Kevés olyan főváros van a görög szigetvilágban, aminek két tenger mossa a partjait, és remek strandokkal csalogatja a turistákat. Nos, Rodosz ilyen. Itt találkozik az Égei-tenger a Földközi-tengerrel. Mi megfáradt utazók pedig eldönthetjük, láb lógatva lazulunk egyet a tengerpartokon, vagy tovább fárasztjuk magunkat és az utcákon hömpölygő tömegbe vetődünk?! Tapasztalatból mondom, hogy nem fognak a fejük fölött hordozni, mint egy jól sikerült rock koncerten, de az biztos, hogy sodródni fogunk az árral, mivel a hely már jócskán elturistásodott. Ez nem feltétlenül rossz, de ha nyugodt, csöndes nézelődésre és álmélkodásra vágyunk, akkor nem biztos, hogy a legjobb helyen járunk. A sziget nagy része zsúfolt és inkább a bulizós fiatalokra rendezkedett be, mint amilyen a Bar Street. Két óceán találkozása. Persze csöndes helyeket is találni, de azokat keresni kell. Rodosz felfedezését egyébként a szigettel azonos nevet viselő fővárosban érdemes kezdeni, melynek jelképe ma is a Kolosszus, mely egykoron a Mandraki-kikötő felett magasodott.
Szenzációs videót mutatok most nektek, létezik egy hely, ahol két óceán találkozik egymással, mégsem keverednek össze, csodálatos jelenség! A most következő cikkben elmondom azt is, mi az oka ennek az egyedülálló látványosságnak! A világ egyik legcsodálatosabb, legkülönlegesebb természeti jelenségét vették videóra. Az Alaszkai-öbölnél olyan csodát láthatunk, amilyet sehol máshol nem, nekünk a szánk is tátva maradt, amikor a videó felvételt néztük! Nem akartam először hinni a szememnek, éppen ezért utánanéztem és kiderült, hogy nem manipulált videóról van szó, a két óceán valóban így néz ki. Hihetetlen, ahogy egymással találkoznak, mégis éles határvonallal különülnek el teljesen egymástól, egyáltalán nem keverednek össze. A találkozásnál egy habzó határvonalat húznak egymás között és ez a határvonal szabad szemmel is jó látható, az egyik óceán ugyanis halványabb kék, a másik pedig sötétebb. Rengeteg feltételezéssel lehet találkozni az interneten keresgélve, a legvalószínűbb viszont az, hogy a két óceánnak más a sótartalma.
Északi-tenger Az Északi-tenger területe 580 000 km². Norvégia, Dánia, Nagy-Britannia, Németország, Belgium, Hollandia, Franciaország partjait nyaldossa. Az Atlanti-óceánhoz délen a Doveri-szoroson és a La-Manche-on keresztül csatlakozik. Forrás:
butángáz, vagy # # C_4H_10, két szerkezeti (más néven alkotmányos) izomert hívnak normál bután, vagy elágazó bután, és izobután, vagy i-bután. Az IUPAC-nómenklatúra szerint ezeket az izomereket egyszerűen nevezik butángáz és 2-metil-propán. Hogy lesz 2-klór-2-metilbután eliminációval a 2klór-3-metilbutánból? Ez lehetséges?. Mint tudjuk, az izomerek olyan molekulák, amelyek ugyanolyan molekuláris képlettel rendelkeznek, de különböző kémiai szerkezetek. A bután esetében a két izomerjei ezek a szerkezeti képletek Figyeljük meg, hogy az izobután egy metil-csoportot tartalmazó propán-lánccal rendelkezik. # # CH_3 a lánc második szénéhez kötődik - ezért van az IUPAC neve 2-metil-propán.
19 elsődleges 1-klór-2, 2-dimetil-propán A propán szerkezetében egy hidrogén helyettesítődik Klór. a második szénhez két metilcsoport kapcsolódik. 20 Másodlagos 2-Klór-bután A bután szerkezetében az egyik hidrogént klór váltja fel. Az alkil-halogenidek olyan vegyületek, amelyek az alkánok mellett halogéneket is tartalmaznak. Az alkánokban, amikor egy vagy több hidrogénatom halogénatommal szubsztituálódik, alkil-halogenidnek nevezzük. Úgy is hívták, mint halogénalkánnak. A halogének tizenhét elemcsoport, elektronegatívak. A fluor, klór, bróm és jód a halogének, amelyeket az "X" jelöl. Ezért a alkil-halogenidek kifejezve: RX. Ahol R-alkilcsoport vagy szénlánc és X-halogén, mint F, Cl, Br, I. Az alkil-halogenideket a következőképpen osztályozzák: Mivel több szénatom kapcsolódik a halogénatomhoz kapcsolódó szénatomhoz, az alkil-halogenideket primer, szekunder, tercier alkil-halogenidek közé sorolják. Fordítás 'Butanool' – Szótár magyar-Észt | Glosbe. Primer alkil-halogenidek (1°) Ha egy szénatom kötésben van a halogénatomhoz kapcsolódó szénatommal, azt elsődleges alkil-halogenidnek vagy 1°-alkil-halogenidnek nevezzük.
Ha egy szénatom kötésben van a halogénatomhoz kapcsolódó szénatommal, azt elsődleges alkil-halogenidnek vagy 1°-alkil-halogenidnek nevezik. Ha két szénatom kapcsolódik a halogénatomhoz kapcsolódó szénatomhoz, azt szekunder alkil-halogenideknek vagy 2°-alkil-halogenideknek nevezzük. Ha három szénatom kapcsolódik a halogénatomhoz kapcsolódó szénatomhoz, azt tercier alkil-halogenideknek vagy 3°-alkil-halogenideknek nevezik. 2 metil bután go. Hozzászólás navigáció ← Előző cikk Következő cikk →
62. feladatlap - A szénhidrogének
$ \ endgroup $ Oszd meg a barátaiddal
Egy tüzelőanyag fűtőértéke az a hőmennyiség, amely 1 kg tüzelőanyagból kinyerhető olyankor, ha a füstgázzal együtt távozó víz gőz halmazállapotban hagyja el a berendezést. Értékét úgy kapjuk meg, ha az anyag égéshőjéből [1] kivonjuk a gőzként távozó vízmennyiség párolgáshőjét. A fűtőérték tipikus mértékegységei szilárd anyagoknál kJ/kg, MJ/kg, légnemű anyagoknál kJ/Nm³, kémiailag tiszta anyagoknál J/mol, vagy kJ/mol. A fűtőérték használata indokolt a gyakorlati számításokban (tüzelőanyag-igény vagy kazánhatásfok számítása) minden olyan esetben, amikor a távozó víz halmazállapota gőz, vagyis, amikor a füstgáz >100 °C hőmérsékletű. A fűtőérték nem használható az ún. 2 metil bután 2. kondenzációs kazánok esetében, ahol a füstgázt 100 °C hőmérséklet alá hűtik. Ekkor a gőz még a kazánban kicsapódik a füstgázból, s így hasznosítható a párolgáshője. A fűtőértéket időnként az angolszász irodalomból tükörfordítással létrehozott "alsó fűtőértékként" (Lower Heating Value – LHV) szokás nevezni. A felső fűtőérték (Higher Heating Value) nagyobb, mert beleszámítják az égésnél keletkező vízgőz kondenzációs hőjét (az égésvégi hőmérsékletről a szobahőmérsékletre lehűlő és cseppfolyósodó víz által visszanyert hőmennyiséget).