Ajánlja ismerőseinek is! Hatszáz esztendő legkiválóbb magyar képzőművészeti alkotásait, hazai mestereink legszebb festményeit és szobrait gyűjtöttük össze albumunkba, amely a XIV. Több mint húsz évig kellett várnia fő művének sikerére Szinyei Merse Pálnak » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. századtól a közelmúltig tartó időszak művészeti terméséről ad áttekintést. Hosszú idő telt el azóta, hogy a Kolozsvári testvérek megalkották híres Szent György-szobrukat, a magyarországi gótika egyik remekmívű alkotását, s ez a nyitány méltó volt a szinte folyamatosan a világ élvonalába tartozó, újabb és újabb kiemelkedő kulturális kincseket létrehozó képzőművészetünk számára. Az azóta eltelt bő fél évezredet olyan nagy nevek fémjelezték, mint Barabás Miklós, Madarász Viktor, Székely Bertalan, Munkácsy Mihály, Rippl-Rónai József, Csontváry Kosztka Tivadar és Szinyei Merse Pál festők, valamint Zala György és Stróbl Alajos szobrászművészek. Könyvünk nagyszerű reprodukciók és rövid műelemzések segítségével száznál is több magyar remekművet mutat be, amelyek méltán díszei a képtáraknak és köztereknek hazánkban és a nagyvilágban egyaránt.
A friss és újszerű képi ábrázolásmódnak Magyarországon semmilyen előzménye nem volt, így amikor bemutatták a nagyközönségnek, negatív kritika fogadta. A festő művészetét övező értetlenséget fokozta, hogy a korszakban szokatlannak ható, intenzív színek és árnyalatkülönbségek mellett a témához képest is túl nagynak tartották a Majálist. Segíthet megérteni a borús fogadtatást, ha felidézzük, hogy milyen körölmények között született a mű: 6 évvel a kiegyezés után a historizmus irányzata uralta a hazai festészetet. Szinyei honfitársai szinte kizárólag történelmi témájú festményeket készítettek, így meglepő és sokak számára értelmezhetetlen volt a Majális ragyogyó, fénnyel telített színhasználata, a kontúr nélküli foltok, a derű, az életöröm és az optimizmus. A festménynek több mint 20 évig nem volt komolyabb hatása. Az áttörést az 1896-os millenniumi kiállítás hozta meg. Szinyei merse pál anya és gyermekei 18. A kép hatalmas sikert aratott, és elképesztően népszerű lett. 1900-ban a párizsi világkiállításon a festő Hóolvadás című képe ezüstérmet kapott, majd egy évvel később, a müncheni kiállításon a Majális aranyérmet nyert.
Ily módon minden képelem – világító színereje ellenére is – engedelmesen belesimulhat az egységes látvány harmóniájába. Az 1902-ben Jernyén festett pipacsos kép a legkiérleltebb az összes változat közül és ez adja vissza leginkább meggyőzően a magyar táj derűs nyári arculatát. " A milleneumi kiállítás sikere után Szinyei változatlan festői elvekkel, de megváltozott festési eljárással dolgozott. Kései műveiben derűsen, megbékélten, természet után festett. Utolsó korszakában évente 5-6 tájképeket festett (Gesztenyefa, Őszi táj), de korai műveinek színvonalát többé nem érte el. Külföldi tárlatokon is kiállított és mindenhol nagy elismerést aratott, 1900-ban a párizsi kiállításon a Hóolvadás sal ezüstérmet, 1901-ben Münchenben a Majálissal nagy aranyérmet nyert. Szinyei merse pál anya és gyermekei teljes film. 1911-ben a Római Nemzetközi Művészeti Világkiállításon 19 műve különteremben szerepelt, ő pedig nagydíjat kapott. Első önálló tárlatát 1905-ben a Nemzeti Szalonban rendezték meg: 89 munkáját mutatták be, köztük a külön erre az alkalomra készült Szurkos fenyő című képet.
A minimum-hőmérséklet általában 0 és +4 fok között várható.