Csokonai Vitéz Mihály A tihanyi Ekhóhoz című verse 1803-ban került a Lilla-dalok közé. Egy korábbi mű átdolgozása, amely A füredi parton címet viselte (így érthető a nyitó versszak 4. sora: " Partod ellenébe űl ", azaz Füreden ül le, szemközt Tihannyal). A füredi parton 1796-ban vagy 1798-ban keletkezett (az időpont vitatott), s eredetileg a Rozália (Rózsi) név szerepelt benne, ezt a nevet változtatta Csokonai Lillára. Irodalom - 10. osztály | Sulinet Tudásbázis. (Nem tudjuk, Rozália ki lehetett, az egyik Csokonai-kutató, Juhász Géza szerint Földi doktor felesége, akibe a költő állítólag szerelmes volt. ) A női néven kívül a végleges változatban a 8. strófa első sorában is megváltoztatott Csokonai egy szót: "földesúri jussal" állt a versben eredetileg, a végleges szövegben "semmi jussal". Egyes elemzők szerint akkor írta Balatonfüreden a költeményt, amikor útban volt Somogy felé, hogy a Dunántúlon támogatókat keressen (1798). Aztán Somogy megyében, Sárközy István alispán kisasszondi erdejébe vonult vissza kipihenni a Lilla-szerelem kudarcát, tehát csakugyan a természet lágy ölére rejtőzött el egy ideig (ezt a szándékát a versben is említi).
Lilla elvesztése, a boldogságról való lemondás tragikus számvetésre készteti a költőt. Ezt a szándékot fejezi ki A Reményhez című költemény, amely formai sokszínűsége, a stílusárnyalatok gazdagsága, a műfajok (az ódai, az elégikus hang és a dal) keveredése miatt Csokonai költészetének reprezentatív alkotása. A létösszegző költemény szerkezetileg két-két egymással párhuzamba állítható, ugyanakkor ellentétet is alkotó versszakra bontható. Az arányos, zárt kompozíciót szinte szétfeszíti az érzelmek hullámzása, a kétség és remény, a bizakodás és a csalódás állandó váltakozása. A múlt és a jelen, a boldogság és ennek elvesztése a rokokó és a szentimentalizmus természeti képeinek segítségével bontakozik ki: 2. Csokonai és Lilla (Vajda Julianna) szerelmének története - verselemzes.hu. versszak ↔ 3. versszak tavasz ↔ ősz, tél boldogság ↔ boldogtalanság A virágzó és az elvadult kert önkéntelenül is eszünkbe juttatja a Csongor és Tünde almafáját – de míg ott a szerelmesek egymásra találnak, s a fa is újra kivirágzik, e költemény a végső kétségbeesés, a halál képével zárul: a felkiáltások és a többes számú tulajdonnév (Lillák) a költői én fájdalmas búcsúja az élet értékeitől.
Ezt az utolsó három sorban feltett megválaszolatlan kérdéssel fejezi ki. A rokokó művek -hasonlóan az anakreóni dalokhoz- rövidek, központi témájuk pedig a boldog szerelem, olykor a finom erotika. Leginkább a boldogság érzésének kifejezésére használta őket, ami akkoriban teljesen a hatalmába kerítette a költőt. Az egyik ilyen költeménye a "Tartózkodó kérelem". Eredetileg ezt a verset még jóval 1795 előtt írta egyik előző kedveséhez, és csak később, tökéletesítés után sorolta be a Lillához írt művek közé. A versből – rövidsége ellenére – kitűnően érződik a költő lángoló szerelme ("A hatalmas szerelemnek elemésztő tüze bánt"). Rokokó motívumként (virágként) Lilla is megjelenik az első versszakban ("gyönyörű kis tulipánt"). Csokonai lilla verse of the day. A költőnek ez az állapota kb. 9 hónapig tartott. Ebben az időszakban megpróbált állást szerezni, amiből el tudta volna tartani Juliannát. Tervei között szerepelt, hogy a keszthelyi Georgikonban professzor lesz, és egy tanári állást is megpályázott, de sajnos egyik elképzelése sem vált valóra.
Én csak a boldogtalanságnak És kínnak fia vagyok már, Csak úgy lesz vége ez aggságnak, Ha a halál síromba zár. Mert Lilla egy tavasz nyíltában Éntőlem messze vettetett, Akiért tudtam hajdanában Becsűlni ezt az életet. - Midőn akkorba mély sebemnek Kiontottam vérhabjait: Mért állítád meg életemnek Széjjelfutott patakjait, Óh fátum? hogy életem végéig Tudjál engemet gyötreni? Azért nem kellett egy cseppjéig A véremnek kiömleni, Hogy a hízelkedő hiszemben Tengődtetvén bús napomat, Elsorvadjak a szerelemben És holtra sírjam magamat? - Hitetlen sors! ki jobbadára Csak a bohóknak kedvezel, Kerestelek! de más határra Futottál én előlem el: A szerelem ugyan vállamra Sebes két szárnyakat köte, Semmit sem ért; az én láttamra Még távolabb repűltél te. Csokonai vitéz mihály lilla versek. Már én téged el nem érhetlek Futásodnak gyors kerekén, És soha reá nem vehetlek, Hogy Lillámat bírhassam én. Nagyobb sorsra ugyan sokképpen Tarthatsz te, Lilla! méltó just: Én elégtelen vagyok éppen Megjutalmazni egy virtust. A te bájoló kedvességed, Mely a teremtés remeke, S nemes lelked méltóztat téged A királyok szerelmire; És sok száz úr, ki pántlikával És csillaggal díszesedett, Fellobbanván szemed lángjával, Párnak választna tégedet.
Ennek ellenére feltételezhető, hogy a valóságban is létezett egy lány, aki a Róza név mögött rejtőzött, de korán meghalt – hiszen őt a költő levelezésében is említi –, ennél többet azonban nem tudunk. Sokan állítják, hogy azonos lenne Földinével, de születtek kutatások, amelyek megcáfolják ezt. Csokonai & Lilla– Vates. Az egyetlen nagy szerelem tehát, amely Csokonai nevéhez köthető, és amely legnagyobb hatást tette nemcsak költészetére, hanem életére is, Vajda Julianna iránt lobbant fel, akit a versek Lilla néven emeltek az örökkévalóságba. De ki volt ez a lány, aki olyan fontossá vált a költő számára, és mit tudunk kapcsolatukról, szerelmük történetéről? Megismerkedésük Csokonai életrajzából tudjuk, hogy a debreceni kollégiumból való kicsapatása után kemény évek elé nézett: sok bolyongás, hányattatás és kudarcba fulladt próbálkozás várt rá, de mindig újabb és újabb terveket kovácsolt, mindig újjáéledt reménye, hogy végül megtalálja számítását, megtalálja a boldogságot. Sok mindent megélt már, mire eljött a várva-várt pillanat: a boldogságra végre egyszer valós, reális esélye kínálkozott.
A Kleist Rapszódiái közűl Itt a tavasz, az ő enyhében Elolvadt a hó és a jég; A vizek kristály tűkörében Magát meglátja már az ég. A megszelídűlt levegőben Lanyházó essők hullanak, Melyek a cserén és mezőben Új gyöngy gyanánt csillámlanak. Minden pásztort örömre hoznak A virágok illatjai, Midőn körűlte ugrándoznak A halmokon bárányai. A fű a rög alól kicsúszik, Zőld koronát tol a fején; Zefir, mint a habon, úgy úszik A lágy vetések tetején. Virágokból szövött ruháját A tarka rét már hímezi, Az ezüst csergetegek táját A gyenge nád béprémezi. Az erdőknek zőld éjjelében Ámor kedvtelve tébolyog, Öröm foly a szellők mentében: Ég, főld, tenger, mind mosolyog. Ama siónál lyánykájával Szunnyad a pásztor édesen, Ki őtet gyenge két karjával Átölelte szerelmesen; Lágy álom űlt szemek héjjára, Lelkek egymás lelkébe jár: A csalogány nyájas daljára Szunnyadt el ez a boldog pár. Ah, ha ebben a köz örömben, Mely már elterjedt szerteszét, Érezhetném én is mellyemben Az öröm legkisebb neszét! Nem, nem; ő elfut tőlem messze, Rég elhagyott már engemet, Nincs oly tavasz, mely elszélessze Holtig tartó keservemet.
De hogy csüggedhet az ember, ha megismeri a viszonzott szerelem ízét? Az 1797-es esztendő során találkozott Vajda Juliannával, akit verseiben Lillának nevezett. Joggal érezhette magát víg poétának. A boldogság című rokokó költeményében meg is jegyzi: "S ki boldogabb Vitéznél? " A rokokó Csokonai számára a szépség és a boldogság világát jelentette. Segített felülemelkedni a hétköznapi élet bajain. Boldogságfilozófiáját kifejező 21 alkotását Anakreoni dalok címen rendezte sajtó alá 1802-ben. A szerelem számára az aranykor boldogságát idézte. Korai szerelmes versei Laurához és Rózához szólnak, ám miután megismerte Juliannát, e női neveket Lillára javította a gáláns költő, és az alkotásokat a Lilla-dalok közé emelte. Az 1803-as Tartózkodó kérelem is egy ilyen Lillára átköltött dal, a magyar rokokó és a stílusszintézis egyik csúcsteljesítménye. A vers miniatűr remekmű, alapmetaforája a szerelem és a tűz azonosítása, ezt fejti ki a költő. A tűz sebet ejt, ami fájdalommal jár, erre gyógyír Lilla szerelme.
A délre lévő Orosháza elsősorban gyógyvizéről, a Gyopárosfürdőről ismert. A környező földek híresek búza- és kukoricatermésükről. A tájegység természeti értékeinek védelmét is 1997-ben létrejött Körös-Maros Nemzeti Park szolgálja. Itt található Magyarország egyik legszebb szikes tava, a kardoskúti Fehértó, melyet nemzetközi értékként is számon tartanak. Az itteni élővilág legféltettebb tagjai a szürke gém, a pusztai ölyvek, a kócsag, a túzok, a vidra, a növények közül a tündérfátyol, a réti őszirózsa. Szeged és a Körös-Maros köze | 2022. A löszön képződött talaj adottságai A Mezőföld a Duna jobb partján található, elválasztva az Alföld többi részétől. A Maros-Körös köze, ahogy a neve is mutatja, a két folyó között helyezkedik el. A Mezőföld és a Maros-Körös köze hazánk legtermékenyebb területei. A jégkorszakban lerakódott lösznek köszönhetik kiváló adottságaikat. A lösz A szél a jégkorszakban 50-60 méter vastag lösztakarót hozott létre a finom porból, amit ezekre a tájakra szállított. A Mezőföldön azonban nemcsak előnyt, de hátrányt is jelent a lösz.
A gyerekek kedvence az állatsimogató, a Kölyök-zug játszótér. A Körös-Maros Nemzeti Park Természeti Kincsei két szinten, több száz négyzetméteren, interaktív állandó kiállítás formájában mutatkoznak be. Cím: 5540 Szarvas, Anna-liget 1. GPS koordináták: 46° 51'29. 39" É 20° 31'31. 57" K Telefon: +36 30 475 1789 E-mail: További információk az Állatparkról Ne maradjon le híreinkről, programjainkról! Ne maradjon le oktatási programjainkról, túráinkról, friss kiadványainkról, adja meg elérhetőségeit! A nemzeti park területei Kis-Sárrét Az Erdélyi-szigethegységből érkező Sebes-Körös és több kisebb vízfolyás áradásai alakították ki azt a hatalmas Körösnagyharsánytól Vésztőig húzódó vízivilágot, amelyet Kis-Sárrét néven említünk. Maros körös kobe 8. A XIX. század folyószabályozási és lecsapolási munkálatai következtében az ártéri közösségek élőhelye drasztikusan beszűkült, nagyrészt teljesen eltűnt, másik részükön átalakult, például halastavakat létesítettek. A hajdani Kis-Sárrét legépebben fennmaradt területe a Biharugra és Körösnagyharsány között fekvő két mocsármaradvány, az Ugrai-rét és a Sző-rét.
Zkitti2006 { Kérdező} válasza 1 éve Jászság: A Jászság az Alföld északi részén elhelyezkedő, néprajzilag és földrajzilag környezetétől jól, bár nem azonosan elhatárolható terület. Bodrogköz: A Bodrogköz a Bodrog és Tisza folyók közt elterülő természetföldrajzi kistáj, a Felső-Tisza-vidék középtáj része. A magyar–szlovák határ kettészeli, de földrajzilag délnyugaton Tokajtól északkeleten Nagykaposig nyúlik el. Teljes területe 945 km², ennek csaknem kétharmad része a határ magyar oldalán van. A szlovákiai oldalon is többségében magyarok lakják. Maros-Körös köze: A Körös–Maros Köze vagy Maros–Körös köze Magyarország délkeleti területén, az Alföld nevű nagytájunk délkeleti részén található. Maros körös köze. Legnagyobb része Békés megye területén helyezkedik el, de kisebb részek átnyúlnak Csongrád (Csongrádi-sík) és Jász-Nagykun-Szolnok megye területére is. Nagykunság: A Nagykunság egy régi magyar tájegység neve, amely Magyarországon, a Tiszántúlon, azon belül is Jász-Nagykun-Szolnok megye délkeleti részén terül el.
Körös-Maros köze - YouTube