A nagy széles mező, s a szép liget erdő sétáló palotájuk, Az utaknak lese, kemény harcok helye tanuló iskolájuk, Csatán való éhség, szomjúság s nagy hévség, fáradság mulatságuk. Az éles szablyákban örvendeznek méltán, mert ők fejeket szednek, Viadalhelyeken véresen, sebesen, halva sokan feküsznek, Sok vad, madár gyomra gyakran koporsója vitézül halt testüknek. Ó végbelieknek, ifjú vitézeknek dicséretes serege, Kiknek e világon szerte szerint vagyon mindeneknél jó neve, Mint sok fát gyümölccsel, sok jó szerencsékkel áldjon Isten mezőkbe'.
Az 5. versszak a "második pillér". Az 1. szakaszban a költemény címzettjeihez, a vitézekhez fordul közvetlenül a költő, közvetett címzettjeit, az olvasókat pedig érzelmi érvekkel akarta meggyőzni a végvári élet szépségéről. Most az 5. strófában a részleteket elhagyva, azok fölé emelkedve, a katonaélet a kor legmagasabb eszményének rangjára emeli. Balassi Bálint: Egy katonaének (elemzés) - Oldal 2 a 7-ből - Műelemzés Blog. Balassi tudatos szerkesztő művészetére vall, hogy a vers középpontjába helyezi ezt a strófát, melyben az ellenségét kereső, a halál kockázatát is vállaló vitézek erkölcsi nagyságát hirdeti: "Emberségről példát, vitézségről formát mindeneknek ők adnak. " A "szép tisztesség" és a humanista "hírnév" övezi a katonákat, hiszen harcuk egyszerre jelenti az "édes haza" és a kereszténység védelmét. Balassi fedezi fel a hazáért vívott önfeláldozó küzdelem erkölcsi szépségét, mely hozzátartozott a reneszánsz emberi teljességhez. A következő nagy szerkezeti egység újra három szakaszból áll (6-8. ). Ismét mozzanatos képek peregnek előttünk a katonaéletből.
Az életkép ugyanis a mindennapi élet valamilyen tipikus alakját, helyzetét vagy eseményét ábrázolja a közös vonások hangsúlyozásával (tehát nem egyénítéssel, hanem általánosságban). Előfordul azonban az is, hogy ódá nak tekinti a szakirodalom, mivel emelkedett hangon szól a vitézi életről, a vitézi élet szépségeiről, nehézségeiről, és nem utolsósorban a hazaszeretetről. Felépítésében is az ódák szerkezeti szabályait követi. Balassi az énekverstől idővel szövegversek írásáig jutott el, de az Egy katonaének még énekvers, nótajelzése: Csak búbánat immár hagyatott énnekem, kiben elfogy életem. Strofikus, szótagszámláló, ún. ütemhangsúlyos énekversről van szó, 9 strófa terjedelemben. Szerkezetében mellé-és fölérendeltség is jellemző. Balassi Bálint - Ex psalmo 42. - Istenes versek. Szerkesztésére a harmóniára és szimmetriára törekvő reneszánsz forma nyomta rá a bélyegét: szerkesztésében a hármas szám nak van meghatározó szerepe. A korabeli számmisztikát alkalmazó Balassi a hármas számban valószínűleg – Dantéhoz hasonlóan – a Szentháromság jelképét látta.