A megegyezés értelmében előírták a vesztes számára a leszerelést, az elfoglalt területek kiürítését, a német csapatok kivonását. Azonban ez a fegyverszünet Magyarország területi integritását még nem érintette mélyen. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott. " – Dencey vita 2009. június 26., 17:03 (CEST) [ válasz] Egyébként a cikk szerint Hadik kinevezése volt a forradalom egyik kiváltó oka, a szikra A tüntető munkás- és katonatömegek azonosultak a Magyar Nemzeti Tanács céljaival és felháborodtak azon, hogy hét nappal korábban József főherceg, mint homo regius, Károlyi helyett Hadik János grófot nevezte ki miniszterelnökké. Tehát a fotója szintén fontos illusztráció a cikkhez. június 26., 16:15 (CEST) [ válasz] Rendben, legyen benne. június 26., 16:20 (CEST) [ válasz] Az őszirózsás forradalom alatt Wekerle Sándor 1918. október 30-án délelőtt 10 órakor búcsúzott a miniszterelnökség tisztviselőitől, Hadik János pedig ekkor vette át a miniszterelnökség vezetését. Tehát Wekerle fotója szintén a cikk illusztrációi között kell legyen.
június 26., 16:39 (CEST) [ válasz] Széll Kálmán meg kilenccel előtte volt miniszterelnök, márpedig az események 1 9 1 9 -ben történtek, tehát neki is szerepelnie kell:) Wekerlének köze sincs az ő. f-hoz. Hadik is csak mint casus belli (ok a háborúra) szerepelt, ténylegesen köze nem volt az eseményekhez, mert mindegy, hogy kit nevezett volna ki József főherceg, ha az nem Károlyi lett volna, akkor is lett volna őszirózsás forradalom, tehát az ő szerepeltetése is max annyiban érdekes, hogy ő volt a forradalom egyik legnagyobb lúzere – Vince blabla:-) 2009. június 26., 16:50 (CEST) [ válasz] Az őszirózsás forradalom napjaiban három miniszterelnök váltotta egymást. A miniszterelnökváltások a forradalom politikai eseményei voltak. Mi a fenét vitatkozol ezen? – Dencey vita 2009. június 26., 16:53 (CEST) [ válasz] Ebben a megfogalmazásban ugyan helyes megállapítás, de az események szempontjából lényegtelen, mert a tömeg Károlyi mellett kötelezte el magát, vagyis Wekerle távozása után Károlyit várták, de mivel nem őt kapták, kiverték a balhét.
3. Mikor volt a nándorfehérvári diadal? A magyar–török háborúk során 1456. július 4–21. között a keresztény magyarok és szerbek Szilágyi Mihály vezetésével védték Nándorfehérvár várát II. Mehmed seregével szemben, majd Hunyadi János vezetésével, Kapisztrán János kereszteseivel július 22-én legyőzték a törököket. 4. Mikor volt a magyar jakobinusok kivégzése? Martinovics Ignác, Hajnóczy József, Szentmarjay Ferenc, Laczkovics János és Sigray Jakab kivégzése. 5. Mikor volt a visegrádi királytalálkozó? Károly Róbert magyar király hívta össze, és Luxemburgi János cseh király és Nagy Kázmér lengyel király vett részt rajta. 6. Mikor uralkodott IV. Béla? 1060-tól 1063-ig I. Béla, 1131-től 1141-ig pedig II. Béla uralkodott. 7. Mikor halt ki az Árpád-ház? III. András halálával halt ki az Árpád-ház. 8. Mikor volt az őszirózsás forradalom? Az I. világháború elhúzódása miatt katonák és civilek tüntettek és sztrájkoltak Budapesten és a nagyvárosokban. 9. Mikor volt a kiegyezés? A kiegyezés a Habsburg-ház, azaz feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között született megállapodás, mely az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság közötti politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezte.
95 éve, 1918. október 30-31-én győzött Magyarországon a polgári demokratikus, közkeletű nevén őszirózsás forradalom, és megalakulhatott gróf Károlyi Mihály koalíciós kormánya. Az első világháború elhúzódó harcai mélyreható következményekkel jártak az ország életére. Az Osztrák-Magyar Monarchia államszervezete az elszenvedett katonai vereségek, a külpolitikai elszigeteltség és a fenyegető forradalmak hatására működésképtelenné vált, a hátország elégedetlensége egyre erősödött. 1918. október 23-án a helyzet kilátástalanságát és saját tehetetlenségét felmérve a Wekerle-kormány lemondott. Október 24-re virradóra Budapesten – a Károlyi Mihály vezette Függetlenségi Párt, az Országos Polgári Radikális Párt és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt részvételével – megalakult a Magyar Nemzeti Tanács. A testület 26-án kiadott 12 pontos kiáltványában ellenkormánynak nyilvánította magát. Az aláírók követelték a háború azonnali befejezését, a német szövetség felbontását, az ország függetlenségének megteremtését, új választások kiírását az általános és titkos választójog alapján, valamint a demokratikus szabadságjogokat.
A jobb állapotú villákban rendszeresen visszatérő vendégekként a Kádárhoz közeli funkcionáriusok szálltak meg (köztük Aczél György, Biszku Béla, Apró Antal, Tömpe István, Grósz Károly, Berecz János, Fejti György, Hámori Csaba), de gyakran nyaralt itt a humorista Hofi Géza is. Kisebb számban ugyan, de modern villákat is terveztek. Kádár János egyszerű, másfél szobás nyaralója helyett 1974-ben, a rossz emlékeket idéző Rákosi-villa helyén kapott egy közel száz négyzetméteres, Bauhaus-stílusú villát, amelyhez horgászszigetet is kialakítottak. A puritánnak tartott pártvezér villájában a luxust a klímaberendezés, a tusolós kádban 28 fokosra beállítható csaptelep, a mindig feltöltött hűtő, a színes tévé és a teraszra épített szalonnasütős kandalló jelentette. A legenda szerint még a telefonvonalat is kivezettette az őrség épületébe, hogy háborítatlanul élvezhesse szabadságát, meghagyva, hogy csak akkor zavarhatják, ha kitör a háború. Az üdülő talán leghíresebb épülete, az antik oszlopsorral övezett, szocialista-realista stílusú elnöki villa az ötvenes évek második felétől fogadta a vendégeket.
10. Mikor volt a pákozdi csata? A csatában Móga János altábornagy seregei vereséget mértek a Jellasics József horvát bán vezette seregre. / 10 találat - összesen:
A kor nyugati politikusai, újságírói arra gondolhattak, hogy míg Magyarország Tisza vezetésével stabilnak látszott, Ausztriát belpolitikai válságok gyengítették, és a háború különben is a velünk határos Szerbia elleni támadással tört ki. II. Vilmos német császár és Erich Ludendorff német tábornok után Tisza Istvánt tekintette a nyugati sajtó a "leggyűlöletesebb ellenségnek", a központi hatalmak harmadik legfontosabb emberének 1918-ban. Tisza (másodjára) 1913 óta volt kormányfő, de miután IV. Károly 1917. nyarán lemondatta, még mindig a kormánypárt élén állt, és fajsúlyos politikai döntés nem született a hozzájárulása nélkül. A Tisza-ellenes propagandából külföldön Robert Seton-Watson és Eduard Beneš, míg Magyarországon Károlyi Mihály és Jászi Oszkár vette ki a részét. A Károlyi vezette baloldali ellenzék szakadatlan ellenfele volt Tiszának (egyik képviselőjük merényletet is kísérelt meg ellene 1912-ben). A geszti grófot a haladás és demokratizálás, azaz az általános választójog akadályának tekintették, ami Károlyiék szerint a nyugati hatalmaknál sem hozza jó színbe Magyarországot.
OPH Karinthy Színház - generációkon át a kultúrát szolgálva OrientPress Hírügynökség ( OPH) Kép: OrientPress 2014. október 4. Idén 33. évadát nyitotta meg az ország első magánteátruma, a Karinthy Színház. Berettyán Nándor lesz a Karinthy Színház új igazgatója - Magyar Teátrum Online. A színház történetével egybefonódó személyes múltjáról és az új évadról a Rádió Orient műsorában beszélgettünk Karinthy Márton Kossuth-díjas író-rendezővel, akinek Ördöggörcs című kötete tavaly – felmenőihez hasonlóan - svédül is megjelent, és immáron mint a családi trilógia legifjabb darabja foglal helyet a Svéd Királyi Akadémia Nobel Könyvtárában. Az állami színi pálya egy évtizede alatt valahogy nem találta helyét - kezd történetébe Karinthy Márton. 1982-ben nyílt lehetőség az állami szektoron kívül vállalkozni: ekkor alapították meg "kulturális kisszövetkezet" formájában a Hököm Színpadot. Nemcsak a forma, a magán teátrum elnevezése is érdekes: egyrészt nagyapja, Karinthy Frigyes drámakötete viselte e Hőköm Színház címet, ami eredetileg a városligeti liliputi színház elnevezése volt.
Vidnyányszky Attila tanítványa, a 2017-ben színészi diplomát szerző 28 éves Berettyán Nándor ül a Karinthy Színház igazgatói székébe július 1-től. A hírt Szabó László, a Magyar Teátrumi Társaság titkára jelentette be a színházban tartott sajtótájékoztatón. Berettyán Nándor direktori kinevezésével kapcsolatban az MTI beszámolója szerint így fogalmazott: Karinthy Márton csaknem négy évtizeden át modern polgári, színészcentrikus színházat vezetett. Szeretném ezt tovább vinni, emellett sok és nagy teret adni a fiatal alkotóknak. A színház élén azóta, hogy 2019. november 6-án, 71. évében elhunyt Karinthy Márton Kossuth-díjas színigazgató, színházrendező, író, nagy volt a bizonytalanság, hogy ki is irányítja a teátrum életét. Karinthy Márton úgy rendelkezett, hogy lánya, Karinthy Vera és két közeli munkatársa (a teátrum egykori ügyelője, Major Attila és a marketinges Kerekes-Katz Petra) vigye tovább a Karinthy Színházat, ám az élet végül másként hozta. Ennek oka az volt, hogy a Magyar Teátrumi Társaságon keresztül az állam 300 millió forintos állami támogatással lényegében "bevásárolta magát" a színházba.
Kiderül, hogy mind egyszerre kaptak időpontot a neves szaktekintélyhez, aki késik. A hosszas várakozás alatt a páciensek beszédbe elegyednek egymással, előkerül egy Monopoly és spontán csoportterápia szerveződik... Laurent Baffie fergeteges komédiáját évek óta óriási sikerrel játsszák Franciaország és világszerte. 2019 November 15-én J. B. Priestley: Veszélyes forduló című híres játékát mutatják be, Karinthy Márton rendezésében. A szerepeket Fehér Tibor, Földes Eszter, Szatory Dávid, Döbrösi Laura, Bozó Andrea, Marton Róbert és Rátonyi Hajni alakítják, Juhász Kata díszleteiben és Tordai Hajnal ruháiban. A dramaturg: Perczel Enikő. Freda és Robert Caplan estélyt adnak barátaiknak az elegáns villájukban. A vidám társaság hangjátékot hallgat a rádióból. A hangjáték végén tompa revolverdörrenés, majd női sikoly hallatszik. Folytatódik a baráti beszélgetés, mígnem szóba kerül az egy évvel azelőtt tragédia: Robert bátyja, Martin főbe lőtte magát. Majd egy zenélő doboz végképp elindítja a lavinát, amit már semmi nem állíthat meg.