Az Izraeli Egészségügyi Minisztérium vasárnap közölte, hogy néhány szívgyulladásos eset miatt vizsgálatot indít a Pfizer-vakcinával oltottak körében – adta hírül a Reuters. Az ügyben megszólalt a gyártó is, mint írták, nem észlelték a probléma nagyobb arányát, mint általában a lakosság körében várható lenne. Mint megírtuk, a 9, 3 millió ember lakta Izrael csaknem dupla áron szerezte be a Pfizer vakcináját, és a teljes népesség jóval 50 százalék feletti átoltásával óriási léptekben szorította vissza a koronavírus-járvány terjedését. Pfizer-vakcina: ilyen esetekben nem ajánlott a védőoltás használata - Blikk. A január közepén mért 8600-as napi fertőzésszám április 1-jére 380 alá esett, a Covid miatti napi halálozás pedig a január végi csúcsot jelentő 61-ről április elejére nyolcra zuhant. Nachman Ash, akit a külföldi sajtóban a koronavírus izraeli cárjának neveznek, és nagyjából a magyar tiszti főorvos megfelelője, egy előzetes tanulmányra hivatkozva bejelentette: több mint ötmillió beoltott embernél több tucat szívizomgyulladás fordult elő, elsősorban a második adag Pfizer-vakcina után.
A vállalat várhatóan 2022 áprilisában tesz közzé olyan adatokat, amelyek alátámasztják az omikron variánsra adaptált vakcinával kapcsolatos esetleges hatósági engedélyezési kérelmeket. " Új magyar vizsgálat: ennyit számított az omikron és a delta hullámokban az oltás - olvasson tovább!... Forrás: Koronavírus vakcináció - szakirodalmi tallózó FB-csoport
Ötezernél többen lelték halálukat 1944 novemberétől 1945 végéig a Kárpát-medence legnagyobb szovjet fogolytáborában, amelynek helyét civil kezdeményezésre, közadakozásból állított emléktábla jelzi – mondta Bognár Zalán történész, a Károli Gáspár Református Egyetem docense vasárnap Cegléden. Az emléktábla-avatáson a történész felidézte: Magyarország mai területén több mint félszáz fogolytábor működött szovjet, illetve kisebb számban bolgár és román őrizet alatt 1944 és 1945 folyamán, amelyekben mintegy 600 ezer honfitársunk – 30 százalékuk civilként – sínylődött és mintegy 70 ezren lelték halálukat. Hangsúlyozta: az Országgyűlés idén májusban minősítette november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává. A százmillió áldozat ellenére a mai napig tart a kommunizmus bűneinek mentegetése | Hírek | KMMI | Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet. Eddig azonban róluk – néhány kivételtől eltekintve – semmiféle adat nem volt hozzáférhető és e borzalmas életkörülményű helyekről a Cegléden vasárnap felavatottal együtt is mindössze öt emléktábla vagy emlékmű tanúskodik. Az utódok szégyenére, általában a helybeliek sem tudnak ezekről a táborokról – tette hozzá.
Ukrajnában hétmillióan haltak éhen a holodomor (éhhalál) idején. A képen éhinségtől szenvedő parasztok fekszenek az utcán, Harkovban (Fotó:) Bognár Zalán kiemelte, becslések szerint Magyarországon minden második családot érintett. Csak a Szovjetunióba egymillió embert hurcoltak el, egyharmaduk ártatlan civil volt, akit ítélet nélkül vittek el a Gulagra. A Rákosi-rendszerben, 1950–53 között, egymillió ember ellen indítottak büntetőeljárást, ezek kétharmadában ítélet is született. De a "puhuló" Kádár-rendszernek is rengeteg az áldozata. Az egykori recski kényszermunkatábor egyik barakkja. A "magyar Gulágon" 1950 és 1953 között kétezer embert őrzött és dolgoztatott a kommunista titkosrendőrség, az ÁVH. A hírhedt náci koncentrációs tábort, Dachaut is megjárt foglyok szerint Recsk gyötrelmesebb volt. A tábor helyén 1996-ban hozták létre az áldozatoknak emléket állító Recski Nemzeti Emlékparkot (Fotó: MTI/Komka Péter) Sokakat kivégeztek például az 1956-os forradalom után, de áldozatoknak tekinthetjük azokat is, akiket koholt vádak alapján elítéltek, majd szabadulásuk után egészen a rendszerváltásig nem végezhettek a végzettségüknek megfelelő munkát.
A Magyar Vöröskereszt hadifogolyosztályának teljes iratanyaga eltűnt vagy megsemmisítették, a megyei levéltárakban felfedezhetők a rendszeres selejtezés nyomai, és az is döbbenetes, hogy az 1945-től 1947-ig működő Hazahozatali Kormánybiztosság nevű kormányszervnek csak egy centi iratanyaga maradt meg. Mivel a kommunisták rengeteg iratot tüntettek el, ezért van óriási jelentőségük a visszaemlékezéseknek, annál is inkább, mert a szovjet dokumentumokból nagyon kevés került elő. Tehát a téma kutatása még igencsak gyerekcipőben jár. Rengeteg a megválaszolandó kérdés, hiszen a hozzátartozókkal együtt több mint négymillió embert érintettek a történtek. Tovább a cikkhez