PÉCS Egyedülálló, 7. századi avar kori leletek kerültek elő a pécsi vásárból a közelmúltban. MTI - MMO 2015-06-03 10:46 Gábor Olivér pécsi régész elmondása szerint, az egyik lelet, egy ezüst berakásos szíjvég különlegességét az adja, hogy azon egy püspökalakot ábrázoltak. A rómaiak ötödik században történt távozásával Baranyában megszűnt a szervezett egyházi jelenlét. Egy püspök arcképe a szíjvégen azt jelentheti a Janus Pannonius Múzeum régésze szerint, hogy - ha nem is mint a legmeghatározóbb vallás - de létezhetett valamilyen szervezett keresztény egyházi élet a Kárpát-medencében a 7. században is. Avar kori lelőhelyek free. A lelet olyannyira új, hogy hivatalos publikáció eddig még nem jelent meg róla. Feldolgozását a Pécsi Tudományegyetem és Bécsi Egyetem közös ókeresztény katalógusában teszi majd meg Hudák Krisztina, Nagy Levente és Fazekas Ferenc. A másik késő avar kori lelet, egy áttört csüngős bronzból készült övveret termékenység-szimbólumot ábrázol. Gábor Olivér szerint összevont égberagadási jelenetről lehet szó, amely ugyancsak az avar korból származó Nagyszentmiklósi kincs egyikén is látható teljes egészében.
A kutatás következő fázisában a Max Planck Institute for the Science of Human History németországi intézménnyel együttműködve a sejtmagi genom 1, 24 millió polimorfizmusának analízisét tervezi a munkacsoport, mely még pontosabb képet adhat a családi szerveződésről és az avar vezetőréteg genetikai eredetéről. Az avar kori elit kutatása a HistoGenes 856453 ERC Synergy Grant keretében folytatódik. A Scientific Reports-ban megjelent "Genetic insights into the social organisation of the Avar period elite in the 7th century AD Carpathian Basin" című tanulmány innen érhető el.
Mitokondriális DNS típusok az avar elitben (európaiak: H, T, U; ázsiaiak: C, D, F, M, R, Y, Z) Az összesen 21 haplocsoportba sorolható mitokondriális vonallal szemben az Y-haplocsoportok meglehetősen homogén képet mutatnak: a tiszántúli minták három különböző Y-haplocsoportja mellett a Duna-Tisza közéről származó férfi egyének mind azonos Y-haplocsoportba tartoznak, melyeknél csupán három különböző haplotípus különíthető el, így a (kunpeszéri temetőn belül, illetőleg Kunbábony, Csepel, Petőfiszállás, Kecskemét és Kunszállás) temetők között apai ágú rokoni kapcsolatok feltételezhetők. Ezen felül a Kunszállás temető hat egyéne között az anyai ágon azonos mitokondriális DNS alapján további rokoni kapcsolatok valószínűsíthetők. Avar kori lelőhelyek 2017. Mindez a nomád elit rokonsági alapon történő szerveződését valószínűsíti, amit történeti forrásokból és etnológiai kutatásokból származó adatok is alátámasztanak. Az archaeogenetikai vizsgálatokat Csáky Veronika, Gerber Dániel, Szeifert Bea, Egyed Balázs, Pamjav Horolma, Szécsényi-Nagy Anna végezte, az antropológiai értékelés Mende Balázs Gusztáv, Pálfi György, Molnár Erika és Marcsik Antónia feladata volt, a régészeti-történeti értelmezésben Csiky Gergely, Koncz István és Vida Tivadar vett részt.
A késő-avarkori településeknek több száz (sőt néha több ezer) síros temetőik vannak, ami arra utal, h. ők már falutelepülésekben éltek. Árpád népének viszont ehhez képest jóval kisebbek a temetői, melyek főleg a homokos területeken találhatók, ami azt jelenti, hogy ők feltehetőleg inkább állattenyésztéssel foglalkoztak. A két leletcsoport tehát mozaikosan, egymást mintegy kiegészítve népesíti be a Kárpát-medencét. Vagyis nyoma sincs egyfajta hódítás eredményeként bekövetkező pusztításnak, v. rátemetkezésnek. A csontleletek alapján folytatott embertani vizsgálatok szerint ugyanis az Árpád-kori magyar lakosság döntő többsége nem leszármazottja Árpád magyarjainak. Ennek esetleg az lehet a magyarázata, h. Avar kori lelőhelyek 10. az Árpád-féle magyarok egy katonáskodó, elkülönült réteget alkottak, míg az első honfoglalók adták a lakosság többségét alkotó földművelő, gazdálkodó réteget. Mindezek arra utalnak, hogy a Kárpát-medencében két karakteres nép volt jelen a IX. század végén.. Az avar korban már előbukkannak magyar falu-, patak- és dűlőnevek, ebből arra következtetnek, h. a medence belsejében majdnem tisztán magyar telepek, a peremeken, főként a Kárpátokban szláv települések lehettek.
Vörs52), akár pedig az Alföldön53. " [6] Szalontai Csaba: Megjegyzések az Alföld IX. századi történetéhez II. (Szarvas-Kákapuszta késő avar temetője) (1989). Szalontai Csaba (2014): " Be kell lássuk azt is, hogy miközben 20 évvel ezelőtt még komoly reményt fűztünk az úgynevezett Kákapuszta-típusú temetők 16 számának gyarapodásához és szisztematikus elemzéséhez, ezek sajnos nem váltották be a hozzá fűzött reményeket, számuk nem szaporodott. Az avar kori elit genetikai vizsgálata a Scientific Reports-ban. " (In: Éltek vagy továbbéltek az avarok a 9. századi Alföldön? (Kérdések, válaszok, módszerek és lehetőségek). ) Szalontai grafikonja: összesen 100 db 9. századi feltárt avar sírunk van az Alföldről [7]. -- Ulrich von Lichtenstein vita 2019. október 12., 11:12 (CEST) [ válasz]