Bibliafordítások - Károli Biblia Korinthusbeliekhez írt I. levél 16. fejezet 1. Korintus 16:1 Ami a szentek számára való alamizsnát illeti, a miképen Galáczia gyülekezeteinek rendeltem, ti is azonképen cselekedjetek. 1. Korintus 16:1 1. Korintus 16:2 A hétnek első napján mindenitek tegye félre magánál, a mit sikerül összegyűjtenie, hogy ne akkor történjék a gyűjtés, a mikor odamegyek. 16:2 1. Korintus 16:3 Mikor pedig megérkezem, a kiket javaltok leveleitek által, azokat küldöm el, hogy elvigyék Jeruzsálembe a ti ajándékotokat. 16:3 1. Korinthusbeliekhez írt I. levél 16. fejezet - Bibliák: Károli Biblia, Új fordítású Biblia, Egyszerű fordítású Biblia, Károli Biblia, Károli Biblia - 'Szellem'-es, Egyszerű fordítás - Újszövetség. Korintus 16:4 Ha pedig méltó lesz, hogy én is elmenjek, velem együtt jönnek. 16:4 1. Korintus 16:5 Elmegyek pedig ti hozzátok, mikor Macedónián általmenéndek: mert Macedónián általmegyek, 16:5 1. Korintus 16:6 Nálatok azonban talán megmaradok, vagy ott is telelek, hogy ti kísérjetek el, a hová menéndek. 16:6 1. Korintus 16:7 Mert nem akarlak titeket épen csak átmenet közben látni, de reménylem, hogy valami ideig nálatok maradok, ha az Úr engedi. 16:7 1.
Köszöntsétek egymást szent csókkal! 1. Korintus 16:21 Ezt a köszöntést én írom, a saját kezemmel: PÁL. 16:21 Az üdvözlést az én kezem írta, a Pálé. 1. Korintus 16:22 Ha valaki nem szereti az Urat, legyen átkozott! Marana tha! 16:22 Ha valakinek nem kedves az Úr, legyen átok! Maran Atha! 1. Korinthusbeliekhez írt I. levél 16. fejezet - Bibliák: Károli Biblia, Új fordítású Biblia, Egyszerű fordítású Biblia, Egyszerű fordítás - Újszövetség, Csia Lajos - Újszövetség, Új fordítású Biblia. Korintus 16:23 Az Úr Jézus kegyelme legyen veletek! 16:23 Az Úrnak Jézusnak kegyelme veletek! 1. Korintus 16:24 Istentől származó szeretetem legyen veletek a Krisztus Jézusban! 16:24 Szeretetem együtt van mindnyájatokkal az Úrban, a Krisztus Jézusban. A Biblia, a teljes Szentírás, Istennek a Szent Szellem által inspirált, csalhatatlan kijelentése. Biblia - Korinthusbeliekhez írt I. fejezet - Egyszerű fordítás - Újszövetség, Csia Lajos - Újszövetség, A pásztor megjegyzései
de nálatok talán ott is maradok, vagy át is telelek, hogy ti indítsatok útnak, ahova majd megyek. 1. Korintus 16:7 Mert nem akarlak titeket épen csak átmenet közben látni, de reménylem, hogy valami ideig nálatok maradok, ha az Úr engedi. 16:7 Mert most nemcsak úgy átmen? ben akarlak titeket látni, mert remélem, hogy bizonyos id? t nálatok tölthetek, ha az Úr megengedi. Mert nemcsak átutazóban akarlak meglátogatni titeket, hanem remélem, hogy egy ideig ott is maradok nálatok, ha az Úr megengedi. 1. Korintus 16:8 Efézusban pedig pünkösdig maradok. 16:8 Pünkösdig azonban Efézusban maradok, Efezusban pünkösdig maradok, 1. Korintus 16:9 Mert nagy kapu nyílott meg előttem és hasznos, az ellenség is sok. 16:9 nagy és munkában gazdag kapu nyílt meg ugyanis el? ttem, de sok az ellenfél is. mert nagy és sokat ígérő kapu nyílt ott előttem, de az ellenfél is sok. Korintus 16.04.2014. 1. Korintus 16:10 Hogyha pedig megérkezik Timótheus, meglássátok, hogy bátorságos maradása legyen nálatok; mert az Úrnak dolgát cselekszi, mint én is.
Ámen. 16:24 Az én szeretetem mindnyájatokkal a Krisztus Jézusban! Ámen. A Biblia, a teljes Szentírás, Istennek a Szent Szellem által inspirált, csalhatatlan kijelentése. Biblia - Korinthusbeliekhez írt I. fejezet - Károli Biblia, Károli Biblia - 'Szellem'-es, Új fordítású Biblia
Biblia - Korinthusbeliekhez írt I. fejezet - King James Biblia, A pásztor megjegyzései, A pásztor megjegyzései
Thomas Hobbes népszerűsíti a Homo Homini Lupus kifejezést, amelyet "ember farkas embernek fordít", az eredeti szövetség vagy társadalmi szerződés hallgatólagos megállapodásának alapjait leírva. Hobbes megcáfolja a klasszikus gondolatot, amely a politikai rendet a természetes rend következményeként határozza meg. Ehelyett kijelenti, hogy a politikai rendet a polgári hatalom alapjai határozzák meg a szerződésekben tükrözve, és hogy az egyetlen természetes rend, amely fennmarad, a megőrzés ösztöne. Népszuverenitás – Wikipédia. Ez az önmegőrzési ösztön vezet az egymás közötti háborúkhoz vezető konzerválási joghoz, mivel "az ember farkas embernek". Ez az oka annak, hogy a polgárok feláldozzák a jogokat, hogy egy magasabb hatóságnak adják át maguk túlélésének biztosítása érdekében a társadalmi szerződés révén. Ezt az eredeti paktumot nem önként jelentik, hanem attól tartanak, hogy attól tartanak, amit a társadalom képes. Hobbes meghatározza, hogy a paktum eredete a kollektív egoizmusban rejlik.
A népszuverenitás egy olyan politikai eszme, ami szerint minden kormányzati hatalom forrása a nép, vagyis közhatalmat csak az emberek ruházhatnak egymásra. A népszuverenitás fogalma a 17. századból származik. A felvilágosodás új elképzelése volt, hogy a hatalom nem Istentől való, hanem valamiképpen az emberek világának terméke. Az egyik ilyen világi elképzelés szerint a kormányhatalom a polgárok közötti társadalmi szerződés révén jön létre. A társadalmi szerződés lehet hallgatólagos, elfelejtett, vagy írott alkotmány formáját öltheti. A népszuverenitás eszméje szerint nincsen szükség uralkodóra (szuverén), hanem az uralkodó feladatát a nép maga is elláthatja. Ennek a gondolatnak a legnagyobb hatású teoretikusai Thomas Hobbes (1588–1679), John Locke (1632–1704), és Jean-Jacques Rousseau (1712–1778) voltak. Az első népszuverenitásra épülő alkotmánya az amerikai Connecticut államnak volt. A nemzetiség, nemzeti kisebbség fogalma és történeti, jogi megközelítései. A népszuverenitás pontos fogalmáról, és a demokráciához fűződő viszonyáról a mai napig tartó filozófiai viták zajlanak.
Csak akkor lehet sikeres, ha a szereplők képesek, széleskörű egyeztetések során, a feszültségek és ellentétek türelmes oldására, kölcsönös önkorlátozásra, az optimális megoldások közös keresésére. Egy ilyen tárgyalás- és tanulásfolyamat során kérdések sokaságára kell majd választ találni. Közülük itt, ebben a rövid összefoglalóban csak néhányat említek: • Hogyan lehet biztosítani az esélyek egyenlőségét? Azt, hogy minden állampolgárnak többé-kevésbe azonos esélye legyen a tanulásra, a mobilitásra, életpályájának alakítására, egészsége életre, létbiztonságra, emberi-állampolgári jogainak védelmére, tisztes megélhetésre, szabadságra, emberi méltóságra? • Hogyan lehet az ezernyi magánérdeket közérdekké, mindannyiunk közös érdekévé összehangolni? • Mit lehet s kell tenni annak érdekében, hogy létrejöjjön ebben az országban az autonóm és felelősségteljes polgárok társadalma? Társadalmi szerződés fogalma wikipedia. • Hogyan lehet a civilizált emberi együttélés szabályrendszerét kidolgozni és mindennapi gyakorlattá tenni? • Mi lenne e tárgyalás- és tanulásfolyamat végterméke?
A kérdéskör állami, államközi vagy nemzetközi szintű jogi szabályozása, politikai vagy tudományos megítélése során azonban nem egyszerűen felcserélt, vagy esetlegesen használt kifejezésekkel van dolgunk, hanem sokkal inkább egyfajta sajátos gondolkodás- és szemléletmóddal, amelynek a szóhasználat csupán hű és következetes kifejezője. (Természetesen a lényeget nem kizárólagosan a szóhasználat fejezi ki, hanem sokkal inkább a gondolkodás- és szemléletmód, valamint a nemzetiségpolitikai gyakorlat. Vélemény: Hankiss Elemér: Szedett-vedett ország? | hvg.hu. ) A nemzetiség fogalomhasználata arra utal, hogy nem a nemzetben, vagy a nemzetben és az államban történő egyidejű gondolkodásról, hanem mindenekelőtt az államban, illetve az államot alkotó "uralkodó" nemzetben történő gondolkodásról van szó. Pontosabban arról a 19. században gyökerező, de a 20. század második felében minden korábbinál jobban megerősödő szemléletről, amelyben vagy az állam és a nemzet kapcsolatát illetően rendelődött az állam a nemzet fölé, vagy fordítva. Ez a fajta megközelítés az állam elsőbbségéből kiindulva, csak az "uralkodó" nemzetet ismerte el nemzetnek, a kisebbségben élőket viszont csak állampolgárokként kezelte, így tulajdonképpen nem tekintette őket saját "anyanemzetük" szerves részének.
Eközben a szerződések azonban homályossá, maszatossá váltak; azzal az előnnyel, hogy – épp a sokelvűség miatt – eltérő, konfliktusos célokat és érdekeket is képesek befogadni, amelyek alkalmasint a gyengébb szerződő fél érdekeit is szolgálhatják. A neoliberális közelítés a társadalmi védelem többelvű és többcélú intézményeinek hitelét próbálja aláásni. Az 5. fejezet írja le azokat az alternatívákat, amelyekkel az új ideológia a maszatos szerződéseket helyettesítené. A fontosabbak ezek közül a tradicionális egyelvű tranzakciók, mindenekelőtt a tiszta karitász (a végzetesen szegények számára javallt biztonsági háló), és a tiszta piaci megoldások (például a versenyző magánbiztosítás) Az ajánlások között új homályos szerződések is szerepelnek, ezekben azonban többnyire az állampolgárok jogait egy tekintélyelvű hatalom gyengíti. Az utolsó, 6. fejezet csak összefoglalja az érvelést. Nyitva hagyom azt a kérdést, hogy átalakíthatók-e, az új körülményekhez igazíthatók-e a régi homályos szerződések, vagy helyettük radikálisan új megoldásokat kell keresni.