12 ápr. A védőruházatokra vonatkozó jogszabályok április 12 3 min read Azzal kapcsolatban, hogy egy munkáltató milyen módon választja ki a munkahelyi öltözetet, elsősorban az az irányadó, hogy a munkáltatót kötelezi-e jogszabály arra, hogy szükséges-e a munkavállalók számára védőruhát biztosítania. Hogy eligazodjunk a szabályozások útvesztőjében, fontos tisztában lenni a témába vágó jogszabályokkal. Ezeket a jogszabályokat két részre bonthatjuk: törvényekre és rendeletekre. Törvények a munkavédelemről 1993. 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet | Weborvos.hu. évi XCIII. törvény (Mvt. ) a munkavédelemről - az Országgyűlés a törvényt "az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket, az állam, a munkáltatók és a munkavállalók feladatait, jogait és kötelességeit meghatározva" alkotta meg.
A védőeszközöről a III. fejezet, 18 §-ban olvashatunk. 2012. évi I. törvény (Mt. ) a munka törvénykönyvéről - a törvény "a tisztességes foglalkoztatás alapvető szabályait állapítja meg a vállalkozás és a munkavállalás szabadságának elve szerint, tekintettel a munkáltató és a munkavállaló gazdasági, valamint szociális érdekeire. " Munkaruhával kapcsolatos konkrét rendelkezést ugyan nem tartalmaz, de a Mt. 51. § (1) bekezdése alapján a munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, továbbá – a felek eltérő megállapodása hiányában – a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani. A munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítása közé tartozhat a munkaruha biztosítása is. 1995. évi CXVII. 65/1999. (XII. 22.) EÜM RENDELET - Fire Box Kft. Munkavédelem, Tűzvédelem és Környezetvédelem. törvény (SZJA törvény) a személyi jövedelemadóról - a törvényt "az adóbevételek biztosítása érdekében, az állampolgárok közterhekhez való hozzájárulásának alkotmányos kötelezettségéből kiindulva" alkotta az Országgyűlés. 1. számú mellékletében foglaltak szerint adómentes juttatásnak számítanak a 9.
- A 17/2007. rendelet korábban hatályos melléklete hatályon kívül helyezésre került. Az új rendelet módosítja az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 362/2006. 28. rendeletet, ennek keretében kimondja, hogy a Kormány a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 76. § (4) bekezdése szerinti feladatok ellátására egészségügyi államigazgatási szervként az OGYI-t jelöli ki. A hivatkozott törvény 76.
A munkáltató karbantartás, tisztítás, javítás vagy csere útján köteles gondoskodni arról, hogy a védőeszköz használható, valamint megfelelő higiénés állapotban legyen. A személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú mellékletének 8. 8. pontja értelmében adómentes a jogszabály által előírt használatra tekintettel juttatott védőeszköz, továbbá baleset- és egészségvédelmi eszközök. Külön rendeletben (a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3. ) EüM rendeletben) szabályozták a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges védőszemüveg juttatását. A képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg: a szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott, a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveglencse, és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keret, ide nem értve a munkavállaló által a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveget vagy kontaktlencsét. Képernyős munkakör: olyan munkakör, amely a munkavállaló napi munkaidejéből legalább négy órában képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatát igényli, ideértve a képernyő figyelésével végzett munkát is.