Hogy ne maradjunk finom, aromás termés nélkül. A birsalmafák metszését évente szokás elvégezni. Akár a határidőnaptárunkba is bevéshetjük a visszatérő kerti teendőink közé. Birsalmalekvár készítése tartósítószer nélkül - Zöldnek lenni jó!. Ha sorozatosan több éven keresztül elmulasztjuk megtenni, ne csodálkozzunk, ha egyszer csak azt vesszük észre, hogy az egykor formás, mutatós fa csúnyán túlnőtt, ráadásul koránt sem terem annyi gyümölcsöt, mint amennyit a mérete alapján jogosan elvárnánk tőle. Ha nem vagyunk benne biztosak, hogyan is kell a birsalmafát megmetszeni, nos, ezen lehet segíteni. Az alábbiakban ehhez a fontos beavatkozáshoz szeretnénk néhány hasznos tippel, tanáccsal szolgálni. A birs metszése Akinek van a gyümölcsfái közt birs, tudja, mennyire ellenállhatatlanok az intenzív illatú, érő gyümölcsök. A termés ötszirmú, fehér vagy rózsaszín virágokból fejlődik ki, amelyek a többi gyümölcsfához képest későn, április végén, május elején bontanak szirmot. Egy-egy fa körülbelül 5 méter magasra nő és akár 50 évig is elélhet, ezért érdemes rendszeresen gondoskodnunk róla: ennek részét képezi a szakszerű metszés is.
Ez is érdekelhet még: Fahéjas szilvadzsem készítése tartósítószer nélkül Sárgabarack szörp és lekvár készítése egyszerre Eperlekvár és eperszörp készítése egyszerre Eperdzsem készítése tartósítószer nélkül Rózsaszörp készítése tartósítószer nélkül Paradicsomszósz készítése télire – pizzára, bolognaihoz Az eperszezon sajnos nem tart sokáig, de pár üveg eperdzsem képes elmenteni a gyümölcs zamatát későbbre is. Elkészíthetjük magunk is, tartósítószer nélkül. Birsalma lekvar készítése házilag . Ez is érdekelhet még: Eperlekvár és eperszörp készítése egyszerre Sárgabarack szörp és lekvár készítése egyszerre Őszibarack lekvár készítése házilag, tartósítószer nélkül Fahéjas szilvadzsem készítése tartósítószer nélkül Házi gyömbérszörp recept tavaszi immunerősítésre Paradicsomszósz készítése… A birsalma igazi őszi vitaminbomba, ám keménysége és fanyar íze miatt nyersen nem igazán fogyasztjuk. Lekvárnak viszont egy kis fűszerrel a szezon legjobb alapanyaga, érdemes kipróbálni! Ez is érdekelhet még: Őszibarack lekvár készítése házilag, tartósítószer nélkül Sárgabarack szörp és lekvár készítése egyszerre Eperlekvár és eperszörp készítése egyszerre Eperdzsem készítése tartósítószer nélkül Fahéjas szilvadzsem készítése tartósítószer… Itt a szilvadzsem ideje!
Érdemes kihasználni a sárgabarack szezont, a klasszikus lekvár és a mennyei szörp belőle megéri a (nem is olyan nagy) fáradozást! Ez is érdekelhet még: Eperlekvár és eperszörp készítése egyszerre Fahéjas szilvadzsem készítése tartósítószer nélkül Rózsaszörp készítése tartósítószer nélkül Őszibarack lekvár készítése házilag, tartósítószer nélkül Eperdzsem készítése tartósítószer nélkül Házi gyömbérszörp recept tavaszi immunerősítésre Lassan itt az eperszezon vége, ha még kapunk nagyobb mennyiséget belőle, raktározzuk el: készüljön eperlekvár és eperszörp egyszerre! Ez is érdekelhet még: Sárgabarack szörp és lekvár készítése egyszerre Eperdzsem készítése tartósítószer nélkül Fahéjas szilvadzsem készítése tartósítószer nélkül Rózsaszörp készítése tartósítószer nélkül Őszibarack lekvár készítése házilag, tartósítószer nélkül Házi gyömbérszörp recept tavaszi immunerősítésre Mielőtt véget ér az őszibarack szezon, érdemes elmenteni a zamatát: készítsünk lekvárt, természetesen hazai gyümölcsből, tartósítószer nélkül!
A levegő felmelegedése: A felmelegedés mértékét befolyásoló tényezők - YouTube
A levegő felmelegedése: A felmelegedés folyamata - YouTube
érezzük. Ismeretes, hogy a L. hőmérséklete függélyes irányban csökken. A felső légrétegek a napsugarak tulnyomó részét áteresztik és csak kis mértékben melegszenek át, ellenben a Föld felszinével érintkező légrétegek legjobban melegszenek fel. Ha a melegedés csak vezetés útján terjedne, a felső rétegek csak kevés meleget kapnának, tekintve a levegő rossz hővezető képességét. De vertikális irányban a hőközlés sokkal inkább felszálló légáramlatokban történik; az emelkedő légtömeg azonban folyton kisebb nyomás alá kerül és terjeszkedik. A terjeszkedés a melegség rovására történik, tehát a felszállott levegő hülni kezd s száraz levegőt feltételezve, 100 m. -nyi emelkedésnek 1 C°-nyi hőcsökkenés felelne meg, mit a vizpárák jelenléte azonban lassít. Az első méréseket Saussure végezte, ki 1788. 14 napig volt a 3405 m. magas Col du Géant hegyen és hőmérsékleti összehasonlításokat tett. Azóta számos újabb adat áll rendelkezésünkre, melyekből kitünik, hogy a hőcsökkenés független a földrajzi szélességtől és átlagban 100 méterenkint 0, 48 C°-ot tesz.
E sugarak egy része a világűr felé távozik, így a Föld számára veszendőbe megy. A sugárzás legnagyobb részét azonban a levegő vízgőz-, és szén-dioxid tartalma elnyeli (hővé alakítja – közvetett felmelegedés) és visszasugározza a Föld felé. A légkörnek ez a hővisszatartó tulajdonsága az üvegházhatás. Az üvegházhatás emeli a földközeli légrétegek hőmérsékletét. A felmelegedés mértékének befolyásoló tényezői: A napsugarak hajlásszöge: Minél nagyobb a napsugarak földfelszínnel bezárt hajlásszöge, annál több energia jut a földfelszínre. A napsugarak hajlásszöge a gömb alakú Földön az Egyenlítőtől a sarkok felé csökken. A napszakok váltakozása is befolyásolja a felmelegedést. A Föld mozgásfolyamatai: A Föld tengely körüli forgásából adódó napszakváltakozás is befolyásolja a felmelegedést. Nappal a Nap felől érkező besugárzás és a felszínről kiinduló kisugárzás is megfigyelhető. Éjszaka azonban csak a kisugárzás folyik. Ha éjjel tiszta az égbolt, a kisugárzott hő nagy része akadálytalanul távozik a földfelszíntől.
Ilyen például a Nagy-korallzátony kifehéredése, a moszaterdők nagyarányú pusztulása vagy a tengerszint emelkedése, amely egyes állatokat el is üldözött a térségből. A jelentés egyik szerzője, Brendan Mackey professzor egyébként kilenc fő éghajlati kockázatot nevezett meg a klímaváltozás Ausztráliára, illetve Óceániára kifejtett hatásai kapcsán: Az óceánok felmelegedése és a hőhullámok miatt elpusztulhatnak a korallzátonyok és az azokhoz köthető ökoszisztéma. A hó mennyiségének csökkenése révén is csökkenhet a biológiai sokféleség. A melegebb és szárazabb körülmények, valamint a megnövekedett számú tűz következményeként eltűnhetnek Dél-Ausztrália erdői. A felmelegedés és a hőhullámok, valamint a melegedő víz okán délre költözött halak és sünök általi "túllegelés" miatt teljesen eltűnhetnek a moszaterdők. Az egyre emelkedő tengerszint következtében az alacsonyan fekvő tengerparti területek lakhatatlanná válnak. A melegebb és szárazabb időjárás komoly kihívásokat okoz a mezőgazdasági termelésben, és fokozott terhelés alá veti a még termékeny területeket.
Eredményeink alátámasztják azt a hipotézist, hogy a jövőbeni felmelegedés jelentős változásokat fog kiváltani ezekben a törékeny antarktiszi ökoszisztémákban – mondják a kutatók. E fajok elterjedése természetesen változást okoz a talaj savasságában, a talajban lévő baktériumok és gombák mennyiségében, valamint a szerves anyagok lebomlásának módjában. Nicoletta Cannone professzor szerint a talajkémiai változások, valamint a permafroszt leromlása a változások egész sorozatát idézi elő, "a szárazföldi ökoszisztémák minden összetevőjére nézve". Ezek a növények nagyon rövid tenyészidőszakhoz alkalmazkodnak, havas körülmények között, 0 fok alatti hőmérséklet mellett is képesek fotoszintetizálni. Ennek ellenére, hogy gyorsan és zord éghajlati viszonyok között is képesek szaporodni, nem versenyeznek más, nem őshonos növényekkel. Bár a felmelegedés egyes őshonos fajoknak külön-külön is előnyös lehet, nagymértékben növeli a nem őshonos fajok megtelepedésének kockázatát, amik felülmúlhatják az őshonos fajokat, és visszafordíthatatlan vadpusztulást idézhetnek elő – figyelmeztetnek a szakemberek.