07. 24. Szeretettel Berecz Ildikó A Honismereti- és Kultúra Team vezetője [1] A) szoros értelemben szűzi házasság, melyben a házasfelek Szt. József és a Boldogságos Szűz Mária példáját követve kölcsönösen elhatározzák, hogy szüzességüket házasságukban is megőrzik. B) tágabb értelemben a házasélet közös elhatározásból fakadó beszüntetése. [2] Krakkó hajdani vértanú-püspöke forrás:
(részlet) Hallgasshatsza ember ez igéket, Úristenről híven szerzetteket, Szent írásból bölcsen kiszedteket, És versekben béhelyheztetteket. Árpád házi szent kinga. Okossággal ez versek tanyítnak, Úristennek nagy dolgáról szólnak, Embereket az bűnből kihívnak, Lelki jókra, életre indítnak. Magyarázzák ez versek mondását, Úristennek evangéliomát, Hasonlatos példában szólását, Példájának adják tanúságát. Ezek után áldja az szűzeket, Tisztaságban őtet követőket, Kik tartották testeket lelkeket, Szüzességben útalván bűnöket. Van egy erkölcs, melyet imád Mely a szívnek nyúgalmat ád S az életre áldást hoz; Mely még minden hív őrzőjét S minden kába elvesztőjét Gyötrelmekkel bűntette; – Van egy erkölcs, mely ha elvész, Vele vész a legszebb s jobb rész: E nagy kincs a szüzesség.
Fotó: Fajta: Floribunda rózsa Nemesítő: Márk Gergely (1994) Szín: halvány rózsaszín Virág: 7 cm, erősen telt, folyamatosan virágzó Jellemzők Vízigény: Leírás 50 cm magas, közepesen szétterülő bokor. A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Lombozata középzöld, levele középnagy, fénylő. Virágja csokros. Betegségekkel szemben toleráns. Fotó: Amennyiben a Árpád-házi Szent Kinga rózsafajta adataiban eltérést tapasztal, vagy ki tudja egészíteni azokat, kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot.
Mára árnyaltabb kép alakult ki a kérdésben, hiszen a legtöbb kutató a "húsz" számnevet tartja az alapnak, hiszen a 15. században húsz jobbágytelek után állítottak ki katonát a királyi seregbe. Több történészünk, már a 14. századra keltezi a huszár szót, melynek gyökerei Nagy Lajos nápolyi hadjáratáig nyúlnak vissza. Miután nagy uralkodónk elfoglalta a Nápolyi Királyságot, sok magyar könnyűlovas maradt Itália földjén zsoldban, itt hívták a gyors lovasokat "corsaronak" (vágtató, futár). 1848/49-es szabadságharc célja. Annyi biztos, hogy az 1848-49-es szabadságharcban kiemelkedő bátorságukét ismert, sokszor csatákat eldöntő magyar huszárság hatalmas hírnévre tett szert. A magyar könnyűlovasság évezredes múltra tekint vissza, a huszárság katonai előképe a keleti puszták homályába vész. Hiszen ne feledjük, hogy a 15. században Mátyás királyunk írnokai által lejegyzett hussarones elnevezés (a fekete sereg könnyűlovassága), csak a legelsőként fennmaradt írott forrás, azonban magát a könnyűlovas, mozgékony, gyors, cselvető fegyvernemet már ősidőktől fogva a magyar hadviselés legütőképesebb egységeként tartjuk számon.
Este is a szabadságharc korát idézi meg filmkínálatával a csatorna, 21:45-től a forradalmi viseleteket mutatják be, majd 22:05-től a Magyar Nemzeti Galériában tett képzőművészeti séta keretén belül ismerhetik meg a nézők, nemzeti örökségünk e történelmi korhoz kapcsolódó legkiemelkedőbb alkotásait. Végül pedig a nemzeti színű zászlók történetét mutatja be az 1848-as forradalom és szabadságharc emlékére készült filmetűd. Az M5 műsorára tűzi A kőszívű ember fiai című történelmi filmet, az egyik legismertebb alkotást, amely az 1848/49-es eseményekkel foglalkozik. A Jókai Mór regénye alapján Várkonyi Zoltán rendezésében készült film első része március 14-én 14:30-tól, míg a második március 15-én szintén fél háromtól látható. Csehországi magyarok megemlékeztek az 1848/49-es forradalomról és szabadságharcról. A csatornán március 15-én több film is foglalkozik a szabadságharccal és korával. A 11:50-kor kezdődő Csalódások és győzelmek tavasza bemutatja az 1848-49-es szabadságharc magyar szempontból legdicsőségesebb szakaszát. Nem feledkezik meg azokról a nevezetes nőkről sem, akik a szeretett férfi révén maguk is forradalmárrá lettek, vagy éppen a forradalmi események alatt leltek társra, és sorsuk végzetesen összekapcsolódott párjuk dicsőségével és bukásával.
A történész Szendrey Júliát említi elsőként példának, aki dacolva apjával hozzáment Petőfihez, gyakorlatilag hátrahagyott mindent, és fejest ugrott az anyagi bizonytalanságba. Lakást béreltek Pesten, s botrányszámba ment, hogy Júlia nem főzött, hanem étteremből hozatták az ételt. A feleség belekezdett saját, kiadásra szánt naplójába, Petőfi pedig támogatta eme törekvéseit, mert tudta jól, hogy Júlia nemcsak az ő múzsája, szerető hitvese akart lenni, hanem írói ambíciói is vannak. Míg március 13-án Petőfi a Nemzeti Dalt írta, Júlia a másik asztalnál nemzeti színű fejkötőt varrt magának, ő készítette, tűzte Petőfi Sándor mellére a később ismertté vált kokárda első példányát is, 1849 áprilisában pedig politikai röpiratban arra szólította fel Magyarország asszonyait, hogy küldjék harcba férjeiket, kedveseiket és fiaikat. Tamási – ünnepi műsorral emlékeztek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseire. A kortársak később azzal vádolták az asszonyt, hogy nem óvta eléggé Petőfit a veszélytől, sőt inkább tovább tüzelte annak amúgy is rendkívül szenvedélyes természetét. A közvélemény nem bocsátotta meg neki azt sem, hogy beteljesítve a versbeli jóslatot, túl hamar eldobta az özvegyi fátylat, hogy maga és gyermeke anyagi egzisztenciáját biztosítsa.
Nagyszabású adaptációja az írófejedelem Jókai Mór egyik, ha nem a legnépszerűbb regényéből készült. A Baradlay testvérek történetével Várkonyi az első olyan Jókai-feldolgozást készítette el, amelynek sikerült hitelesen felvillantania valamit az író nemzetmitológiát ápoló eszmefuttatásaiból, de leginkább a szellemiségéhez és nem a szövegéhez maradt hű. 1848-49-es szabadságharc tétel. A remek színészvezető rendező a kor legnagyobb színészeivel (Sulyok Mária, Bitskey Tibor, Mécs Károly, Tordy Géza) játszatta el a forradalmi családregényt, a mai napig izgalmas akciókkal, érvényes érzelmekkel, képeskönyvbe illő vizuális parádéval fűszerezve. A kőszívű ember fiai Jókaihoz való hitelessége a szabadságharc romanticizált, de mégis hiteles ábrázolását eredményezte, s ha a film mellé helyezzük Várkonyi többi Jókai-adaptációját ( Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, Fekete gyémántok), könnyen arra a következtetésre juthatunk, hogy a rendező egy nagyon egyszerű, de fontos üzenetet próbált meg átadni a nézőnek. Nemeskürty István szavaival: "hogy a magyar történelemnek kontinuitása van".
Than Mór: Tápióbicskei ütközet Az ősi magyar lovas-hadművészetből származó huszárság harcmodora méltán lett híres Európa szerte a 18-19. századra. A legtöbb európai országban magyar mintára szervezték meg a maguk huszárságát, sokszor magyar legénységből alapították meg a huszárszázadokat. Az 1848-49-es forradalomra emlékeztek a katasztrófavédők - Kék hírek - Hírek - KaposPont. A francia katonaság legrégebben fennálló, ma is létező ezrede a "Bercsényi-huszárok" (Les hussards de Bercheny; hivatalos nevükön 1er Régiment de Hussards Parachutistes, azaz Első Huszár Ejtőernyős Ezred), melyet Bercsényi László 300 fős emigráns kuruccal alapított meg a Rákóczi szabadságharc után. A francia ezred az első világháború végéig viselte Bercsényi címerét, mára ejtőernyős – gépesített lövész hadtesté változtak. Érdekesség, hogy indulójukat máig magyarul éneklik a francia bakák. A huszárság a magyar nép legszebb, leghősiesebb katonai erényeinek megtestesítője. A '48/49-es szabadságharcban a huszárok hazaszeretete, kitartása máig ható szép példát mutat. Bíró Csaba Hagyományőrző huszárok / fotó:
Bartókot Mihálffy Béla követte, mint a Telex helyszínen lévő tudósítója idézte, aki arra kért mindenkit, hogy "őrizzük meg a békét, örüljünk annak, hogy Magyarországot nem pusztítja háború. " A szegedieket arra kérte, ne hallgassanak a szirénhangokra, amelyek békétlenséget szítanak köztünk. Tudósításunkat hamarosan a kedd délelőtti eseményekkel frissítjük. Fotók: Bartók Csaba, FB