Nincs szebb madár, mint a lúd, nem kell néki gyalogút, télen, nyáron mezítláb nevelgeti a fiát. Még szebb madár a kánya, a világot bejárja, mégsem kopik csizmája, megkíméli a szárnya. Mégis legszebb a fecske, odaszáll az ereszre, eresz alatt csicsereg, irigylik a verebek. Jaj, de büszke a kakas, hogy a feje tarajas, ha jóllakik, azt mondja: sóra, fára nincs gondja. KÖSZÖNTŐ Már liba koromba hallottam e napnak Hírét, hogy innepe volna Mártony papnak. Rég tudom, hogy ilykor a torkos babona Eleitől fogva nyársra ludat vona, Mert apám, anyám is mikor megölettek, E nyalánk szokásnak áldozati lettek. Csokonainak tulajdonítják a következő tréfás verset, a "nyársraítéltetett Márton-napi lúd" búcsúzó liba dalát: "Már liba koromban hallottam e napnak Hírét, hogy innepe van Mártony papnak. Rég tudom, hogy ilyenkor a torkos babona E nyalánk szokásnak áldozati lettek. " Zengje a szívünk, énekelje nyelvünk Szent Márton püspök életének hírét, kit három ország magáénak mondhat, és bízva kérhet. Értelme éles, életében józan, római császár derék katonája, s hittanulóként szívében már érik Isten igéje.
Az aznapi időből is jósoltak: "Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható. " Egy kalendáriumi regula szerint: "Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál. " Baranyában azt tartják, hogy a Márton napi idő a márciusi időt mutatja meg. Ehhez naphoz is munkatilalmak kapcsolódtak; Muravidék lakói szerint Márton napkor nem szabad mosni, teregetni, mert elpusztulna a jószág. Néhol Márton nap a cselédfogás és a legeltetés határnapja, valamint vásárnap is. Dunaszerdahelyen (Pozsony vármegye) híres volt a Márton napi vásár. A kalotaszegi falvakban a jószág behajtása alkalmából Márton napi bált rendeztek. November 11-e Szent Márton napja. Mint minden ünnepnek, úgy ennek is megvannak a maga hagyományai, népszokásai, jellegzetességei. Ehhez a naphoz különösen sok babonát, szokást köt a néphagyomány. Mindemellett Márton-nap a 40-napos adventi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor a jóízű és gazdag falatozás, vigasság megengedett Gazdag Erzsi: Jóbarátaink Libám lábán sárga csizma, gúnár-varga rámán varrta.
15 évesen jelentkezett katonai szolgálatra. A római császár katonájaként szolgáló Márton 18 éves lehetett, amikor a franciaországi Amiens városában egy hideg téli estén a következő dolog történt vele: "Szent Márton hóban lovagolt, lova a szélnél is gyorsabb volt. Szent Márton lovagolt vígan, meleg köpenybe burkoltan. A hóban koldus vacogott, nem viselt mást, hitvány rongyot. "Ó, légy a segítségemre, vagy megvesz az Isten hidege! " Húzza Szent Márton a gyeplőt, megáll a didergő előtt. Szent Márton éles szablyája a meleg köpenyt szétvágja. Felét Szent Márton od'adja, koldus hálásan fogadja, de Szent Márton már vágtat el köpenye másik felével. " Aznap éjszaka Jézus megjelent álmában a koldus köpenyével. Innentől kezdve nem a hadsereget, hanem Istent szolgálta. Jóságáról még életében legendák keringtek, 371 - ben püspökké is szentelték. A legenda szerint Szent Márton alázatból a ludak óljába menekült püspökké választása elől, de a gágogás elárulta, így megtörténhetett püspökké avatása. A lúd szorosan kapcsolódik ezen ünnephez, de nemcsak Márton miatt.
Szent Márton-dal Szent Márton hóban lovagolt, lova a szélnél is gyorsabb volt. Szent Márton lovagolt vígan, meleg köpenybe burkoltan. A hóban koldus vacogott, nem viselt mást, hitvány rongyot. "Ó, légy a segítségemre, vagy megvesz az Isten hidege! " Húzza Szent Márton a gyeplőt, megáll a didergő előtt. Szent Márton éles szablyája a meleg köpenyt szétvágja. Felét Szent Márton od'adja, koldus hálásan fogadja, de Szent Márton már vágtat el köpenye másik felével. Szent Márton Szent Márton 316-ben Pannóniában született. A középkor egyik legnépszerűbb szentje volt, kultusza hazánkban is virágzott, emlékét helynevek, oltárképek őrzik. A 14. századi krónikákban határnapként szerepelt: a tisztújítás, fizetés, jobbágytartozás lerovásának napja volt. Szent Márton napján a pásztorok vesszőt adtak ajándékba a gazdáknak. Ez volt a Szent Márton vesszeje, úgy tartották, ahány ága van, annyit malacozik a disznó. Köszöntőt is mondtak. Gyöngyösfalun (Vas vármegye) például a kanász megkopogtatta az ablakot a következő szavakkal: "Jó estét kívánok!
Harminchárom liba várja. Liba-bálban, vízi bálban, csupa-csupa vízi tánc van. Ott forognak, ott sürögnek, ha megunják, megfürödnek. Szent Márton-dal Szent Márton hóban lovagolt, lova a szélnél is gyorsabb volt. Szent Márton lovagolt vígan, meleg köpenybe burkoltan. A hóban koldus vacogott, nem viselt mást, hitvány rongyot. "Ó, légy a segítségemre, vagy megvesz az Isten hidege! " Húzza Szent Márton a gyeplőt, megáll a didergő előtt. Szent Márton éles szablyája a meleg köpenyt szétvágja. Felét Szent Márton od'adja, koldus hálásan fogadja, de Szent Márton már vágtat el köpenye másik felével. Népköltés – Nincs szebb madár, mint a lúd Nincs szebb madár, mint a lúd, nem kell néki gyalogút, télen, nyáron mezítláb nevelgeti a fiát. Még szebb madár a kánya, a világot bejárja, mégsem kopik csizmája, megkíméli a szárnya. Mégis legszebb a fecske, odaszáll az ereszre, eresz alatt csicsereg, irigylik a verebek. Jaj, de büszke a kakas, hogy a feje tarajas, ha jóllakik, azt mondja: sóra, fára nincs gondja.
Aesculapiust az orvostudomány, a megújhodó élet isteneként tisztelték, ezért áldoztak neki ilyen értékes állatot az asztal örömeinek adózók. Mindez a hagyomány tovább élt a Márton-napi lúd fogyasztásának szokásában. A szent ludak alakja pedig a következőképpen kapcsolódott egymáshoz: mikor Mártont püspökké választották, ő szerénységből, alázatosságból bebújt a libák óljába, hogy ne kelljen a magas méltóságot elvállalnia. A ludak gágogása azonban elárulta rejtekhelyét. November 11-e, mint Bod Péter írta, Bacchanalia..., második Fársáng volt a régieknél. Sült Luda ettek s új Bort ittak. A nagy lakomát az is indokolta, hogy a középkorban a hónap közepén kezdődött el a karácsony előtti negyvennapos böjt, ez volt tehát az utolsó alkalom a nyilvános lakomára. Nem véletlenül szól így egyik régi közmondásunk: "Aki Márton napján ludat nem eszik, ehetik az bármit, mégis éhezik. " Kalendárium Népszokások