A norvég tengerész a Csád-tónál élő hajóépítők segítségével papirusznád hajót ácsolt, melyet az egyiptomi napisten után Ra II névre keresztelt, és 1970-ben Marokkó partjaihoz, az egykori főníciai kikötővárosba, Safiba szállíttatott. Nem is Kolumbusz fedezte fel Amerikát?! Legenda és valóság - Blikk. Heyerdahl nemzetközi csapatával és az egyiptomi piramisok faláról lemásolt papírusz nádból készített hajójával május 17-én indult az Atlanti-óceánnak, és nyolctagú legénységével 57 nappal később, kb. 6100 km megtétele után sértetlenül megérkezett Barbados szigetéhez- Amerikába. És ha ő barátaival ezt megtette ugyanazon építésű hajóval amit az egyiptomi piramisok ábrázoltak és amilyeneket a Peru-i benszülöttek még a múlt század 70-es éveiben is meg tudtak építeni, akkor ugyanezt a felfedezést az ókoriak (3000 évvel ezelőtt) hatalmas kitartásukkal, óriási tettvágyukkal és kimeríthetetlen érdeklődésükkel bizonyára meg is tették. Ezt az ismeretet miért nem emeli ki a "fehér ember" és főleg az európai "kultur civilizáció" multját bemutató és ismertető, fiatalságunk gondolatát befolyásoló iskolai tankönyveket író tudós társadalom?
A kutatók 17 sziget népességéből és 15 különböző, a Csendes-óceán partján élő amerikai őslakos közösségből vettek genetikai mintát, azokat összehasonlítva pedig megállapították, hogy valamikor 1200 körül – amikorra egyébként a kelet-polinéziai szigetek felfedezését és benépesedését is valószínűsítik – a két "világ" lakói találkozhattak, sőt keveredhettek egymással, amelynek bizonyítéka a megvizsgált leszármazottakban is tetten érhető. Egy viking épület rekonstrukciója, Új-Fundland, Kanada (Forrás: Wikipedia) Akkor végtére is kié a dicsőség? Ki fedezte fel amerikát és mikor. Habár az első, amerikai földrészre lépő és ott kisebb telepeket létrehozó európai hajósok jelenlegi ismereteink szerint a X-XI. századi vikingek, mégsem valószínű, hogy ez letaszítaná Kolumbuszt felfedezéseiből és annak hatásaiból emelt megingathatatlan trónjáról, vagy nem, mint az első számú pionírként tekintenénk rá, aki szinte nincstelenként rá tudott venni egy rendkívül befolyásos és gazdag befektetőt egy ilyen kockázatos üzletre, és – valószínűleg saját magát is meglepve – még be is jött neki.
Kezet ráztak, a felek elköszöntek, és Columbus folytatta legendás útját. Fontos megjegyezni, hogy Kolumbusz csak a szárazföldet érte ela 16. század utolsó amerikai expedíciója alatt. Ki fedezte fel amerika serikat. Ezért Közép-Amerika úttörőjének tekinthető. Az első expedíciót a San Salvador sziget felfedezése jellemezte. Ezért nevezte magát Columbusnak. A szigeten élő bennszülöttek Guanahani otthonának nevezték. Ez a sziget volt az első felfedezés, amely az amerikai kolonizáció nagy korszakának kezdetét jelezte.
A magyarok legnagyobb tengeri vitorlás versenyének zászlajára, a 2020-as CAPTAINS CUP (2020. Valóban Kolumbusz fedezte fel Amerikát? - Tudás.hu. augusztus 29 – szeptember 4) lobogójára Heyerdahl papírushajóját helyezzük ezzel is tisztelegve ezen nagyszerű tengerész, tudós, jó ember emléke és az ókori felfedezéseket tevő jószívű hajósok előtt. További források: Thor Heyerdahl: a RA expedíciók könyve, Gondolat kiadó Bp. 1972. Összeállította: Hovanec Zoltán-yacht kapitány Captains Adria Kupa – alapító
Az összefoglaló utal egy tanulmányra, amely szerint a diákok körében a maszkviselés 26-78 százalékkal csökkentheti a fertőzés továbbadásának esélyét, s a hetente történő tesztelés további 50 százalékkal. Ami viszont lehetséges, akárcsak a korábbi variánsok esetében, hogy a gyerekek szintén később úgynevezett long, azaz hosszú Covid szindrómában szenvedjenek. Egyelőre nincsenek arra vonatkozó tanulmányok, hogy az omikron ebből a szempontból különbözik-e a korábbi vírusváltozatoktól. Igazán megbízható tanulmány a gyerekeket érintő long Covidról az összefoglaló szerint nem született, azonban ami napvilágot látott az arra enged következtetni, hogy az a gyereket ás a tinédzsereket kevésbé érintette mint a felnőtteket. Kigyógyultál a Covidból? Ezt a vizsgálatot érdemes elvégeztetni! | Éva magazin. Sőt, a gyerekek long Covid tüneteinek egy részénél a kutatók feltételezték, hogy a krónikus fáradtság és félelemérzet inkább lehet a járvány és az azzal kapcsolatos intézkedések általános következménye, semmint a fertőzésé. Legalábbis erre engedtek következtetni a kontrollcsoportok adatai.
A koronavírus korábbi variánsainál is jóval fertőzőbb omikron-variáns okozta járványhullámban a gyerekek körében is minden korábbinál nagyobb méretet öltött a fertőzések száma világszerte. Ezzel párhuzamosan megugrott a kórházi kezelést igényló esetek száma, így érthető módon nőtt a szülők körében is az aggodalom azzal kapcsolatban, hogy a betegség esetleg súlyos lefolyású lesz gyermeküknél, még akkor is, ha erre csak igazán ritkán akad példa. Az iskolákban és óvodákban alkalmazandó szabályok mellett a betegség szövődményei szempontjából sem mindegy, hogy mik az omikronnal kapcsolatos tapasztalatok, ezeket foglalta össze a Bloomberg azok alapján, amit eddig lehet tudni a variánsról. Sokkal több gyerek kapta el az omikront Az Amerikai Gyermekorvosok Akadémiájának összefoglalója szerint az Egyesült Államokban drasztikusan megugrott az omikron okozta hullámban 2022-ben a fertőzések száma a gyermekek körében Ott az év első hat hetében összesen 4, 5 millió esetet regisztráltak a gyerekek körében, a hullám a január 20-án végződő héten tetőzött, de azóta is nagyon magas szinten stabilizálódott az új fertőzések száma.
Különösen igaz ez azokra, akik esetleg a sportoláshoz is szeretnének visszatérni, hiszen a nagyobb terhelés veszélyesebb lehet akkor, ha a háttérben valamilyen szervi eltérés mutatkozik – hangsúlyozza dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa. – A tünetek megismerése és az anamnézis felvétele után döntünk, milyen vizsgálatot tartunk fontosnak elvégezni az állapot felmérésére. A laborvizsgálatok során mindenképpen ellenőrizni szükséges a troponinszintet, ahogyan a nyugalmi EKG-ból is már sok minden kiderülhet. Ugyanakkor a legtöbb esetben, miközben a szívizom-gyulladás, esetleg a szívelégtelenség jelei után kutatunk, fontos diagnosztikai eszköz lehet a szívultrahang, az akár 48 órás Holter vizsgálat és a terheléses EKG is. A cél minden esetben az, hogy megbizonyosodjunk a feltételezett károsodás mértéke felől, és ha szükséges, elkezdhessük a kezelést, megelőzvén az esetleges súlyosabb következményeket. Ha pedig valakinél nem találunk elváltozást, ő sokkal nyugodtabban, biztonságban építheti fel újra a korábbi életmódját, beleértve a munkát és a sportot is.