Balázs Ferenc (Balázs Fecó) (Budapest, 1951. március 2. ) Liszt Ferenc-díjas magyar énekes, zenész. Már a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában tagja volt az iskola zenekarának. 1967-ben a Neoton együttes tagjaként kezdett. 1972-ben Som Lajossal kivált a zenekarból, és megalapították az első magyar hard-rock zenekart, a Taurus XT-t, amely 1974-ben felbomlott. Ezután Balázs Fecó két évet külföldön dolgozott. Hazatérte után, 1976-ban Koncz Zsuzsa kísérőzenekarához került, majd 1978-ban, erre az együttesre építve megalapította a Korál együttest. Balázs Ferenc alakította újjá és önálló együttessé. 1978-ban volt a bemutatkozó koncertjük a Budai Ifjúsági Parkban, de ekkorra már csak az alapító Balázs Fecó maradt meg a régiek közül. Új tagja lett a zenekarnak Fischer László és Scholler Zsolt, akit Fekete Tibor váltott fel 1983-ban. 1978-ban Pados Zoltán, 1979-ben Papp Tamás dobolt, őt 1980-tól Dorozsmai váltotta fel. A hard-rock stílus dallamosabb változatát játszották. Felléptek Bulgáriában, Szovjetunióban és Jugoszláviában.
91 videó Balázs Ferenc (becenevén Balázs Fecó, Budapest, 1951. március 2. –) Liszt Ferenc-díjas magyar énekes, zenész. Már a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában tagja volt az iskola zenekarának. 1967-ben a Neoton együttes tagjaként kezdett. 1972-ben Som Lajossal kivált a zenekarból, és megalapították az első magyar hard-rock zenekart, a Taurus XT-t, amely 1974-ben felbomlott. Ezután Balázs Fecó két évet külföldön dolgozott. Hazatérte után, 1976-ban Koncz Zsuzsa kísérőzenekarához került, majd 1978-ban, erre az együttesre építve megalapította a Korál együttest. Balázs Ferenc alakította újjá és önálló együttessé. 1978-ban volt a bemutatkozó koncertjük a Budai Ifjúsági Parkban, de ekkorra már csak az alapító Balázs Fecó maradt meg a régiek közül. Új tagja lett a zenekarnak Fischer László és Scholler Zsolt, akit Fekete Tibor váltott fel 1983-ban. 1978-ban Pados Zoltán, 1979-ben Papp Tamás dobolt, őt 1980-tól Dorozsmai váltotta fel. A hard-rock stílus dallamosabb változatát játszották.
"Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer együtt éneklünk majd duettet, de milyen érdekes az élet, mert az akkori közös kiadónk összehozott és ez rögtön meg is pecsételte a munka- és baráti kapcsolatunkat. Mi sem számítottunk rá, hogy A Csönd éve című dalnak ekkora sikere lesz. Azóta nem csak egy énekes társat és egy olyan embert tudhatok magamnak, akivel együtt dolgoztam, és akivel ilyen sikereket értem el, hanem egy nagyon-nagyon jó barátot is. Fecónak születésnapja alkalmából kívánom, hogy ez a munka, baráti kapcsolat tartson örökké és legalább még egy ennyit kívánok magunknak, a többit majd folytatjuk odaát" – üzente Keresztes Ildikó. A köszöntők között szerepelt Balázs Fecó régi nagy rajongója Csonka András is, akit fiatal korában elsősorban a Korál életmű lírai dalai varázsoltak el. A színész frissdiplomás, legelső szereplése a "Hölgyeim, elég volt! " című, múlt század 30-as években játszódó francia vígjátékban volt az egykori Vidám színpadon, amelynek zenéjét akkoriban Fecó szerezte.
Kézenfekvő a következtetés, hogy a többi – meg nem említett – sérelmem is hasonló elbánásban részesült volna. Mit mondjak erre, igen tisztelt Rákosi elvtárs? Azt, hogy a magyar irodalomban, s a világirodalomban elfoglalt reális helyemet ilyen irreálisan értékelik épp azok – a párt – akiknek a számára majd 40 éve több-kevesebb tévedéssel ugyan, de hűségesen dolgozom s hogy most hatvanéves koromra odajutottam, hogy legelemibb írói jogaimat is megnyirbálják, az éppenséggel nem lelkesítő számomra. Egy ítélettel találom magam szemben, mely csak tévedéseimet sújtja, de szolgáltatásaimat nem tartja számon. VII. 28. Elvtársi tisztelettel Déry Tibor Budapest, 1955 augusztus 2. D é r i Tibor elvtársnak, Budapest. Tisztelt Déri elvtárs! Megkaptam július 28. -i levelét. Ami "A befejezetlen mondat" kiadását illeti, ez nem rám tartozik. Derby tibor szerelem elemzés 6. A kiadhatóságára vonatkozólag forduljon ahhoz a kiadóhoz, amely – kritikánk dacára – a "Felelet"-et másodszor is változatlanul kiadta. Ami levelének másik részét illeti, nem ártana egy kis tárgyilagosság.
Szereplők: MAMA: Végig a múltjában, a szép emlékeiben él. A jelen csak a menye által írt kegyes hazugságokat tartalmazó levelekben ér el hozzá. A rendező a történéseket dokumentumszerűen ábrázolja. Ezekkel a képekkel váltakoznak a mama emlékében megjelenő emlékképek. Ezek bevillantott állóképek vagy rövid jelenetek formájában kapnak helyet a filmben. Déry Tibor Szerelem Novella: Hol Találok Egy Igényes Elemzést Déry Tibor Szerelem Című Novellájához?. A rendező ezekkel az emlékképekkel láthatóvá tudja tenni a jelenben is továbbélő múltat. Fényképek, tárgyak, apró asszociációkat keltő részletek a családi élet mozzanatait villantják fel. A film operatőre Tóth János erős hatású, közeli, mégis finom képekben jeleníti meg az idős asszony arcát és a szoba részleteit. A mamát Darvasi Lili játssza. A műben a drámai csúcspont a mama halála, aki nem tudta megvárni fia szabadon bocsájtását. A filmben a halál beálltát nem látjuk, a rendező csak jelzésekkel utal rá: Luca gyertyát gyűjt, János a lakásukban megtalálja a mama tárgyait (szemüveg). LUCA: Töretlenül kitart a férje mellett, bár azt sem tudja, hogy él e még és a gimnáziumi lakásából is elbocsájtják, mégis ahhoz is ereje van, hogy gondozza, ápolja az anyósát.
A temetői zárójelenet kétségbe vonja, hogy érdemes gyászolni az alkotót, s mindazt, amit halálával az emberiség vesztett, felvetve a kérdést, miszerint a gyász nem csupán az ember és szerettei viszonyában lehet jogos és indokolt. A vitát kavart A fehér pillangó (1950) elbeszélt monológja azon ritka írások közé tartozik, melyek női szempontból mesélik el a szülői otthon elhagyását és a párválasztás témáját. Kinek érdemes írni? : hungary. A címadó fehér pillangó a nővé válás jelképe a szövegben, az önálló családalapítás értékválasztás is egyben: a főszereplő az anya által támogatott iparos kérővel szemben a gyári munkást választja férjének. Erős rendszerkritikai irányultság jellemzi A téglafal mögött (1955) című elbeszélést, amely Bódi elvtárs pszichoszomatikus tüneteinek megszűnésén keresztül mutatja be, hogy a lopások etikai megítélésében a munkásszolidaritás nézőpontja miként kerekedik felül a hatalom elvárásaival szemben. A kollektivizálásról szóló A tehén és A cirkusz egyaránt 1960-ban keletkeztek, a Philemon és Baucis (1961) az '56-os forradalmat – az Ovidiusnál olvasható téma újraírásával –, egy sebesült fiatal befogadásának visszautasításán keresztül mutatja be, az összevérzett rekamié, a születésnapját ünneplő öregasszony halála és a kutyakölykök születése összefüggésében kölcsönözve drámai jelentést egy este történéseinek.