075 K: 315 Vevők értékvesztése 3. 075 Bízom benne, hogy ezzel a feladattal segítettem megérteni e témakört. Ha hasznosnak találtad a feladatot, akkor mutasd meg ismerőseidnek is.
A Számviteli törvény (2000. évi C törvény a számvitelről) 3. §.
Ha bejelentették és nem térült meg a követelés vagy egy része, akkor a meg nem térült összeg behajthatatlannak minősül a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt. ) előírása alapján. Ekkor a korábban értékvesztésként elszámolt összeggel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. Vevőkövetelés | Econom.hu. törvény (Tao. ) előírása szerint csökkenthető az adóalap. Az értékvesztésként el nem számolt összegből meg nem térült részt el kellett számolni az Szt. szerint hitelezési veszteségként, mivel a mérlegben behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni, azt legkésőbb a mérlegkészítéskor le kell írni. A tao szerint a behajthatatlan követelés címen elszámolt hitelezési veszteséggel csak akkor kell növelni az adóalapot, ha a behajthatatlanná válás jogcíme – bíróság előtt nem érvényesíthető követelés, vagy – elévült követelés. Ekkor ugyanis az elszámolt ráfordítás nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében elismert ráfordításnak. Ezt azonban nem lehet 2018-ban elszámolni, hanem ellenőrizni kell annak az adóévnek a beszámolóját, amelyben az adós cég felszámolása befejeződött.
Az első magyar köztársaság kikiáltása - a konzervatív sajtóban - Pendulum 100 éve kiáltották ki az első köztársaságot. Vajon tényleg csak egy szűk baloldali zsidó csoport támogatta a forradalmat, mint ahogy azt a jobboldali mitológia állítja? Nem éppen. Ehhez elég áttekintenünk a korabeli konzervatív sajtót. 1918. november 16-án, 100 éve kiáltották ki az első magyar köztársaságot. Míg a legtöbb országban a köztársaság centenáriumát országos ünnepségsorozat kíséri, az állam legfőbb méltóságainak vezetésével, tömegek utcára vonulásával, nálunk az ünneplés teljesen elmaradt. Pedig a köztársaság kikiáltása nem egyszerűen a monarchikus államforma megszüntetéséről szólt (az új rendszer kompatibilis lehetett volna egy alkotmányos monarchiával is). Viszont ezen a napon született meg a modern, független, demokratikus Magyarország. Ezen a napon ismerték el először törvényben a minden polgárra vonatkozó politikai szabadságjogokat: a nőkre is kiterjedő általános, egyenlő és titkos választójogot, a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát, a független bíráskodást és a gyülekezési szabadságot.
E szabadság jegyében, minden idegen béklyói levetve, készülünk e nagy nap óta serény munkával kiépíteni a nemes kultúra, az egyetemes szolidaritás, a béke és igazságosság Magyarországát. Készülünk egy oly hazát adni a népnek, amilyenről öröktől fogva a legjobbak ábrándoztak s amely a világ többi népeivel való benső egyetértés segítségével remélhetőn meg is épül. " A Pesti Hírlap című mérsékelten konzervatív hírlap arról írt, hogy 1848. március 15-e 1918. november 16-án folytatódott, és hogy mindkét dátum örök időkig a magyar szabadság emlékünnepe marad. "Az Internacionálé vörös lobogója az ország házán ne csak azt jelképezze, hogy a népek testvéresülésében a magyar köztársaság is részt vesz, hanem azt is, hogy ennek a hazának minden fia egyenlőjogú polgár lesz, " szólt a vezércikk. "Akkor az ezeréves nemzetiszínű lobogót meg fogja becsülni a munkásság is és akkor a magyar köztársaság méltónak fog bizonyulni Mars elismerésére, aki a jobbágyságot fölszabadító 1848-as magyar forradalomról azt írta egykor, hogy Európában az első volt, amely nemcsak politikai, hanem szociális értelemben is a haladás ügyét szolgálta.
Amikor Horthy, az antant engedélye alapján, 1919. november 16-án bevonult az általa szervezett Nemzeti Hadsereg élén a románok által kifosztott fővárosba, József főherceg az új "erős ember" mellé állt, és támogatta kormányzóvá választását (1920. március 1-jén). Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] A Magyar Királyság az első világháborúban Hivatkozások [ szerkesztés]