© Technológia: Nehezen enyhül a bizalmatlanság a brit–svéd AstraZeneca új típusú koronavírus elleni védőoltásával kapcsolatban. Ezt mi sem bizonyítja jobban: a vakcinával több országban is szüneteltetik az oltást, noha az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) ma is arról adott hírt, hogy továbbra is ajánlja az oltóanyagot. Itt az Index kisokosa az AstraZenecáról. Astrazeneca második oltás idée cadeau original. Magyarországon az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) januárban engedélyezte a brit–svéd AstraZeneca az Oxfordi Egyetemmel közösen fejlesztett, adenovírusvektor-alapú vakcináját. Ez volt a világon a harmadik, a hagyományos vektorvakcinák közül pedig az első, amely vészhelyzeti engedélyt kapott, az első szállítmány február 6-án érkezett hazánkba. A közelmúltban több ország, köztük Németország, Franciaország, Spanyolország, Dánia, Izland, Norvégia és Hollandia ideiglenesen felfüggesztette az oltásokat a brit–svéd AstraZeneca új típusú koronavírus elleni védőoltásával. Ennek oka az volt, hogy néhány súlyos, sőt halállal végződő trombózisesetet jelentettek több országból is a védőoltás beadása után.
Az AstraZeneca továbbra is aktívan együttműködik a hatóságokkal, az előírásokat teljesíti, és már dolgozik azon, hogy részletesen kivizsgálja az egyes konkrét eseteket, az előfordulási gyakoriságot és ezeknek a rendkívül ritka eseteknek a mechanizmusát – írják. Hozzáteszik: ezeken felül az Egészségügyi Világszervezet (WHO) mai közleménye megállapítja, hogy a jelen információk alapján az ok-okozati összefüggés ugyan lehetséges, de nem bizonyítható, hozzátéve, hogy célzott vizsgálatok szükségesek az oltás és az esetleges kockázati tényezők összefüggésének pontos megértése érdekében. Ezen túlmenően a WHO is hangsúlyozza, hogy a szóban forgó vizsgált események nagyon ritkán fordulnak elő azon közel 200 millió beoltott ember között, akik AstraZeneca vakcinát kaptak világszerte. Az AstraZenecáról Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) javaslatára az Európai Bizottság engedélyezte az uniós tagországoknak. 81 országban alkalmazzák. Astrazeneca második oltás ideje ya. Magyarország 6, 54 millió adagot kötött le, ami 3, 27 millió főnek elég.
Az Európai Gyógyszerügynökség erre úgy reagált: még vizsgálják az AstraZeneca oltóanyagának esetleges mellékhatásait. Van összefüggés, de továbbra is ajánlott A vizsgálatok eredményeit a mai napon, április 7-én közölte honlapján az EMA. Mint írják, VAN ÖSSZEFÜGGÉS AZ ASTRAZENECA VAKCINÁJA ÉS A VILÁGBAN TAPASZTALT KEVÉS VÉRRÖGKÉPZŐDÉSES ESET KÖZÖTT, ENNEK ELLENÉRE AJÁNLJÁK az oltóanyagot. Az EMA tájékoztatása szerint fel kell hívni az egészségügyi dolgozók, valamint a beoltottak figyelmét arra, hogy mellékhatásként az oltást követő két hétben vérrög képződhet a szervezetükben. A gyógyszerügynökség tájékoztatójában felhívta a figyelmet: az Európai Gazdasági Térség országaiban és Nagy-Britanniában több mint 25 millió embert oltottak be AstraZenecával. Mindössze 62 esetben számoltak be agyi, 24 további alkalommal pedig belső szerveket érintő trombózisról, közülük 18-an vesztették életüket. A JELENTETT ESETEK TÖBBSÉGE 60 ÉV ALATTI NŐKNÉL FORDULT ELŐ AZ OLTÁST KÖVETŐ KÉT HÉTEN BELÜL. Minden, amit az AstraZenecáról tudni lehet. Az ügynökség szerint a jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok alapján azonban nem azonosítható specifikus kockázati tényező sem a nemek, sem pedig kor alapján.
A versenyzők Eredetileg ókori olimpiákon csak szabad, görög férfiak indulhattak, nők nem vehettek részt a versenyekben. Ezzel kapcsolatban azonban volt egy kiskapu, ugyanis a népszerű szekérversenyeken a lovak tulajdonosait kiáltották ki győztesnek, nem pedig a hajtókat. Lovat pedig bárki tarthatott, így kerülhettek ki nők is az olimpiai játékok győztesei közül. Fizikai büntetések Az ókori Görögországban véresen komolyan vették a tisztességes versenyzést, a csalókat pedig fizikai büntetéssel jutalmazták. Azt a személyt, aki a versenyek során szabályt szegett, nyilvánosan megkorbácsolták, ezen kívül pedig komoly anyagi büntetést is kiszabhattak az illetőnek. Az ókori görög olimpiák - YouTube. Meztelenség Így igaz, az ókori olimpiák indulói meztelenül vettek részt a versenyeken, aminek szintén vallási okai lehettek. Így szerették volna megmutatni Zeusznak a fizikai erejüket, és bebizonyítani a főistennek, hogy ők nem olyanok, mint a barbár ellenségeik, akik félnek felfedni testüket. Az ókori olimpiák indulói meztelenül vettek részt a versenyeken.
Körülbelül 3000 évvel ezelőtt egy kis szentély épült, és olyan hely lett, ahol az emberek bronz és terrakotta figurák kínálatát adták. Valavanēs megjegyzi, hogy magukban foglalják a "bikák, lovak, kosok, szarvasok és madarak" ábrázolását, ami azt jelzi, hogy "az imádók maguk és tulajdonuk (vagyis vadászó állataik és állományaik) az isten védelmében". Később ezek az ajánlatok egyre több fegyvert tartalmaznak, ami arra utal, hogy a hadsereg egyre nagyobb jelentőséggel bír az ókori görög városi államok között. Bár a hagyomány szerint az első olimpiai játékok 776-ban tartottak, a régészeti bizonyítékok azt mutatják, hogy ez nem történhetett meg a 700-as évek előtt, miután építettek stadiont és hippodromot. Megtaláltak egy eddig csak leírásokból ismert ókori görög várost : HunNews. Az ősi olimpia Ki alapította a játékokat és miért rejtély. Az ókori görögöknek számos mítoszuk volt, amelyek leírják, hogyan kezdtek. "Az alapítvány legkorábbi említése Pindar [2500 évvel ezelőtt élt] írásaiban található" - írja Kristine Toohey és Anthony James Veal a könyvükben Az olimpiai játékok: a társadalomtudományi perspektíva (Cab International, 2007).
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe Az ókori olimpiák Fejezet: AZ ÓKORI HELLÁSZ Lecke: AZ ÓKORI OLIMPIÁK I. Az ókori olimpiák eredete - A szétszórtan élő görögöket összetartó erők közül az egyik legfontosabb az olimpia volt (a közös vallás mellett ez jelképezte legjobban Hellász kulturális egységét). - Az olimpiai helyszíne Olümpia volt (a Peloponnészoszi-félszigeten feküdt). - Az ünnepi játékokat Zeusz tiszteletére rendezték. - Vallási ünnepségek és sportversenyek is zajlottak. - Az első ókori olimpia Kr. e. 776-ban volt. - Minden negyedik évben megrendezték a játékokat, egészen Kr. u. 261-ig. - Fénykorát a Kr. Ókori görög olimpia játékok. 5-4. században élte. II. Az olimpiák résztvevői - Az olimpiai játékok alatt általános béke (fegyvernyugvás) volt. - Csak görög származású, szabad férfiak és fiatal fiúk vehettek részt a versenyeken. - A játékok kezdetekor a versenyzők esküt tettek a Zeusz-szobor előtt (az ókori világ csodáinak egyike volt e szobor). - A résztvevők és a versenybírók is ügyeltek a versenyek szabályosságára, tisztaságára.
a(z) 1631 eredmények "ókori olimpia" Ókori Olimpia Üss a vakondra Óvoda Általános iskola Középiskola Egyetem-Főiskola Felnőtt képzés Nyelviskola-alap Nyelviskola-közép Nyelviskola-felső 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály 5. osztály 6. osztály 7. osztály 8. osztály 9. osztály 10. osztály 11. osztály 12. Ókori görög olimpia képek. osztály Történelem Testnevelés Az ókori Olimpia versenyszámai Lufi pukkasztó Olimpia Csoportosító Igaz vagy hamis Szerencsekerék sport Kvíz Szókereső olimpia Ókori Párosító Ki kicsoda? ókori HELLÁSZ Olimpia kvíz Játékos kvíz Ókori Hellász Történelem
A házas nők - a Demeter Chamyne papnője kivételével - nem engedték megnézni a versenyeket; ugyanakkor, amint azt a könyveiben a Nigel Spivey professzor professzora írja Az ókori olimpia (Oxford University Press, 2012), ez a tilalom nem volt teljes. "Az Olympia nem volt teljesen zárt a női nézők vagy a női résztvevők számára" - írja. Spivey megjegyzi, hogy a korai negyedik században a KCN egy spártai nő, Kyniska volt a "tulajdonos-edzője" egy szekér csapat, amely kétszer nyert, a feliratok rögzíti, hogy ő volt az egyetlen nő az egész Görögországban, hogy a koronát. Ókori görög olimpiadas. Ezenkívül a nem házas lányokat is megtekinthették, és Spivey megjegyzi, hogy "különálló kisebb sportos fesztivál volt Héra tiszteletére", a Zeus felesége, amelyen a fesztivál egy futó rendezvényt és egy újszövött köntöst ajánlott Héra számára. A lányok a férfiakkal ellentétben a ruhában versenyeztek, "a lányok nem mezítelenül versenyeztek, hanem rövid vállban, vállukon (vagy férfias stílusú köpönyegben) a hajuk lazán mentek" - írja Spivey.
A Hera templom romjai az olimpiai Görögországban. Hitel: Sadequl Hussain Shutterstock Héra temploma Az Olympia számos olyan épületben található, amelyet vallási szertartásokra használtak, szemben az atlétikával. Valavanēs megjegyzi, hogy a legkorábbi monumentális épületet nem Zeusznak szentelték, hanem a feleségének, a Héra-nak. Heraion néven ismert, 600 körül épült. "Mindkét végén 6 oszlop állt, és 16 oldal állt" - írja Valavanēs, és megjegyzi, hogy a mai életben maradó oszlopok stílusa Doric. "A templom eredeti oszlopai fából készültek. Olympia: Az Ókori Olimpia Helyszíne - 2022 | Történelem. " A túlélő szobrok közül a Hera egy 1, 7 méter magas (fél méter) mészkőfeje szalaggal és fejdísszal viselt. Zeus temploma 476-ban, miután a görögök legyőzték a perzsa inváziós kísérletet, döntés született az Olympia-ban egy Zeusnak szentelt templom építésére, amely később óriási, csodálatos világot, szobrot tartana. "Az általa szentelt Eleianok épületének mérete meghaladta a Peloponnészosz összes többi templomát" - írja Ulrich Sinn régész a könyvében Olympia: Kultúra, Sport és Ősi Fesztivál (Markus Wiener Publishers, 2000).
Fotó / Getty Images Díjazás A modern olimpiákkal ellentétben az ókorban nem voltak érmék, a győzteseket babérkoszorúval jutalmazták, de emellett gyakori volt, hogy szobrot emeltek róluk, valamint híres költők énekeltek ódákat a győztesekről hazatérésüket követően.