Hozzávalók 4 személyre 25 dkg 25 dkg liszt + a nyújtáshoz • 6 dkg porcukor + a tetejére • 12, 5 dkg Rama • 1 db tojás A karamellhez: 11 dkg mogyoró • 14 dkg cukor Elkészítés 1. A lisztet a porcukorral és a kis kockákra vágott Ramával elmorzsoljuk, majd hozzáadjuk a tojást és összedolgozzuk. A tésztát belisztezett felületen átgyúrjuk, majd műanyag fóliában 30 percre a hűtőbe tesszük. 2. A tésztát ezután 4 mm vékonyra nyújtjuk, kibélelünk vele egy 22 cm átmérőjű tortaformát, a kilógó részeket levágjuk, és a formát 15 percre a hűtőbe tesszük. 3. Csokis mogyorós torta salgada. A sütőt előmelegítjük 200 °C-ra. A tészta tetejére sütőpapírt helyezünk, rizst vagy babot szórunk rá nehezéknek, és 10 percre a sütőbe tesszük. Ezután eltávolítjuk a nehezéket, és a tésztát újabb 10 perc alatt aranybarnára sütjük. 4. A csokikrémhez a durvára vágott étcsokoládét és a mézet vízgőz fölött megolvasztjuk és simára keverjük. Amikor kissé kihűlt, hozzákeverjük cukrot, a lisztet és az enyhén felvert tojást, simára keverjük, majd a tésztára kanalazzuk, és 15-20 percig sütjük, míg meg nem szilárdul.
Recept és fotók: Rosanics Petra Ha tetszett ez a cikk, nézd meg legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon, a Viberen, a TikTokon vagy a YouTube -on! Még több különleges receptcsoda itt: Keksztorta – Ez lesz a kedvenc húsvéti sütid Francia krémest sütöttünk úgy, ahogy mi szeretjük A legfoszlósabb szilvalekváros bukta egyenesen a Hawelkából
Mi van a hűtődben?
MaiMóni blogján láttam a receptet, hangyányit változtattam csak rajta, mert úgy láttam, az én ízlésemnek kevesebb cukorral jobb lesz - még ezen is lehet bátran csökkenteni, főleg a süti alsó felében, a fehérjehab állagához azért kell egy cukormennyiség (de talán kisebb mértékben még az is faragható). A csökkentett cukormennyiség persze az állagon is változtat, úgyhogy ezzel csak fokozatosan ér játszani; a süti lényege, hogy alul nagyon lágy és puha, a mogyoró és a csoki roppan, a hab levegős, a teteje pedig szintén roppan, de csak nagyon finoman. Hmmm... ;) Hozzávalók: (egy kis, 18 cm-es tortához) az alaphoz: 75 g puha vaj nagy csipet őrölt vanília 60 g cukor (nekem így kicsit túl édes volt, ezt még lehet csökkenteni) 2 tojás sárgája (a fehérjét egy olyan tálba tedd, amiben majd habosítani fogod) 45 g liszt ½ tk. Csokis-mogyorós sajttorta receptje | Mindmegette.hu. sütőpor 10 g (kb. 1, 5 ek. ) kakaópor 50 g durvára vágott földimogyoró 50 g késsel felaprított étcsokoládé a habhoz: 2 tojás fehérje 60 g cukor 3 g (kb. ½ ek. ) kakaópor 5-10 g durvára vágott földimogyoró Készíts elő egy 18 cm-es tortakarikát, az aljára tegyél sütőpapírt, és a sütőt melegítsd elő 175°C-ra.
A kivételes nyugellátás emelésénél előnyben kell részesíteni azt a kérelmezőt, aki hosszú szolgálati idővel rendelkezik (férfi 35, nő 30 évesnél több szolgálati idő), a 70 éven felüli személyeket, és azt a személyt, aki még nem részesült kivételes nyugellátás-emelésben. Valamint azt, aki saját háztartásában vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeket nevel. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központja 2017-ben is rendelkezik azzal a lehetőséggel, hogy indokolt esetben fenti összegnél magasabb összegű nyugellátásban részesülő személy részére adhasson méltányossági nyugdíjemelést. Indokolt esetben ez az intézmény megemelheti méltányosságból a 90 000 Ft-ot meg nem haladó összegű havi jövedelemmel rendelkező kérelmező ellátását. A jövedelmi összeghatár 2017-ben emelkedett 90 000 Ft-ra a korábbi 85 000 Ft-ról. A kérelem benyújtásánál a kérelmezőnek figyelemmel kell lenni arra, hogy a fentiekhez kapcsolódó adatok megadásra kerüljenek. Mikor kérhető a méltányossági nyugdíjemelés? A kivételes nyugellátás-emelés 3 évente lehetséges.
Aki tehát ilyen ellátásban részesül (kivéve az időskorúak járadékát), annak összegét hozzá kell adni a részére folyósított nyugellátáshoz vagy rehabilitációs járadékhoz, és ha a kettő összege meghaladja a 70 ezer Ft-ot – a tervezett módosítás szerint 2015. január 1-jétől a 75. 000 forintot –, akkor nem kérheti a kivételes nyugellátás-emelést. Nem kérhet kivételes nyugellátás emelést az sem, aki esetében: – a nyugellátás megállapításától, továbbá – a korábbi kivételes nyugellátás-emeléstől számított 3 év még nem telt el. A kivételes nyugellátás-emelés engedélyezésénél előnyben kell részesíteni: a) férfiak esetében a 35 évnél, nők esetében a 30 évnél több szolgálati idővel rendelkező személyt, vagy b) a 70 éven felüli személyt, illetőleg c) azt a személyt, aki kivételes nyugellátás-emelésben korábban nem részesült. Az ONYF főigazgatója rendkívül indokolt esetben a törvényben és a végrehajtási kormányrendeletben meghatározott feltételek hiányában is engedélyezheti a nyugellátás méltányosságból történő emelését azzal, hogy nem engedélyezhető emelés, ha a nyugellátás és a rendszeres pénzellátás havi összege meghaladja a 80 000 forintot.
Alacsony összegű nyugellátások esetén három évente lehetőség van kivételes, méltányossági nyugdíjemelésre, amelynek összege idén legfeljebb 7. 125 forint lehet. Emellett nehéz élethelyzetben évente egy alkalommal egyszeri segélyt is kérhet a nyugdíjas. Utóbbi összege idén legfeljebb 42. 750 forint lehet. Havi 90 ezer alatt kérhető A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint kérelemre kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető alacsony összegű ellátások esetén – számol be az. Kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető annak a nyugellátásban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személynek, a megváltozott munkaképességű özvegynek, a fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegynek, továbbá az árvának, akinél a nyugellátás és rendszeres pénzellátás együttes havi összege nem haladja meg a 90. 000 forintot. A kivételes nyugellátás emelésénél előnyben kell részesíteni azt a kérelmezőt, aki hosszú szolgálati idővel rendelkezik (férfi harmincöt évnél, nő harminc évnél hosszabb szolgálati idővel), a 70 éven felüli személyeket, továbbá aki saját háztartásában vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeket nevelt, és azt a személyt, aki még nem részesült kivételes nyugellátás-emelésben.
Milyen további feltételnek kell megfelelni a kivételes nyugellátás engedélyezéséhez? Kivételes öregségi nyugdíj akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő legalább felével. Kivételes özvegyi nyugdíj, árvaellátás engedélyezhető, ha az elhunyt jogszerző a Tny. 46. §-ában meghatározott szolgálati idő felével rendelkezik, és az özvegy, illetve az árva megfelel az özvegyi nyugdíjra, illetve az árvaellátásra való jogosultság feltételeinek. Milyen összegben és időtartamra engedélyezhető kivételes nyugellátás? A kivételes nyugellátás engedélyezett összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének a másfélszeresét, de nem lehet kevesebb annak ötven százalékánál. Kivételes nyugellátás megállapítása meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltételekhez kötötten is engedélyezhető. Az engedélyezett összeg megállapításánál figyelemmel kell lenni a hiányzó szolgálati idő tartamára. A kivételes nyugellátást minden szempontból úgy kell tekinteni, mintha az – a jogosultsági feltételek megléte esetén – jogszerűen megilletné az ellátásban részesülőt.
Az öregségi nyugdíjban részesülő személynek, a megváltozott munkaképességű özvegynek, a fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermekről gondoskodó özvegynek, és az árvának kivételes esetekben nyugellátás-emelés engedélyezhető. Fontos tudni, hogy nem engedélyezhető a kivételes emelés a nyugdíj megállapítását, illetve a korábbi kivételes nyugellátás-emelést követő 3 éven belül. A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek a kivételes nyugellátás-emelést indokolják. Az elbírálás során előnyben kell részesíteni például nők esetében a 30 évnél, férfiak esetében a 35 évnél több szolgálati idővel rendelkező személyt, a 70 éven felüli személyeket, aki gyermeket nevelt, és azt a kérelmezőt is, aki korábban nem részesült kivételes nyugellátás-emelésben. A nyugellátás-emelés összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegének huszonöt százalékát, de nem lehet kevesebb annak tíz százalékánál, azaz 2.
alapján folyósított pénzbeli ellátás, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendelkezésre állási támogatás, a bérpótló juttatás, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátások. Ettől eltérően – rendkívül indokolt esetben – az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója engedélyezheti a nyugellátás méltányosságból történő emelését, ha a nyugdíj megállapításától, korábbi nyugdíjemeléstől számított három év még nem telt el és a nyugellátás (egyéb rendszeres pénzellátás együttes) összege meghaladja a havi 70 ezer forintot, de legfeljebb 80 ezer forint. A folytatáshoz előfizetés szükséges. A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.
a baleseti járadék, a rokkantsági járadék, rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás. Mi számít különös méltánylást érdemlő körülménynek? Amely körülmény rendkívüli mértékben és módon veszélyezteti a kérelmező megélhetését, jövedelmi viszonyaihoz képest aránytalanul súlyos terhet jelent számára (pl. : tartós betegség, megnövekedett gyógyszer és lakásfenntartási költségek, rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők eltartása). Fontosabb fogalmak Megváltozott munkaképességű: az a személy, akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényben foglaltak szerint az egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos. Különös méltánylást érdemlő körülmény: Amely körülmény rendkívüli mértékben és módon veszélyezteti a kérelmező megélhetését, jövedelmi viszonyaihoz képest aránytalanul súlyos terhet jelent számára (pl. : tartós betegség, megnövekedett gyógyszer és lakásfenntartási költségek). Rendszeres pénzellátás: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.