Látványos tervek születtek egy fontos budapesti vasútállomás fejlesztésére - galéria Rákospalota-Újpest ma Budapest egyik legelavultabb vasútállomása: szűk, nem akadálymentes peronok, hiányzó perontetők, lelakott környezet. A Budapest Fejlesztési Központban (BFK) a Kormány megbízásából elkezdődött a 71-es vasútvonal Rákospalota-Újpest - Veresegyház - Vác vasútvonal teljes felújításának tervezése, ennek a beruházásnak része Rákospalota-Újpest állomás teljes megújítása és korszerűsítése is - írja közösségi oldalán Vitézy Dávid, a BFK vezérigazgatója. A BFK által megbízott vasúttervezővel a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia alapján az elmúlt hónapokban véglegesítették a jövőbeni vágányképet: két középperon fogadja majd a váci és veresegyházi vonatokat a jövőben. Ezt követően a BFK felkért három építészirodát, a Sporaarchitects, az RJZS és a Paragram csapatait, hogy koncepcionális javaslatokat tegyenek az új Rákospalota-Újpestre. Újpest rakospalota vasútállomás . A terveket a napokban egyeztették a IV. és a XV. kerület főépítészeivel és a főváros szakmai stábjával, véleményeiket beépítve dolgoznak tovább és választják ki rövidesen a továbbtervezés irányait.
Kapella 2. Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft. ↑ szerk. : Sipos András: Dokumentumok Újpest történetéhez – Újpest község képviselőtestületének jegyzőkönyve a Budapest-Esztergom vasútvonalon újpesti megállóhely létesítése ügyében (magyar nyelven), 134. o. Rákospalota-Újpest | MÁV-csoport. [1906. szeptember 23. ] (2001) Újpest vasútállomás – Vasútállomá m v sz 1a vonal (Újpest – Budapest-Kelenföld) Újpest mh. – Angyalföld – Újpalota mh.
A fővárosban a Nyugati, a Keleti és a Józsefvárosi pályaudvarokon, Zugló megállóhelyen, Kőbánya alsón, Szemeretelepen, Kispesten, Pestimre felsőn, Pestimrén, Rákos állomáson, Rákoscsaba Újtelep megállóhelyen, Aquincum, Angyalföld és Rákospalota Kertváros állomásokon – és Pest megyében számos elővárosi helyszínen – végeznek hasonló átalakításokat. A munkákat márciusban kezdték, és ha az időjárás is engedi, a legtöbb helyszínen néhány nap, legfeljebb egy-két hét alatt be is fejezik. A végeredmény kulturált, a mostaninál korszerűbb, kényelmesebb állomás lesz. Bemutatták a Rákospalota-Újpest vasútállomás terveit – KÉPEK - Helló Magyar. Legalábbis addig, míg rongálásokkal, vandalizmussal ismét tönkre nem teszik az építményeket – jegyezte meg Virág József. A cég ugyanis állandó harcot vív azokkal az utasokkal – vagy helybeliekkel -, akik néhány nap alatt képesek tönkretenni környezetüket. Ez év őszén megkezdik a fővárosban a Rákospalota-Újpest vasútállomás megújítását, amely a MÁV egyik kiemelt programjának része. A szobi vonal rekonstrukciója négy évvel ezelőtt, 1998-ban – a pályarekonstrukciós munkákhoz biztosított PHARE-támogatás kötelező hazai hányadának felhasználásával -, kezdődött és az állomás felújítása a befejező fázis – mondta Vígh Tibor, a fejlesztési és beruházási főosztály projektirodájának vezetője.
A kormány megbízásából a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) megkezdte a Rákospalota-Újpest–Veresegyház–Vác vasútvonal teljes felújításának tervezését. A beruházás része Rákospalota-Újpest állomás teljes megújítása és korszerűsítése is – adta hírül a közösségi médiában Vitézy Dávid, a BFK vezetője. Megújul a Rákospalota-Újpest vasútállomás - Napi.hu. Rákospalota-Újpest ma Budapest egyik legelavultabb vasútállomása: szűk, nem akadálymentes peronok, hiányzó perontetők, lelakott környezet. A BFK az általa megbízott vasúttervezővel az elmúlt hónapokban a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia alapján véglegesítette a jövőbeni vágányképet. A stratégiában rögzített cél szerint Rákospalota-Újpestről óránként 8–10 vonat indulna a Nyugati pályaudvarra, ezáltal Budapest közlekedésében, de az állomás körüli városrészek belvárosi kapcsolatrendszerében is fontos szerepet játszhat a vasút. A most körvonalazódó tervek szerint két középperon fogadja majd a váci és veresegyházi vonatokat. Vitézy bejelentette, hogy három építészirodát kért fel, hogy koncepcionális javaslatokat tegyen.
Rákospalota-Újpest Rákospalota-Újpest (70, 71) Szob Budapest-Nyugati 0:03 Személy 0:55 Vác, Veresegyház 4:15 4:33 H-P 4:45 Štúrovo 4:53 5:03 5:15 Gyorsított sz.
Az indóházat ábrázoló fotó 1916-ban készült. A vasútvonal fejlesztése és a vasútállomás kialakítása egyenes következménye volt a gyors fejlődésnek, továbbá a személy- és nagybani szállítás vízi utakról a szárazföld felé terelésének. Magyarország első vasútvonalát, a Pest–Vác-vonalat a Magyar Középponti Vasút Társaság hozta létre, 1846. július 15-én avatták. Maga József nádor és felesége, továbbá Széchenyi és Kossuth is ott voltak az ünnepélyes avatáson. A vasútállomásokon és a sínek mentén ott voltak Pest-Buda és a nyomvonal által érintett települések lakosai is. A 33 kilométer hosszú vonalon – a Dunakeszin töltött tízperces várakozási idővel együtt – egy óra alatt ment végig a gőzös. Az első magyar gőzüzemű vasútvonal, a Pest és Vác közötti szakasz terve a közigazgatási határ szempontjából Palota községet érintette. A két település életét közvetlenül érintő vasútállomás is a Palota nevet kapta. A Palota állomás néven létrejött megálló a község központjától mindössze egy kilométerre létesült.
A Budapest Fejlesztési Központ (BFK) elkezdte a Rákospalota-Újpest – Veresegyház – Vác vasútvonal teljes felújításának tervezését, ennek a beruházásnak része Rákospalota-Újpest állomás teljes megújítása és korszerűsítése is. Rákospalota-Újpest ma Budapest egyik legelavultabb vasútállomása: szűk, nem akadálymentesek a peronok, hiányoznak a perontetők, és lelakott környezet. Itt az ideje ezen változtatni. A BFK-ban a Kormány megbízásából elkezdtük a 71-es vasútvonal Rákospalota-Újpest – Veresegyház – Vác vasútvonal teljes felújításának tervezését, ennek a beruházásnak része Rákospalota-Újpest állomás teljes megújítása és korszerűsítése is. A BFK által megbízott vasúttervezővel a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia alapján az elmúlt hónapokban véglegesítettük a jövőbeni vágányképet, két középperon fogadja majd a váci és veresegyházi vonatokat a jövőben. Ezt követően felkértünk három építészirodát, a Sporaarchitects, az RJZS és a Paragram csapatait, hogy koncepcionális javaslatokat tegyenek az új Rákospalota-Újpestre.
Ez volt a zarándokút kézzelfogható emléke és bizonyítéka. Szent Jakabot is kagylókkal díszített zarándokkalappal szokták ábrázolni. Ha templomunk kapuja előtt a barokk portál csúcsán a kereszt alatt lévő kagylót látjuk, ez mindig compostellai Szent Jakabra és a Jakabhegyen lévő hajdani pálos remetékre emlékeztessen.
A romok is elsősorban ebből a későgótikus és barokk, 18. századi időszakból származnak. 1786 után, amikor II. József király feloszlatta a szerzetesrendeket, a Jakab-hegyi kolostort is elhagyták a remeték, berendezését pedig elárverezték. A 19. Szent Jakab templom - Magyar várak, kastélyok, templomok leírásai, galériái. század elejére az épület lakhatatlanná, majd romossá vált, köveit szép lassan elhordták. A II. világháború után a pálosok ismét elkezdtek berendezkedni a hegyen, egy kisebb rendházat és zarándokkápolnát terveztek ide építeni, de 1950-ben a szerzetesrendeket – immár egy másik rendszer akaratából – újra feloszlatták. A kolostor régészeti feltárása csak 1976-ban kezdődött meg, majd 2007-ben, egy újabb feltárás után helyreállították és látogathatóvá tették a rom környékét. Az 1947-ben elkezdett, majd félbehagyott kolostorépületből esőbeállót és kilátótornyot alakítottak ki, ahonnan tökéletes rálátást kapunk az egykori pálos kolostor romjaira, valamint a Mecsek középső szakaszának erdős hátaira. A romok és a kilátótorony mellett tűzrakóhely, padok és asztalok kínálnak erdei komfortot, egy fedett helyiség pedig védelmet nyújt az eső ellen (de bivakolásra is kiválóan alkalmas).
Ez utóbbiból új ajtót nyitottak a templomba. Az előcsarnok északra néző ablakát később ajtóvá alakították. A kolostor főépületét kőkerítéssel vették körül. A kerítés falai mentén három kisebb házat emeltek: kettőt nyugaton, egyet délkeleten. A kerítés nyugati oldalához egy kétfelé osztott kertet csatoltak. A kert déli részébe egy újabb kis kőházat építettek. Szent jakab kolostor biblia. Kelet felől egy terasz és egy hatalmas méretű külső kert készült. A nagy kert sarkain, és oldalainak közepén kerek tornyokat emeltek. Egy 19. századi rajzból tudjuk, hogy a tornyok emeletesek voltak, a körítőfalak felső részét pedig kulcslyuk alakú lőrésekkel törték át A terület közepén egy magas gáttal övezett, feltehetően középkori vagy akár őskori eredetű mesterséges tó helyezkedett el, amely bonyolult csatorna és víztároló rendszereken át biztosította a kolostor vízellátását. A nagy kert északnyugati sarkában egy elkerített kertrészt alakítottak ki, amelyhez egy boltozott pince is csatlakozott a körítőfal nyugati középső tornya mellett.
A fal koronáját védő gyepes földréteg itt is megőrzésre került, a fal állagvédelme okán. Fotók. A tereprendezés célja a templom rendezett körüljárhatóságának biztosítása, illetve a falak előterét fedő törmelékréteg rendezése volt. A kolostor romjai mellett bukkantak rá a pálos építési hagyományokat követő gátra is, ami halastó meglétét feltételezi. Forrás és kép: Belényesy Károly: Pálos kolostorok az Abaúji-Hegyalján (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 3. Miskolc, 2004) Kiskun Magda: Pálos kolostorok környékén