5 ek túró, 1 tk tejföl, vanília, 1 tk porcukor, 1 tk citromhéj Hozzávalók az almás töltelékhez: 25 g almapüré (sűrű), 25 g darált dió A kétféle lisztet keverjük el egy nagy tálban a sóval és két evőkanál porcukorral. 100 ml langyos tejben keverjük el a maradék egy evőkanál porcukrot, majd morzsoljuk bele az élesztőt, és hagyjuk felfutni. Készítsünk gödröt a liszt közepén, majd tegyük bele a tojássárgáját és a felfutott élesztőt. A tésztának nagyjából további 150 ml tejre lesz szüksége ahhoz, hogy összeálljon, de ez a hőmérséklettől és a liszt minőségétől függően több vagy kevesebb is lehet. Egy ruganyos, de nem túl lágy tésztát kell kapnunk. Dagasszuk a tésztát nagyjából 5-7 percig, hogy sima felületű gombócot kapjunk. Zserbó. Tegyük vissza a tálba, és adjuk hozzá az első kanál olajat. Dolgozzuk el rendesen, és jöhet a második kanál olaj. Ha ezt is szépen beledolgoztuk a tésztába, csorgassuk bele a harmadikat is, és gyúrjuk simára. Tegyük meleg helyre a tésztát, és letakarva kelesszük 60 percig.
Azonban ezeken túl mégis inkább a sütemények voltak rám a legnagyobb hatással. Talán azért, mert megtartottam (egy többé-kevésbé normális gyerekhez méltó) édességimádatomat, míg a húsevést pár éve elhagytam. Vagy, mert mindig is vonzott a sütés világa. De egészen egyszerűen az is lehet, hogy ezekben a süteményekben találom meg a mai napig is a legtöbb otthonos, lisztes kezű, konyhaillatú emléket. Piskótatekercs sütési hook blog. A számomra tökéletes buktát mindig is a nagymamám sütötte. Ott sorakoztak egymás mellett a régi tepsiben a még meleg, aranybarnára sült, foszlós, lehetetlenül puha sütemények, melyek sűrű szilvaízt rejtettek magukban, tetejükre pedig pár perccel később már havazott is a finom, fehér porcukor. Na, ezt hoztam magammal! Saccperkábé Amikor egy nagymama süt, úgy tűnhet a mellette álló unokának, hogy minden egyes süteményt fejből tud a nagyi, anélkül, hogy még csak a receptkönyv irányába is pillantana. Persze aztán utólag kiderül, hogy minden ételnek van egy eredeti forrása, legyen az egy ük-ük-ükvalaki, a szomszédasszony, végső esetben F. Nagy Angéla.
Tekerni vagy nem tekerni Ahogy már említettem, elég sok változatban készítettem az utóbbi időben. A klasszikus elkészítés szerint feltekerjük konyharuhába, és így hagyjuk kihűlni, majd utána töltjük. Nna, ezzel nekem az volt a bajom, hogy tök szappanos lett tőle a tészta. Így inkább hagyom egy picit hűlni, utána megkenem, majd feltekerem. Így kétségtelenül picit nehezebb, mert az a nyomorult tészta azért enyhén ellenáll, viszont sokkal könnyebb és levegősebb marad a tészta. Viszont az is igaz, hogy a klasszikus módszerrel szebb lesz majd a tekerés. De ebben az esetben a család egyöntetű véleménye szerint inkább a belbecs, mint a külcsín volt a fontos Receptvideót az Instagram fiókomban találsz 🙂 Piskótatekercs elkészítés: 10 perc + 15-20 perc sütés forma: nagy "gáztepsi" sütési hőfok: 180'C Hozzávalók 20 dkg finomliszt 15 dkg cukor 4 db tojás 1 teáskanál sütőpor 10 evőkanál víz 8 ek sárgabaracklekvár 180fok 15-20 perc A tojásokat válaszd ketté. A fehérjét verd kemény habbá, és tedd félre.
Amikor ezt a történetet olvastam, azt hittem, egy szürreális, kommunista időket idéző filmben vagyok. Pedig ez a valóság. Itt leginkább politikai tartalmak tiltásáról volt szó. Egy pedagógusnak nem lehet véleménye, nem tehet közzé akármit? Nyilván vannak határok, de ezt mindenkinek a józan belátására kellene bízni, hogy a profilján milyen véleményt oszt meg, feltéve, ha az amúgy nem sért semmiféle erkölcsi vagy jogi szabályt. Az pedig végképp vérlázító, hogy ilyenkor a fenntartó vagy az igazgató a hatalmával visszaélve, minősíthetetlen stílusban, fenyegetve beszél a pedagógusokkal. A pedagógusnak lassan nincs joga véleményt alkotni Ha elmegy egy tüntetésre, akkor szankciók érhetik; ha beszél a fizetéséről, akkor is, ha ellent mond, akkor is. „Az újságírás az életformám, a bűnügy a szenvedélyem” – Pesti Hírlap. Tehát van joga… "Jogában áll hallgatni. " Mert különben… És egyre több a "mert különben" végezetű, befejezetlen mondat, aminél mindenki elhiszi, hogy van a "mert különben" után bármi. Pedig nincs. Legalábbis jogilag nem lehetne, de nem csupán a jog eszközeivel manipulálhatók ezek a szomorú és méltatlan folyamatok.
Jogában áll hallgatni címmel új, hetente jelentkező bűnügyi magazint indít a Interjúnk a szerkesztő-műsorvezető Beck Nórával. Miért választotta a bűnügyi szakterületet? Sohasem a bűnügyek érdekeltek önmagukban, hanem inkább az foglalkoztat, hogy az adott bűnügyek által milyen rendszerszintű, társadalmi problémákra tudjuk felhívni a figyelmet. Bízom benne, azáltal, hogy alaposan körbejárunk egy adott bűnügyet, amit szerteágazó kontextusba is helyezünk, legközelebb már nem történik meg az adott bűneset. A most csütörtökön, 20 órától induló Jogában áll hallgatni! című műsorunkban is ilyen témákkal foglalkozunk majd. Nemcsak a bűnügyeket, hanem azok szociokulturális, jogi, pszichológiai aspektusait is bemutatjuk. Mondok egy példát: az egész ország emlékszik a gyermeküket halálra éheztető agárdi fényevő házaspárra. A műsornak például ilyen esetekben nemcsak az a célja, hogy bemutassa a bűntényt, hanem az is, hogy rávilágítson: milyen rendszerszintű hiányosságok kellettek ahhoz, amelyek végül egy csecsemő halálát okozták.
A kérelmet elutasították, Mirandát pedig az esküdtszék bűnösnek találta emberrablás és nemi erőszak vádjában, amelyekért 20-tól 30 évig terjedő börtönbüntetésre ítélték. A fellebbezést Arizona állam legfőbb bírói testülete elutasította, ám az ügy végül az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága elé került. A testület 55 éve, 1966. június 13-án kihirdetett döntésében hatályon kívül helyezte az eredeti ítéletet. Az indoklásban a bírák arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a rendőrségi őrizetbe került személyekkel minden esetben, még a kihallgatásuk előtt közölni kell, hogy jogukban áll hallgatni és ügyvéd jelenlétét kérni, illetve, hogy ezeket a jogokat bármikor, a kihallgatás során is érvényesíthetik. Fontos megjegyezni, hogy mindehhez a gyanúsítottaknak korábban is joguk volt, azonban azt nem írta elő a törvény, hogy erre mikor és milyen módon kell őket figyelmeztetni. A minimális, egyetlen fős többséggel elfogadott verdikt alapján döntöttek aztán az ügy miatt Miranda-jogoknak elnevezett törvénycsomagról, amely rendelkezett a fenti jogokról, és kötelezővé tette a jól ismert szöveg felolvasását az őrizetbe vételkor – ezt kezdetben kis kártyákról olvasták fel az intézkedő hatósági személyek.