Ha minden igaz, akkor az asztali számítógépes videókártya PCI Express 4. 0 x8 fizikai csatolófelülettel rendelkezik, ami jó eséllyel még PCI Express 3. 0 szabványú alaplapokban is elég lesz a kiszolgálására. Egyelőre nem világos, hogy mikor mutatkozhat be a lebutított asztali számítógépes GeForce RTX 3050. Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!
Elkészült a PCI Express 6. 0 specifikációja, újból duplázódik az adatátviteli sávszélesség. Ugyan a PCI Express 5. 0 csatolófelület fogyasztói piacon való bevezetése csak tavaly ősszel vette kezdetét a 12. generációs Intel Core processzorok jóvoltából, azonban a PCI Special Interest Group máris elkészült a csatolószabvány következő generációjával. A most véglegesedett PCI Express 6. 0 újból rádupláz az elérhető sávszélességre, 16 sínes (x16) adatkapcsolat használata esetén 256 GB/s tempót diktál, kimenő és bemenő irányokban is 128 GB/s áll rendelkezésre. A PCI Express különböző verzióinak maximum sávszélességei Forrás: PCI Special Interest Group Az új szabványnak köszönhetően néhány éven belül újból megduplázódhat a videókártyák és az NVMe protokollos SSD-k számára rendelkezésre álló sávszélesség. Kontextusként a múlt heti Consumer Electronics Show-n egyelőre csak mutogatott, már PCI Express 5. 0 szabványú szilárdtest-meghajtók krémje olyan 14 GB/s adatátviteli sebességű, ez duplázódhat meg a következő években az új 6.
Product properties Tesztelt, tökéletesen működő! - Intel H81 Express Chipset - LGA1150 - Mini-ITX - 4. generációs Intel processzor támogatás - DDR3 memória támogatás max 16Gb - Intel integrált videokártya (CPU függő) (DVI, VGA csatlakozók) - USB 3. 0 - Előlapi USB 3. 0 csatlakozó - 1 x PCI Express x16 foglalat - 4 x SATA Specifikáció: LINK Processzor támogatás: LINK A képek saját készítésű képek, nem internetes termékfotók!
Adódott, hogy hazánk millenniumi ünnepségére megrendezzük az első újkori olimpiát, de nem éltünk a lehetőséggel. Lehetőségünk volt megpályázni a 2012. évi játékokat, de nem pályáztuk meg. Most újabb alkalom adódott hazánk számára. Reményünk volna 2020. évi olimpiai játékok rendezési jogát megszerezni. Csak akarni kell. Minden korban, minden nemzet öntudatát büszkeséggel töltötték el a győztesen megvívott harcaik diadala. Azok a bátor emberek, akik e győzelmet kivívják, hosszú időn át ünnepelt és megbecsült személyiségei lesznek nemzetüknek. (Gondoljunk csak az ókori maratoni futás történetére. ) Ókori olimpiák színhelyének romjai A nemzetnek meg mindenkor szüksége van, akár csak egy olyan békés versengés megrendezésére is, melyben a résztvevők, a nemzeti öntudattól vezérelve győzelmet, világra szóló elismerést szereznek hazájuknak, városuknak, családjuknak és természetesen önmaguknak. E gondolat jegyében fogantak az ókori olimpiai játékok a görögországi Olympiában i. e. 776-ban, majd az újkori játékok, Görögország fővárosában; Athénben 1896-ban.
De forgassuk csak vissza az idő kerekét s kövessük a láng útját egészen a szikráig. Zeusz a mitológia szerint Olympiában győzte le apját, Kronoszt, vagyis az időt. E hely, napjainkban már csak kis bazárokkal övezett falú Görögországban. Turista látványosság. Akkortájt bezzeg hatalmas oszlopsorok, s azokat fedéllel áthidaló edzőcsarnokok, szökőkutak s fejedelmi vendégpaloták ékesítették Ókori olimpiai játékok építményeinek rekonstruált helyszínrajza Nyüzsgő hatalmas polisz volt, ahol államok királyai diskuráltak feszültséggel és izgalmakkal teli légkörben a a versenyekre várakozva, Zeusz templomának aranyfedele a szikrázó napsütésben maga a káprázat volt, melynek látványa az odatóduló hívők, és a versengés tudatától felajzott nézők izgalmát a végsőkig fokozta. A kábulatot és a mámoros hangulatot a templom előtti tér háromezer szobrának impozáns látványa – és még ma is, a világ csodájának számító, több emelet magas elefántcsont-aranylemez borítású, Zeusz obeliszk hatalmas alakja gerjesztette.
Magyar kvalifikációk a londoni olimpiára: Pars Krisztián, Kiss Dániel, Kővágó Zoltán, Kálovics Anikó, Rakonczai Beáta (a 2012. 01. 03-i állapot) Magyar első helyezettek az olimpiákon: Bauer Rudolf, 1900, diszkoszvetés Csák Ibolya, 1936, magasugrás Csermák József, 1952, kalapácsvetés Gyarmati Olga, 1948, távolugrás Kiss Balázs, 1996, kalapácsvetés Németh Angéla, 1968, gerelyhajítás Németh Imre, 1948, kalapácsvetés Németh Miklós, 1976, gerelyhajítás Zsivótzky Gyula, 1968, kalapácsvetés A verseny helyszíne a 2012-es londoni olimpián: Olimpiai stadion: A versenyről információk a 2012-es londoni olimpián:
A sporteseményeket a békés versengés és az önzetlen sportszeretet jellemezte. Reklámnak helye, az eseményen nem volt. Diszkoszvető (vázakép) Versenyszámok és jutalmak: Az olimpia megrendezése a nyári napéjegyenlőséget követő első holdtölte idejére esett. Ma ez a nap június második felének felel meg. Kezdetben a versenyeket csak futásból rendezték meg. (1 stadion- 2 stadion- majd már 24 stadionfutás is bekerült a versenyszámok közé. ) Később jött a birkózás és az "öttusa", (futás, ugrás, diszkoszvetés, dárdahajítás, birkózás) ezt követően az ökölvívás és a pankráció. (Ez utóbbinak semmi köze a ma látható, giccses tengerentúli színjátékhoz. ) Később már harci játékokkal is bővültek a versenyszámok, mely fegyverzetben való futásból, lovas fogatok hajtásából, hírnökök és trombitások vetélkedéséből kiírt versenyszámok voltak. Az ókori olimpiák ma is irigylésre méltó eseményei, a szellemi vetélkedők voltak. Itt költők, írók mérték össze alkotásaikat. Ezek a versengések, nem egyszer olyan alkotásokat szültek, melyek ma is a világirodalom remekeinek számítanak.
Coubertin olyan olimpiát tervezett, amelyen minden nemzet részt vehet, és az angol fair playt az antik tradícióval ötvözi. Az 1894 nyarára Párizsba összehívott Nemzetközi Atlétikai Kongresszuson 13 ország 49 sportszövetségének képviselői vettek részt, köztük az 1860-ban Nagybecskereken született Kemény Ferenc. A tanácskozásnak két programpontja volt: az olimpiák felújítása és az amatőr-kérdés. Ekkor alakult meg Demetriosz Vikélasz görög diplomata vezetésével a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, amely úgy döntött: az új olimpiákon valamennyi nemzet sportolói részt vehetnek. A görög hagyomány miatt az első versenyeket Athénba, a következőt Coubertin tiszteletére Párizsba tervezték, majd négyévenként más-más ország valamelyik nagyvárosába. A társaság megfogalmazta az Olimpiai Chartát is, a mozgalom jelszava a latin Citius, altius, fortius - azaz: "Gyorsabban, magasabbra, erősebben" lett. Az athéni játékok megrendezése a pénzhiány miatt sokáig bizonytalan volt, de végül sikerült átépíteni a 70 ezer nézőt befogadó athéni stadiont, és a görögök nemzeti ünnepén, 1896. április 6-án megnyílt a tíz napig tartó első újkori olimpia.