszlopa) 15%-os személyi jövedelemadó terheli, melyet a jövedelem keletkezési évéről készülő bevallásban kell megállapítani, valamint a 10. 000, -Ft-ot meg nem haladó összegig benyújtás határidejére befizetni. Amennyiben a jövedelmet terhelő szja. a 10. 000, -Ft-ot meghaladja, úgy adóelőlegként a jövedelem keletkezésének negyedévét követő első hónap 12-ig be kell fizetni a NAV személyi jövedelemadó magánszemélyt terhelő beszedési számlára (10032000-06056353) 2. a jövedelmet ezen kívül 2022. 01. 01-től 13%-os mértékű szociális hozzájárulás is terheli, amelyet a negyedévet követő első hónap 12. napig kell megfizetni a NAV Szociális hozzájárulási adó beszedési számlára (10032000-06055912) kiemelt munkáltatói partnerek szabályzatok, dokumentumok, nyomtatványok