Forró drót Kásler: jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás Május 3-ától újraindulhat az egynapos sebészeti ellátás, a beavatkozások előzetesen egyeztetett időpontokban, rugalmas tervezéssel, a járványügyi intézkedések betartásával történhetnek – közölte Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere szerdán, a közösségi oldalán. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerdai, az MTI-hez eljutatott közleményében pedig azt írta, hogy az új típusú koronavírus által okozott járvány harmadik hulláma során az új fertőzöttek és a fertőzésgyanús esetek, valamint a kórházi ellátást igénylő betegek számának folyamatos csökkenése teszi lehetővé az egynapos ellátások újraindulását. Az egynapos sebészeti beavatkozások kizárólag az ellátás rugalmas tervezésével és a szükséges járványügyi intézkedések betartásával indíthatók újra – írták. Egynapos sebészeti ellátás. Hangsúlyozták: az egynapos sebészeti ellátások csak az egészségügyi szolgáltatóknál előzetesen egyeztetett időpontokban történhetnek, az egészségügyi intézményekbe történő belépéskor pedig testhőmérséklet-mérés szükséges.
Mindemellett kidolgozták a betegút-ellátásszervezési, valamint az egynapos sebészet szakmai ellátásszervezési ajánlását is, továbbá az egynapos sebészeti ellátás monitorozására alkalmas informatikai adatgyűjtő, elemző, értékelő és esetmenedzsment rendszer (betegmonitoring rendszer) fejlesztéséhez kapcsolódó rendszerterv készült - írták. A projekt a Széchenyi 2020 program keretében, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával valósul meg - tették hozzá. Az egynapos sebészet olyan speciális, a többnapos kórházi kezelést kiváltó ellátás, amely - a kórházi ellátáshoz hasonló körülményeknek között, a beavatkozást végző egészségügyi intézményben - 24 óránál rövidebb ellátási időt igényel - olvasható az Okfő közleményében.
Ezt az egyre növekvő számú koronavírusos beteg folyamatos ápolásának a garantálása, a járvány megfékezése, valamint a kórházak tehermentesítése indokolta, és a tárca honlapján akkor azt írták: a visszavonás mindaddig érvényben marad, amíg a járványhelyzet indokolja. Mint megírtuk, Kásler Miklós ma jelentette be azt is, hogy április 29-től, csütörtöktől újraindulnak az egészségesnek vélt emberek körében végzett onkológiai szűrővizsgálatok is. Mint írta, ezeket szintén a járvány elleni védekezés miatt kellett felfüggeszteni, ugyanakkor a daganatos diagnosztika és a terápiás kezelések nem álltak le a járvány alatt sem. A magyar egészségügy az utóbbi hetekben olyan módon jutott túl a koronavírus-járvány harmadik hullámának legkritikusabb szakaszán, hogy valamennyi beteg számára biztosított maradt az ellátás – hangsúlyozta Kásler Miklós.
minimálisra csökkentett mértékben. A meglevő szerződéseidre érvényben marad a 30% állami támogatás, tehát azok nincs veszélyben. De újat MOST kell kötnöd. Még egy fontos dolog: ha a meglevő szerződésedet hosszabbítod majd meg, a meghosszabbításra sem jár az állami támogatás! Természetesen segítek Neked azzal, hogy még külön kimozdulnod se kelljen emiatt, hiszen én is és munkatársaim is a Neked legkényelmesebb helyszínre kimegyünk. Új kollégánk már Pécs és környékén tud Neked segíteni (hamarosan megtalálod majd elérhetőségeit az oldalon is). Hívj vagy írj, hogy még részesülhetsz az állami támogatás miatti kedvező megtakarítási formában. Hiszen jelenleg a 4 éves LTP szerződések betéti kamatmutatója (EBKM) még 10% felett van. Ha megszűnik az állami támogatás, akkor ez negatív lesz, vagyis egyáltalán nem éri meg... 1-2 hónap múlva fog lejárni a szerződésed? Hívj fel, segítünk a megoldás megtalálásában! Az aktuális akciókat külön cikkben gyűjtöttem össze Neked, hogy kihasználd gyorsan ezek előnyeit, " Mi lesz a lakástakarékokkal? "
dr. Bék Ágnes a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének (TTOE) elnöke a nyilatkozva nem látja ilyen borúsnak a helyzetet. Értelmezése szerint a 2018. X. 17-én hatályba lépett, 1996. évi CXIII. törvény a lakástakarékpénztárakról nevet viselő jogszabály egységes szerkezetbe foglalt szövegéből az látszik, hogy a lakóközösségek továbbra is kedvezményezetti pozícióban maradnának: 22. § (1) Az állami támogatás éves mértéke a lakás-előtakarékoskodó által az adott megtakarítási évben a lakástakarékpénztárnál az adott szerződés alapján betétként elhelyezett összeg harminc százaléka, legfeljebb azonban megtakarítási évenként hetvenkétezer forint. A támogatás mértékének és felső határának módosítása a már megkötött szerződéseket - a lakás-előtakarékossági szerződés megtakarítási idejének 29. § szerinti meghosszabbítását kivéve - nem érinti.
A NOK bevezetésével párhuzamosan lecsökkenhet a lakástakarék pénztárak után járó állami támogatás. A nyilatkozatok alapján valószínű, hogy a korábban megkötött szerződések támogatása továbbra is jár majd, de aki nem bízik ebben, annak érdmes minél előbb megkötnie a lakástakarék szerződését. A 30 százalékos jóváíráshoz azonban nem árt sietni a szerződés megkötésével. A Nemzeti Otthonteremtési Közösség (NOK) keretein belül 10 éven belül új lakáshoz juthatunk majd, azonban az új rendszer bevezetése miatt csökkenhet a lakástakarék pénztárak (LTP) állami támogatásának mértéke. A kormányzati ígéret szerint nem módosulnak a feltételek, viszont aki ebben nem bízik, annak érdemes minél előbb megkötni a 30 százalékos jóváírást biztosító szerződést. Hol érdemes most LTP-t nyitni? A lakástakarékok megtakarítási futamidejétől függ a hozam, minél rövidebb a megtakarítási időszak, annál magasabb az EBKM (egységes betéti kamatmutató). A négy éves konstrukciók kivétel nélkül 10 százalék feletti, fix hozammal kecsegtetnek.
Mit tudnak tenni, ha kevesen bíznak meg ebben a megtakarítási módozatban? A kormány az ügyfeleket nem kényszerítheti bele ilyen szerződésekben. Viszont erősen motiválhatja, ha például a NOK-nál megtartaná a 30%-os állami támogatást, míg az LTP-nél lecsökkentené. Szakértők szerint az érkező NOK lehet a 30%-os LTP halála. Ezek azonban feltételezések jelen pillanatban. Meglévő szerződésbe belenyúlhatnak? Abban egyet ért a szakma, hogy már meglévő LTP szerződéseket semmilyen formában nem érintene egy esetleges állami támogatás csökkenés. Ilyen értelemben csak a már meglévő LTP szerződéssel rendelkező ügyfelek lehetnek 100%-os biztonságban. Pontosan emiatt a jogbiztonság miatt nem mindegy, hogy mikor kötjük meg a szerződést és milyen futamidőre. 1. eset- 20 éves hitel mellé 4 évenként Sok ügyfél dönt úgy, hogy a 20 éves lakáscélú jelzáloghitele mellé 4 évenként előtörleszthető és újraköthető LTP szerződésekkel szeretne haladni. Ez egy jó gondolat lenne, hiszen 4 évente csökkenne a hitel törlesztése (20.
A költségvetés idén közel 230, jövőre pedig több mint 240 milliárd forintot biztosít különböző konstrukciókban otthonteremtésre. A lakástakarékpénztárakat több mint húsz éve támogatja az állam, azonban ez a megtakarítási forma nem szolgálja eredményesen az otthonteremtési célokat, miközben a szolgáltatók az állami támogatás egy részén is extraprofitot realizálnak. A lakástakarék program mára egy, az állam és az adófizetők számára költséges, de nem hatékony konstrukcióvá vált. Miközben az összes öngondoskodási megtakarításnak csak az egyharmadát teszi ki a lakástakarékban tartott összeg, addig az összes ilyen jellegű állami támogatás háromnegyede kerül évente a lakástakarék-pénztárakhoz. A jellemzően kis összegű konstrukció miatt ráadásul alig épültek a megtakarításokból új lakások. Számos esetben pedig nem is közvetlen lakáscél valósult meg, hiszen a megtakarítást a futamidő végén akár medence vagy szauna építésére is fel lehet használni. A Családi Otthonteremtési Kedvezmény az elmúlt években időarányosan sokkal nagyobb mértékben tudott hozzájárulni ahhoz, hogy a magyar családok saját otthonhoz jussanak.
Egy állami lakástakarék-pénztár (Nemzeti Otthonteremtési Közösség) létrehozását javasolta a kormány január 18-án, amit az angol "building society" mintájára vezetnének be, hogy versenytársat támasszanak a lakástakarékoknak – közölte Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter. Látszik, hogy a kormány kiemelt figyelmet fordít a lakáspiacra, és újabb módon szeretné ösztönözni az új lakások építését. Az indoklás szerint a régi lakástakarékokból alig épültek új lakások, ezért van szükséges a nemzeti lakástakarékra. Szóval, az emberek eddig nem akartak új lakást építeni. Akkor most mitől gondolnák meg magukat? A kormány a lakástakarék-pénztárakkal való elégedetlenségét a következővel indokolta: " az még elfogadható, hogy amikor lefelé megy a gazdaság, akkor kevesebb lakás épül Magyarországon, ezért a lakástakarékokból sem veszik ki a pénzt az emberek azért, hogy lakásokat építsenek, ám amikor felfelé megy a gazdaság, és akkor sincs változás, akkor ezen változtatni kell. " Hogyan fog működni az új állami lakástakarék?
Ráadásul a befektetési alapból származó hasznot szabadon használhatjuk fe. Azt is kiolvashatjuk, hogy a banki betét 2008 és 2017 között hihtetetlen csökkenésen ment keresztül. 2008-ban még hivatkozási pont lehetett az LTP helyett, de ma már lakáscélra egyértelmá a választás! Forrás:,, concorde Most akkor az LTP a megoldás? Hangsúlyoznám, hogy a lakástakarékpénztár nem megoldás mindenre. Ez egy viszonylag kötött pénzügyi termék, ami fantasztikus lehetőséget biztosít lakáscéljaink megvalósítására. De semmi többre! A termék nem alkalmas arra, hogy befektessünk a hagyományos értelemben illetve szabadfelhasználásra gyűjtsük a hozamokat! Innentől kezdve nagy sületlenségnek tartom, amikor szakmai portálokon a szerző olyan állításokat tesz, mint például: 10 éves LTP helyett tedd a pénzed ETF-be Ugyanis azok az ETF-ek vagy más pénzügyi opciók, amik kamatban versenyképesek az LTP-vel, NEM garantáltak! Ha pedig garantált terméket keresünk, azonak a hozamai messze elmaradnak az LTP garantált számaitól.