A számítógép működéséhez a biológiát hívta segítségül: az emberi agy feladatmegoldásainak mintájára megalkotta az algoritmust, s az agyat vette alapul a számítógépben való számítások elvégzésének megvalósításához. Érdemeinek elismeréseképpen az Amerikai Egyesült Államok elnöke kinevezte az USA Atomenergetikai Bizottságának elnökévé. Érdeklődésének kialakulásában fontos szerepet játszott Ortvay Rudolf magyar tudós, akivel sokat levelezett. Neumann jános talalmanyai. Neumann mondta: "a tudomány a jövőben inkább a szabályozás és vezérlés, programozás, adatfeldolgozás, kommunikáció, szervezés és rendszerek problémáival törődik majd". Felismerte: egy rendszer biztonságát, illetve hatékonyságát nem annyira az határozza meg, hogy milyen elemekből épül föl, hanem hogy hogyan van rendszerré szervezve, az elemek között milyen minőségű és mennyiségű információ megy át. Neumann János jól látta a fejlődés további irányát, de életművét már nem fejezhette be. Hátralévő éveiben súlyos rákbetegségben szenvedett, amelyet az atombomba kutatásának éveiben szerzett sugárfertőzés okozott.
Ezzel a gömböc lett a világon az első ismert homogén test, amelynek egy stabil és egy instabil, tehát összesen két egyensúlyi pontja van. Ennél kevesebb egyensúlyi helyzettel rendelkező test nem létezhet. Innovátorok. Az üvegbeton A magyar találmányok zsenialitását bizonyítja a következő magyar találmány, az üvegbeton, ami nemcsak érdekes, de hasznos is, méghozzá az építőipar területén. Az üvegbeton ötlete Losonczi Áron építészmérnök találmánya, amit 2001-ben szabadalmaztatott "LitraCon" néven. Ez a találmány azért is váltott ki nagy visszhangot, mert egyrészt rengeteg nemzetközi díjat kapott érte a feltaláló, másrészt nagyon sokan szerették volna ellopni az ötletét, főként gigavállalatok. Szerencsére nem sikerültek a próbálkozások a védjegybitorlás ra, az üvegbeton a 2001-es szabadalmaztatás során új nevet is kapott, angol neve után Light Transmitting concrete (világítótestek), rövidítve LitraCon, amivel bekerült a Time Magazin 2004-es számába, az év legnagyobb találmányai közé. Ha szeretne még többet olvasni magyar találmányokról, nézze meg a Legújabb magyar találmányok ról írt cikkünket, amiben olyan találmányokról is szó van, amiket még Magyarországon sem ismer mindenki!
2. Hologram/holográfia A magyar találmányok sorában a következő találmány a hologram. Ez a XX. századi találmány Gábor Dénes nevéhez fűződik, és nap-mint-nap találkozhatunk vele például a papírpénzeken, bankkártyákon. Az eljárást Gábor Dénes 1947-ben dolgozta ki Angliában, ahol az elektronsugarak viselkedését tanulmányozta. Saját bevallása szerint egy közlekedési lámpánál várakozott, amikor kipattant a fejéből az ötlet. Magyar feltalálók: Neumann János és a számítógép - Kárpátalja.ma. A holográfia a fény hullámtermészetén alapuló képrögzítő eljárás, amivel egy tárgy struktúrájáról tökéletes térhatású, háromdimenziós kép hozható létre. Akkorban technikai korlátok miatt nem tudtak foglalkozni Gábor Dénes ötletével, egészen az 1960-as évekig, a lézer megjelenéséig csak laboratóriumi kísérletekeket folytattakak. Végül 1971-ben a holográfia módszeréért Gábor Dénes fizikai Nobel-díjat kapott. 3. Villanymotor/elektromotor Jedlik Ányos a következő a sorban, aki feltalálóként beírta magát a történelembe, ugyanis nem csak a villanymotor elkészítése fűződik a nevéhez, hanem a dinamó elve és a szódagép is magyar találmányok.
Tanácsadó volt Los Alamosban, ahol az első atombomba megépítésével kapcsolatos titkos programban vett részt. 1955-ben az öttagú Atomenergiai Bizottság (Atomic Energy Commission)tajává nevezték ki, mi egy tudós számára a legmagasabb szintű kormánymegbízatásnak számított. Érdeklődése egyre inkább az alkalmazott matematikai problémák, ballisztikai, hidrodinamikai kérdések felé fordult. Neumann János | Sulinet Hírmagazin. Számítástechnikával és az első amerikai számítógéppel (ENIAC) 1944-ben került kapcsolatba. Akkoriban a "Manhattan-terv" keretén belül kellett nagyon sok numerikus számítást elvégeznie, amihez gépet keresett. 1945-ben már ő volt a Princetoni Egyetem Felsőfokú Tanulmányok Intézetében az elektronikus számítógép-program igazgatója. Ott tervezte és építette meg Hermann Goldstine barátjával és munkatársával közösen az akkori legkorszerűbb IAS- vagy Neumann-számítógépet. Ma is az általa kialakított elven működik a világ valamennyi számítógépe. Olyan előrelátó és humánus volt, hogy elvét sosem engedte szabadalmaztatni.
A villamosvasút kialakulásában döntő szerep jutott Kandó Kálmánnak, aki megalkotta az első villamosmozdony t. És még ezer másik dolog van, amiben a magyarok keze is benne van, például automata sebességváltó, világvevő rádió (rádió frekvenciája állítható), az első Zeppelin léghajó terve, helikopter, atom- és hidrogénbomba, nukleáris láncreakció… A következő videó is a magyar találmányok egy töredékét mutatja be.
Végül, amikor Németországban hatalomra jutott a fasizmus, letelepedett az Egyesült Államokban. A II. világháború idején a haditechnikai kutatásokba is bekapcsolódott. Itt a lökés- és robbanási hullámok vezető szakértője lett, ily módon kapcsolatba került 1937-től a Ballisztikai Kutató Laboratóriummal. Bekapcsolódott az atombomba építésével foglalkozó titkos csoport munkájába is, de figyelme az alkalmazott matematika felé terelődött. A kísérleti robbantások során keletkező lökéshullámok tanulmányozása során olyan bonyolult matematikai összefüggésekre bukkant, melyek klasszikus módszerekkel nem voltak megoldatók. Ekkor kezdte el foglalkoztatni a nagysebességű elektronikus számítások lehetősége. 1944-ben Philadelphiában ismerkedik meg a számítástechnikával és az amerikaiak első számítógépével, az ENIAC-kal, melyet haditechnikai célokra fejlesztettek. A Manhattan-terv keretében Neumann részt vett az ENIAC néhány matematikai-logikai részletének módosításában, hogy az nagyobb mennyiségű számításra és nagyobb sebességre legyen képes.
Ilyen például a ma használatos gyufa, ugyanis a korai gyufák veszélyes robbanóanyagot tartalmaztak, meggyújtáskor kisebb robbanás történhetett. Irinyi János 1836-ban feltalálta a zajtalan vagy biztonsági gyufát, ami orvosolta ezt a hibát. A Rubik- kockát, ami egy zseniális mérnöki találmány, Rubik Ernő találta fel, ma már emlegetik a Rubik-kocka utódjaként az okostojást, amit Zagyva András dolgozott ki. Golyóstoll Ami például kötelező felszerelés a vasútra, az a golyóstoll. A régebbi töltőtollakhoz képest ez is nagy előrelépésnek számított, hiszen ez nem folyt el, a tinta gyorsan megszáradt. Ezt a remek találmányt Bíró László József nevéhez köthetjük. A félautomata fényképezőgép et Mihályi József és Riszdorfer Ödön találta fel. A volfrám szálas izzólámpa szabadalmaztatását Just Sándor, Hanaman Ferenc, Bródy Imre nevéhez fűzhetjük. Villamosmozdony Az első csuklós buszt is Budapesten készítették, az akkori közlekedési társaság a szóló járműveit építette át csuklóssá, ennek a megvalósításában Rózsa László, Lassú Gábor és Színi Béla ötleteit használták fel.
Nem mondom, hogy ilyesmi az életben ma már nincs (hisz annyi más és keservesebb dolga van ma az embernek, különösen Magyarországon, nem is engedheti meg magának a luxust, hogy végzetes szerelmes legyen) – de az irodalomban mindenesetre van és igen nagy példák oktatták Kádár Imrét a végzetes szerelemre. Ady endre szerelmi költészete tétel. Ady Endre Léda-zsoltárai és Szabó Dezső Elsodort Faluja; mindkét mű nyomasztóan nehezül rá az erdélyi íróra. Csak azt kifogásoljuk, hogy ha már érinti a pszichoanalizist, miért nem alkalmazza módszerét a végzetes szerelemre. Ez igazi regényhez méltó feladat lett volna: kimutatni a «kényszerszerelem» földalatti gyökereit, megmutatni, hogy a halálos szenvedély páthosza alatt mennyi szennyes, kisszerű és feltétlenül elkerülhető motivum lappang; kigyógyítani regényhőseit és kigyógyítani végre a regényirodalmat ebből a Halálvirág-romantikából, melyet Ady oly könnyeden dobott el magától, kiszolgált attitüdjét, mikor magasabb körökbe lépett és boldogabb vizekre szállt az ének. Kádár beéri azzal, hogy az idegorvos figyelmezteti a hőst, milyen jó volna pszichoanalitikus kezelés alá vetni magát.
Ah, csak álom! ámde szörnyű, S ostorával jóra int… Kár, hogy akkor tűnt szemembe A legszebb arc életembe': S régi lettem én megint! És kacagva élek: úgyis Majdha őszi szél sikolt, Lesz a rétek színe sárga, S a virág jut hervadásra: Sírhat, aki lepke volt. Kádár Imre: Nászrepülés – Wikiforrás. Lányka! esd az ifju, s annyi Szóvirágot összefűz Hízelgése fonalával; Meg ne csaljon szép szavával! Mert szerelme szalma-tűz. S hidd ez egyszer, amit ajkam, – Bárha csalfa – súgni fog: Mézbeszédek jégre visznek; Akik látnak, még se hisznek, – Meg van irva – boldogok!
Arra gondolok most, hogy az emberi értelem milyen esendő. Ha bajban vagyunk, nem tud megvédeni a bajtól, s ha bajra vigaszt keresünk, nem ad vigaszt. (Örkény István fordítása) George Orwell: Állatfarm [ szerkesztés] Tizenkét hang üvöltözött dühösen, és a hangok mind teljesen egyformák voltak. Most már nem volt kérdéses, hogy mi történt a disznók arcával. Az állatok a disznókról az Emberekre, az Emberekről a disznókra, aztán a disznókról megint az Emberekre néztek, és már nem tudták megmondani, melyik az Ember és melyik a disznó. (Szíjgyártó László fordítása) J. Befejező mondatok – Wikidézet. R. Tolkien: A Gyűrűk Ura [ szerkesztés] Végül átlovagoltak a Dombságon, ráfordultak a Keleti útra, s Trufa meg Pippin továbbment Bakfölde felé; de ekkor már énekeltek. Samu azonban letért Morotva irányába, s mire fölért a Dombra, a nap megint csak a végére járt. Ment, az ajtóhoz ért, sárgán villogott bent a lámpa, és égett a tűz; és kész volt a vacsora, csak őrá vártak. És Rozi bevezette, és hellyel kínálta a karosszékben, s a kis Elanort az ölébe rakta.
A regény kitünően indul: Vági, az idegorvos sürgönyt kap, a sürgönyt elfelejti felbontani, az elfelejtett sürgöny azonban tovább dolgozik benne, mígnem éjtszaka aztán fejfájás és szorongási érzetek közt kirobban a tudatba. Ezzel azonban a pszichoanalitikus módszer véget is ér. A továbbiakban a pszichoanalizis csak annyiban jelentkezik, hogy szerepel a regényben egy orvos, aki pszichoanalitikus, ezt több ízben hangsúlyozza és hirdeti a pszichoanalizis fontosságát. Ami azonban az analitikus módszer felderítésére vagy legalább is akármilyen regényírói pszichológia magyarázgatásaira szorulna, az megmarad ősi és ügyetlen misztikájában: regényhős és regényhősnő végzetes szerelme. A hős egy zseniálisnak mondott férfiú, aki végig szeret egy zseniálisnak mondott hölgyet és viszont – mégsem lesznek egymáséi, holott ennek komoly akadálya nincsen, csak a kötet legvégén, amikor a hős, elég váratlanul, meghal. Miért nem lesznek egymáséi? Vallomás (Tompa Mihály) – Wikiforrás. Mert ők a végzetes szerelmesek. Hisztérikusan, strindbergesen, kétségbeesve kínozzák egymást, megokolás nélkül.
S csodálatos, nagy csókolódzás Lesz az édes, őszi estéken, Mely nem fáraszt úgy, mint a nyári. De telt lesz, mint tavaszkor, régen S fiatal csókok tébolyával Lép majd szívetekre a Tél, Miként a Tavasz ibolyával: Még csókol ajkatok s nem él. Oltsátok el a nagy lángokat, Szeressetek még egy utolsót, Még szól a mi víg énekünk: Az Élet oly hiu, Megyünk, megyünk, megyünk.
Ifjúságom, életem vigasztalan összeroppanását láttam viszont akkor Adyban. Nem hitt többé már egyikünk sem. Ady endre szerelmes versek. Mily boldog vagyok, hogy csalódtunk, hogy Ady még megérhette a forradalmat, amely őt igazolta, az ő fiatalkori, vérmes reményeit váltotta valóra. A Három Hollók, amelyek valaha fehér, ritka hollók voltak, megsokasodtak, most már el is kergették a kétfejű királyi madarat. És ami fő: Magyarország egyik legnagyobb költőjével lett gazdagabb. Budapest, 1919. télutó.