Új állandó kiállítás nyílt a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában: Budavári Palota E épület, 1014 Budapest, Szent György tér 2. Megtekinthető: 2013. november 29-től naponta 10 és 16 óra között, hétfőn zárva. Kurátorok: dr. Farbaky Péter művészettörténész, a BTM főigazgató-helyettese, dr. Rostás Péter művészettörténész, a BTM Kiscelli Múzeum igazgatója. A világörökség részét képező Budavári Palota fordulatos és látványos történetét mutatja be a BTM Vármúzeumában megnyílt új állandó kiállítás, amely a palota díszlépcsőházának két emeletén hívja időutazásra a látogatókat. A kiállítás az 1686-tól, a töröktől való visszafoglalástól az 1960-as évekig tartó időszakot mutatja be, felvillantva a palota egykori életének – korábban átfogó kiállításon még nem bemutatott – gazdagságát és fényűzését. A korabeli berendezés megőrzött emlékei, hiteles falburkolat-rekonstrukciók, festmények, építészeti tervek és míves iparművészeti tárgyak idézik fel a kiállításon az elmúlt évszázadokat. Városliget, Budavári Palota, Szent György tér. Korabeli festményeket láthatunk az épület történetében fontos szerepet játszó uralkodókról.
A kiállítás sok olyan tárgyat, ábrázolást és ezekhez kapcsolódó történetet tár fel, amit a mai napig nem ismert sem a szakma, sem a közvélemény. Láthatók a palota 1770 körüli állapotát bemutató homlokzatrajzok a bécsi Albertina gyűjteményéből, és egy olyan, magántulajdonú, 1778 körüli alaprajz, amely csak röviddel a kiállítás megnyílta előtt került elő. A palota 1945 utáni történetének egyik legizgalmasabb emléke is látható a tárlaton: a szocreál beépítésű Szent György teret és kupolát ábrázoló, Janáky István irodája által készített négy méter széles temperafestmény. Az épület történetének végigkövetése során a barokk épületmagtól elindulva megismerhetjük a Mária Terézia-korabeli bővítéseket, megtudhatjuk, miért épült az egyik kupola helyén egy különleges csillagvizsgáló torony. Felfedezhetjük, hogyan vált később a palota a nádorok, majd Ferenc József lakhelyévé, végül a II. világháború dúlásai után a kultúra palotájává, több múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár otthonává
→ Kölcsey Hymnusa ennek értelmében megfelel a himnusz műfaji követelményeinek. Ok-okozati összefüggésből származó érv: Ádám és Éva ettek a tiltott gyümölcsből, ezért meg kellett halniuk. Következményből levezetett érv: Mindenki kacagásban tört ki, → az előadó nyilván valami vicceset mondott Körülményekből levezetett érv: Tegnap elvesztettem a pénztárcámat, ezen összevesztem az anyukámmal, ráadásul elfelejtettem határidőre beadni egy pályázatot. → Nem csoda, hogy ma rossz passzban vagyok. Tekintélyre való hivatkozás: Az orvosok kiderítették, hogy a testi betegségek mögött gyakran lelki megrázkódtatások állnak ( → tehát igaz). Összehasonlításon alapuló érv: Az élet olyan, mint a tánc. Találkozások, elválások, közeledések és távolodások sorozata. Érettségi-felvételi: Néhány kattintással több ingyenes érettségi-előkészítőt is találtunk, érdemes kihasználni a lehetőséget - EDULINE.hu. Néha megbotlunk, néha repülünk. Ellentéten alapuló érv: Az egészséges táplálkozás és rendszeres sportolás kiegyensúlyozottá, munkabíróvá tesz → (ebből következik, hogy) az egészségtelen táplálkozás és mozgáshiány rossz hatással van kedélyállapotunkra és munkavégzésünkre.
- Igényességet fejleszt ki az információk kritikus elemzésére és feldolgozására. - Törekszik az információkat, érveket és elemzéseket különböző szempontok szerint átgondolni és bemutatni. - Szakmai hivatástudat kialakítására és önképzésre törekszik. - Elfogadja és a gyakorlatban is megvalósítja az egészségmegőrző szemléletet és életvitelt. d) autonómiája és felelőssége - Kialakít olyan történetileg és politikailag koherens egyéni álláspontot, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását. - Hatékonyan együttműködik a történettudomány szakterületéhez kapcsolódó hazai és nemzetközi közösségekkel. - Felelősséget vállal anyanyelvű és idegen nyelvű szakmai szövegeiért, tudatában van azok lehetséges következményeinek. - A történelem területén szerzett ismereteit alkalmazza önművelésében, önismeretében. Felvi.hu - 2. Pontszámítás. - Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel a történettudomány területén dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait. - Nyitott a magyar és más kultúrák hátterére.
A 2022. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás során a felvételi ponthatárok meghatározása országosan egyszerre, várhatóan 2022. július 21-én történik. A felvétel alapvető feltételei Felsőoktatási szakképzés, alapképzés, valamint osztatlan képzés esetén az érettségi bizonyítvány, a felsőoktatási szakképzésben szerzett vagy felsőfokú végzettséget igazoló oklevél, mesterképzés esetén az adott szakra vonatkozó bemeneti követelményeknek megfelelő végzettséget tanúsító felsőfokú oklevél. Alapképzés, valamint osztatlan képzés esetén a jelentkezőnek rendelkeznie kell: legalább egy emelt szintű érettségi vizsgaeredménnyel (kivétel a művészet és művészetközvetítési képzési terület szakjai, az edző és szakoktató alapképzési szak, valamint az osztatlan gyógytestnevelő tanár, testnevelő tanár szak és a művészeti tanárképzés szakjai, ahol csak gyakorlati vizsga van), vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel, vagy felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevéllel (amely felsőfokú végzettséget nem ad).
MAGYAR ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: magyar (Hungarian) 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése - végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA-) fokozat - szakképzettség: magyar alapszakos bölcsész - a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Hungarian 3. Képzési terület: bölcsészettudomány 4. A képzési idő félévekben: 6 félév 5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit - a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék) - a szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 4 kredit - a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit 6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 223/0232 7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák A képzés célja magyar alapszakos bölcsész szakemberek képzése, akik a magyar nyelv és általában a nyelvhasználat, valamint a magyar és a világirodalom jelenségeiről, történetileg és szociológiailag változó formáiról, folyamatairól és alapvető kulturális összefüggéseiről megbízható ismeretekkel rendelkeznek.