Felmerülhet a daganat gyanúja, ha a korábban stabil állapotú májzsugoros beteg állapota hirtelen rosszabbodik. A diagnózist megnehezíti, hogy ezek a tünetek nemcsak májdaganatoknál fordulnak elő, ezért gyakran más betegségeket valószínűsítenek a háttérben. Szakorvosi vizsgálat Mintavétel, szövettani vizsgálat Ultrahang CT MRI PET-CT Sebészet Sugárterápia Onkológia A betegség megelőzése érdekében fontos az alkoholfogyasztás, dohányzás kerülése és a veszélyeztetett betegek szűrése. Májrák - EgészségKalauz. Az elsődleges májrák kialakulása elkerülhető minden olyan környezeti tényező kiiktatásával, illetve kezelésével, amely májzsugorhoz vezet (alkoholfogyasztás, elhízás, zsírmáj, második típusú cukorbetegség), a fertőző májgyulladás (hepatitis B illetve hepatitis C, D) megelőzésével, a hepatitis B elleni aktív védőoltással, a higiénés rendszabályok betartásával. A májzsugoros betegek esetében fontos, hogy a haskörfogat növekedéskor, hirtelen állapot rosszabbodásakor azonnal forduljanak orvoshoz. Tudjon meg többet a májrák kezelésével kapcsolatos legújabb kutatási eredményekről és kövesse napról-napra a rákkutatással kapcsolatos új információkat a Facebook oldalunkon!
Jóindulatú daganatok: Haemangioma, Hepatocellularis adenoma, Fokális nodularis hyperplasia, Epeút adenoma, Intrahepaticus cystadenoma Rosszindulatú daganatok: Primer hepatocellularis carcinoma (májsejtrák-HCC), Fibrolamellaris carcinoma, Hepatoblastoma, Cholangiocarcinoma (CCC), Haemangioendothelioma (Kuppffer-sejt sarcoma) A májsejtrák leggyakrabban a már károsodott májban fejlődik ki, ezért könnyen alakul ki a krónikus májgyulladás (hepatitis B illetve hepatitis C) vírusfertőzés kapcsán. A májban zajló krónikus gyulladás miatt az alkoholos májzsugor (májcirrózis) és az autoimmun májgyulladás szintén növeli a májsejtrák kialakulásának a kockázatát. A májsejtrák az esetek döntő többségében (80%) májcirrózis talaján alakul ki, elhúzódó vírusos májgyulladás következtében. Májrák - Budai Egészségközpont. A betegség elég sokáig nem okoz tüneteket, így a máj rosszindulatú daganatait gyakran késői stádiumban fedezik fel. A panaszok között előfordulhat: gyengeség, fogyás, puffadás, a hasi és/vagy jobb bordaív alatti fájdalom, hőemelkedés, fogyás, étvágytalanság, hányinger, hirtelen megjelenő haskörfogat növekedés.
A szövettani mintavétel történhet a máj testfelszínen keresztül történő, vagy hasi tükrözés (laparoszkópia) segítségével végzett megszúrásával (májbiopszia). A daganat kiterjedésének vizsgálata, az áttétek felkutatása egésztest-CT vagy -MRI segítségével történhet. Májdaganatok, májrák tünetei, kivizsgálása, májrák szakértők. A májrák terápiája A daganat sebészi eltávolítása csak az esetek 10-20%-ában lehetséges. A gyors szóródás miatt a sugárkezelés többnyire hatástalan, és megfelelően hatékony citosztatikumot sem ismerünk. Részben a terápiás eszközök hiányának tudható be a betegség gyors lefolyása. Forrás: EgészségKalauz
Ezek sokkal gyakoribbak, mint a közvetlenül a májban kialakuló, elsődleges májrák. Elsősorban tüdőből, emlőből, vastagbélből, gyomorból, hasnyálmirigyből származnak, valamint a leukémiák és limfomák is képezhetnek itt áttétet. OLVASD EL EZT IS!
Amikor a májsejtek elpusztulnak, végső stádiumban egy máj alakú kötőszövetet találunk, mely funkcióját ellátni nem tudja. A máj sokáig regenerálódik, de egy bizonyos ponton túl már tüneteket okoz. Minden krónikus májártalmat okozó betegség végstádiuma a májzsugor. Ennek két következménye lesz. Az egyik, hogy a máj minden funkciója romlik, valamint a bél felől érkező vér elfolyása a máj felé nehezített lesz. A funkcióvesztés következtében sárgaság jelenik meg, a vizelet sötétté válik. Romlik a máj fehérjeszintézise. Emiatt kezdetben az izomzat fehérjéinek felhasználása miatt a karok, lábak elvékonyodnak. Később a vérben keringő fehérjék hiánya miatt a beteg lába vizenyőssé, duzzadttá válik. A hasban folyadék képződik (hasvízkór vagy ascites), emiatt a haskörfogat megnő, feszes lesz, nagy mennyiség esetén a légzést is nehezíti. Tartós hasi folyadékgyülem esetén hasfali, legtöbbször köldöksérv fejlődik ki. Az alvadási fehérjék hiánya miatt gyakori a vérzékenység, orrvérzés, vagy sérülés utáni tartós vérzés formájában.
Ez a különbség az elsődleges daganat és a másodlagos áttét között Alapvető különbséget kell tenni a májban ritkábban kialakuló elsődleges (primer) daganatok és a máshol kialakult tumorokból a májba eljutó másodlagos áttétek (metasztázisok) között. A másodlagos májdaganatok származhatnak egy közeli szervből, például egy hasnyálmirigyrák vagy epehólyagrák közvetlenül átterjedhet a májra, de a metasztázisoknak – s ez a gyakoribb – távolabbi eredete is lehet: ez esetben a nyirokrendszerbe vagy a vércsatornákba bejutó daganatsejtek jutnak el a májba, majd ott növekedésnek indulnak. Mi okoz leggyakrabban áttétet? Májáttétet leggyakrabban vastagbélrák és végbélrák okoz, mivel a hasi szervek felől jövő vénás elfolyás közvetlenül a májon keresztül halad: a máj az első szűrő, ahol fennakadhatnak, kitapadhatnak a ráksejtek. Májmetasztázist emellett a gyomorráktól az emlőrákon keresztül, a tüdőrákig csaknem mindenféle tumortípus okozhat, a vérképzőrendszerből kiinduló leukémia vagy limfóma ugyancsak érintheti a májat.