Magyarországon sokan kaptak keleti vakcinát, orosz Szputnyikot vagy kínai Sinopharm oltást, akik jobbára nem utazhattak ezzel az oltással az EU-ban. A friss hír szerint ha felvesznek egy olyan oltást is, amit az EU jóváhagyott (elég egyetlen dózis), akkor feloldódik a korlátozásuk. Hatásosabb a Szputnyik-vakcina az omikron ellen, mint a Pfizer olasz és orosz tudósok szerint - Portfolio.hu. Az a magyar állampolgár, aki egy keleti vakcina után második oltásként európai engedélyezésű oltóanyagot kért, illetve két keleti vakcina után a harmadik emlékeztető oltását már az Európai Unió által elfogadott oltóanyagok egyikéből kapta, azok teljes jogú tulajdonosai lesznek az egységes, uniós covid-igazolványnak – jelentette be Ujhelyi István, az Európai Parlament... Kedves Olvasónk! Az Ön által keresett cikk a hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Cikkarchívum előfizetés 1 943 Ft / hónap teljes cikkarchívum Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
vírussal szemben, míg a második oltás után 2-3 héten belül alakul ki a teljes védettség. Az mindenesetre látszik a kormány adataiból, hogy 1, 4 millió oltás beadása után alig 5714 ember betegedett meg - a szaknyelv ezt áttöréses fertőzésnek hívja -, míg 273 haláleset történt a duplán oltottaknál. Százalékos arányt nézve ez 0, 041 százalékos megbetegedést jelent, míg a halálozási arány csak 0, 0195 százalék volt. Az operatív törzs közlése szerint a legkevesebb haláleset a Szputnyik V-hez kötődik, amelyiknél összesen 2 áldozatot követelt a járvány a papíron védett személyeknél. A Sinopharm esetében 78, a Pfizer/BioNTech-nél ezt 175 főt jelent. Szputnyik után pfizer. Viszont az adatok összehasonlíthatóságát nehezíti, hogy eltérő korcsoportok kapták a készítményt: Pfizer/BionTechet leginkább az idősek és az autoimmunbetegségekkel küzdők kaptak, míg a Sinopharmot addig csak az alapbetegség nélküli idősek kapták többségében. Az is különbség, hogy az amerikai-német fejlesztésű oltást az oltottak közel 40 százaléka kapta meg, míg a Sinopharmot valamivel több mint a negyedük.
Vasárnap délelőtt a magyar kormány a Facebookon közzétette, hogy az oltási kampány 2020. december 26-i kezdete és 2021. április 20. között a beoltottaknál hogyan hatottak az oltások. Megjött az egyetem hivatalos magyarázata Merkely Béla harmadik oltására - Portfolio.hu. Eddig az időpontig összesen 1, 4 millió ember kapta meg a második adagot, tehát az adatmennyiség már bizonyos következtetések levonását lehetővé teszi, még ha nem is százalékos bontásban és tudományos igényességgel meghatározott feltételekkel tették azt közzé. Így például nem tudni, hogy a második oltás után milyen időközönként vizsgálták a beadott vakcinák hatékonyságát a megbetegedések és a halálozások terén. Viszont az tisztán látszik a közölt eredményekből, hogy mindegyik vakcina hatékony védelmet alakíthatott ki. Magyarországon elsőként a Pfizer/BioNTech, majd a Moderna készítményeivel kezdődött meg a vakcináció, ezt követte az AstraZeneca és Szputnyik V, majd a kínai Sinopharm használata. Ezeknél a készítményeknél eltérő idő alatt alakul ki a védettség a gyártók szerint: a Sinopharm esetében például az első dózis után 28 nappal kell beadni a másodikat, de az elöltvírusos vakcina esetében csak ezután 28-35 nappal alakul ki a tényleges védettség, vagyis közel 60 napig az oltottaknak úgy kell viselkedniük, mintha semmilyen készítményt nem kaptak volna, a Szputnyik V vagy az AstraZeneca viszont az első dózis beadása után 14-21 napon belül már előidéz immunválaszt a SARS-CoV-2.
A digitális megoldások szerepe felértékelődött a mindennapjainkban. A gépek, eszközök alkalmazásához szervesen kapcsolódnak a szoftverek, a precizitást elősegítő lehetőségek, melyekre idén júliustól együtt lehet pályázni. Mi biztosítjuk annak lehetőségét, hogy Ön mindent egy helyről elérhessen. Jelezze felénk pályázati igényét, és mi kész megoldásokat kínálunk Önnek! A mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatását célzó pályázati felhívás célja a szántóföldi növénytermesztés, illetve a kertészeti ágazatok versenyképességének, hozzáadott érték termelésének fokozása, az új digitális szántóföldi és kertészeti technológiák és precíziós termesztési módok elterjesztésének támogatása, a precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatások igénybevételének ösztönzése. A pályázati felhívás tervezete jelenleg társadalmi egyeztetés alatt áll, mely a címen érhető el. Mezőgazdasági digitális átállás: precíziós fejlesztések - Agroinform.hu. A támogatási kérelmek benyújtása várhatóan 2021. július 26-tól lehetséges. Most első alkalommal nyílik lehetőség arra, hogy a gazdálkodók precíziós szolgáltatásokra is pályázhassanak, illetve az ezt kiszolgáló, precíziós gazdálkodásra alkalmas gépek, infokommunikációs eszközök beszerzésére is kínálkozik alkalom.
Ehelyett a technológia teszi lehetővé a gazdák számára, hogy számadatok alapján hozzák meg döntéseiket, ráadásul az erőforrások ésszerűbb felhasználása elősegíti a környezet védelmét. Milyen technológiáról beszélünk? Számos technológiát fednek le. Az egyik terület a fedélzeti számítógépek és a műholdas helymeghatározó rendszerek (Global Positioning System, GPS), amelyek segítenek elkerülni az átfedéseket és kihagyásokat a magvak ültetésekor és a műtrágyák, növényvédő szerek kijuttatásakor. Megnyílt a precíziós pályázat, egykapus megoldások a KITE Zrt.-től - Mezőgazdasági hírek, aktualitások - KITE Zrt.. Ezen technológiák további elemei a különböző adatbázisok alapján létrehozott digitális tereptérképek és alkalmazások, amelyek kiszámítják az egyes zónák műtrágya adagjait. Hasonlóképpen, a drónok és a műholdak segítenek távolról figyelni a zónák állapotát, míg a vezeték nélküli időjárás-érzékelők segítenek meghatározni a hőmérsékletet, a nedvességet, a nyomást és a tucatnyi egyéb terep mutatót. Az ezekből gyűjtött adatok elemezhetők más precíziós gazdálkodási technológiákkal, például számítógépekkel, okostelefonokkal és mobilalkalmazásokkal.
A sikeres mezőgazdasági termeléshez a nagy tapasztalat, a termelési tényezők ismerete mellett szinte növényegyedenként szükséges a gondozás, a lehetséges káros hatások megfelelő figyelembevétele és elkerülése, kezelése. A rendkívül összetett feladatok elvégzéséhez a mezőgazdasági termelésben sok jól képzett, tapasztalt szakember folyamatos, áldozatos munkája szükséges, mivel rendszeresen kell korrekciókat végezni, jó döntéseket hozni és gyorsan beavatkozni. Egyre nehezebb mindezt a piac által diktált árak és minőségi elvárások mellett biztosítani. A versenyképes termeléshez tehát szükséges a folyamatok "gépesítése" az információtechnológia, a digitális technika alkalmazása. Mi az a precíziós gazdálkodás és hogyan kezdjünk hozzá? - Agrárközösség. Ez nem csupán a "precíziós" műveletekre alkalmas gépek használatát, a helyspecifikus beavatkozást, hanem a körülmények (talaj, klíma, növény kondíció stb. ) pontos mérésén alapuló termeléstechnológia folyamatos optimalizálását, a szükséges döntések időben történő meghozatalát jelenti a legmegfelelőbb szaporítóanyag kiválasztásától a növényi állapot által vezérelt öntözésig, növénytáplálásig és védelemig.
A Hardi permetezőgépek rendelkeznek azokkal a digitális megoldásokkal, mellyel a hatékony termelékenység elérhető: ISOBUS kompatibilitás nyomkövető rendszer automata kormányzás automata szakaszvezérlés döntéstámogató rendszer teljes körű adatszolgáltatás differenciált kijuttatási technológia A növényvédelem folyamata állandó kontroll alatt tartható, figyelemmel kísérhető a gép kihasználtsága, ellenőrizhetőek az üzemeltetési paraméterek és a logisztikai döntésekben is segítségünkre van. A pályázatban támogatott Hardi permetezőgépekről részletes információt ITT talál. A pályázatban támogatott gépek teljes körű kiszolgálása mellett komplex megoldást kínálunk Önnek! A pályázatírásra, a pályázattal kapcsolatos ügyintézésre és a kötelezően megvalósítandó, de önállóan nem támogatható szolgáltatásra vonatkozóan együttműködő partnereinkkel közösen biztosítunk megoldást. Keressen Minket bizalommal! Részletekért keresse értékesítőinket a következő linkre kattintva! A Precíziós pályázat teljes kiírás anyagát itt olvashatja.
Az "agrárium 4. 0" szerint mindez egyre növekvő mértékben a termelési vertikum, a termékpálya mentén fejlesztett digitális megoldásokkal valósul meg. Hazánkban ez a rendszerszemlélet nem idegen, mivel Dimény Imre agrárminiszter működése idején kialakult "termelési rendszerek" ennek megfelelően fejlődtek. A "Dimény modell" a termékpályákra szerveződött integráció volt (KITE, IKR, KSZE, BKR stb. ). A modell struktúrája elősegítette a számítógépes megoldások alkalmazását az üzemirányítás egyes területein, először a könyvelésben és a nyilvántartásban. Már 1970-ben kormányhatározat jelent meg a korszerű számítástechnikai eszközök mezőgazdasági alkalmazásának elősegítéséről, a Videoton gyárban számítógépfejlesztés indult el. A Mezőgazdasági Könyvkiadó gondozásában 1983-ban megjelent "Mezőgazdasági vállalatok automatizált tervezése" című könyv (szerzők: Tóth József és Csáki Csaba) tartalma mai szemmel nézve is attraktív. A rendszerszemléletű termelésfejlesztés igénye a szenzorok, vezérlések területén is megmutatkozott, például a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetben a betakarítógépekhez fejlesztettek veszteségellenőrző berendezést, amely a terhelésszabályozó eszköz vezérlését végezte.