), majd Csokonai Vitéz Mihály művének tévéváltozata, a Dorottya címszerepében találkozhatunk vele június 14-én. A következő hétvégén egy Örkény-elbeszélésből írt 1968-as tévéfilm, A Hanákné ügy idős takarítónőjeként, majd a Százéves asszony című tévéjáték Gizi nénijeként láthatjuk a képernyőn, többek közt Gábor Miklóssal, Psota Irénnel és Feleki Kamillal. Az utolsó júniusi hétvégén láthatják a Bolondnagysága című alkotást az érdeklődők. A Galgóczi Erzsébet regénye alapján készült tévéfilm Janka nénije Gobbi Hilda egyik legemlékezetesebb szerepe. Június 28-án egy rövid jelenetben is felbukkan a művész, a Hullám Izabellában már egy fiatalabb színészgenerációval, Bánsági Ildikóval, Haumann Péterrel és Kern Andrással játszik együtt. Gobbi hilda fiatalon a la. Július elején, Gobbi Hilda halálának huszadik évfordulójáig (július 13. ) még négy alkotást tűz műsorára az m2. Az első szombaton a szintén Galgóczi-műből készült Használt koporsó zsugori Berta nénijeként, a következő héten a 19. századi népszínmű-irodalom egyik legsikeresebb darabja, A vén bakancsos és fia, a huszár Korcsmárosnéjaként láthatják a képernyőn.
Az évi fenntartási költséget – mely 2004-ben 2, 5 millió forint volt – a Pesti Magyar Színház, mint az állami tulajdonú alkotóház fenntartója saját büdzséjéből fedezi, támogatást nem kap rá. A villa jogi helyzete sokáig bizonytalan maradt, lassan a végakaratban foglalt cél is szinte feledésbe merült. Ezt nehezítette, hogy 2000-ben a kultuszminisztérium a régi Nemzeti nevét Pesti Magyar Színházra változtatta. 2002-ben, az új Nemzeti Színház felépülésekor viszont a megnevezett vagyontárgyak között – vagyis amelyeket az új teátrumnak kellett átadni – az alkotóház nem szerepelt. Érdekesség: Gobbi Hilda Visegrádon - Villa Harmónia Visegrád. Így lett 2000 óta a Magyar Színház tulajdona a Nemzeti Színház tagjain kívül más vezető színművészek, rendezők, dramaturgok számára hagyományozott villa. 2010-ben Őze Áron, a teátrum akkori igazgatója újra megnyitotta az épület kapuit, s vették birtokba újra előbb a társulat tagjai, majd a legendás színésznő születésének századik évfordulója alkalmából a sajtó és a nagyközönség számára is látogatható lett. 2014-ben pedig itt forgatták Szabó Szonja rendezésében a Pesti Magyar Színiakadémia végzős színész hallgatóinak Jaffa című vizsgafilmjét.
Mivel 496-ban a pápa úgy döntött, hogy február 14-e a tiszta szeretet napja legyen, ezért mára e nap főszereplője a virág lett, a különböző színes papírmadarakkal, papírszívekkel díszített csokor, amely mellett mindig ott van a " Csak Neked, csak Tőlem – a Te Valentinod " aláírású szerető üzenet. A Bálint-napi időjárásból az egész évi termésre is következtettek: ha hideg és száraz idő volt, jó termést jósoltak. A gazdasszonyok ezt a napot tartották alkalmasnak a kotlós leültetésére, viszont a férfiak szerint az ekkor telepített facsemete biztosan megered. Február 15. A korunk naptáraiból mára szintén teljesen kiszorult Fausztinusz arra sarkallta a régi babonásabb gazdákat, hogy ha bő gyümölcstermést akarnak, ne csak nyessék, hanem rázzák is a fákat. Jeles napok februárban. Azt is mondták, hogy ezen a napon kilencszer kell jóllakni és egyes vidékeken a farsangi mulatság annak bornak a nyitásával vette kezdetét, amelyet az előző évi aratáskor a legények a kocsma földjébe ástak. Február 16. Julianna ünnepnapjáról azt tartották, hogy ha eddig Ágota szorította, vagyis zord idő volt, akkor Julianna majd tágítja, vagyis megenyhíti a télutó időjárását olyannyira, hogy ha 19-én, Zsuzsanna napján megszólal a pacsirta, akkor már küszöbön a kikelet.
Szent Balázs egy tömlöcben, ahol raboskodott, megmentette a fulladástól egy özvegyasszony fiát a torkán akadt halszálkától. Az anya hálából ételt és egy szál gyertyát vitt neki. Balázs bővelkedett a szelídségben és a szentségben, s ezért a keresztények Cappadocia Sebaste nevű városában püspökké választották. Miután a püspökséget elvállalta, Diocletianus keresztényüldözése miatt egy barlangba kényszerült, s remeteéletet élt. Madarak hordták néki az élelmet, és a vadak sereglettek hozzá betegség esetén, csak akkor távoztak tőle, míg rájuk nem tette a kezét. Jeles napok february . Balázs napi népszokások Ebből a történetből alakult ki később a balázsolás néven ismertté vált szertartás, melynek keretében Szent Balázs emléknapján, február 3-án a pap két gyertyát keresztbe téve a gyermek vagy felnőtt álla alatt kéri a szent segítségét és oltalmát a torokgyík (diftéria), illetve egyéb torokbajok ellen. A 16. századtól kezdve az alma megáldását is ezen a napon végzeték, mert a néphit szerint az alma orvosság a torokfájásra.
Nehéz szavakat találni arra, ami ezt követően rájuk várt: a Vár és a Széna tér közötti szűk utcákon, valamint a Széna téren borzalmas vérfürdő alakult ki. A szovjet katonák ezres nagyságrendben halomra lőtték a lezúduló német-magyar tömeget. Az eredeti terv szerint későbbi hullámokban induló kitörők számára már a társaik holttestein át vezetett az útjuk. Jeles napok february 2013. Ezekről a szörnyűséges pillanatokról emlékezik meg Széna tér című dalában a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zeneszerző, Cseh Tamás is. Becslések szerint 16 000 katonának így is sikerült eljutnia a budai hegyekbe. Február 12-én és 13-án azonban megindult a szovjet "embervadászat", mely során majdnem az összes, hegyekbe menekült kitörőt megölték, vagy foglyul ejtették. Német nyilvántartások szerint mindössze 785 fő jutott át sikeresen, legtöbben Mány térségében, az Anyácsapuszta-Szomor vonalon. Rajtuk kívül bizonyára akadtak olyanok is, akiknek a budapesti házakban a civilek közé beépülve sikerült elvegyülniük, de a történészek becslései szerint az ő számuk sem tehető sokkal többre 1000 főnél.
A szekercével lefejezett Mátyás apostol napja a liturgikus naptár szerint február 24. Népi időjóslás is kapcsolódik a naphoz, hiszen a hagyomány szerint ezen a napon Mátyás szekercével ront a jégnek és széttöri azt. Ha viszont nem talál jeget, akkor csinál (Mátyás ront, ha talál, ha nem talál, csinál). Szökőévek esetén azonban Mátyás ugrik egy napot február 25-re. Népi hagyomány szerint ezt nevezik "Mátyás ugrásának", február 24-e pedig szökőnapként látható a naptárban ezekben az években. Februári jeles napok | | Ovonok.hu. Igen, a szökőnap február 24 és nem 29! Az angolszász eredetű naptárakban, ahol a névnapok megünneplése mára már szinte teljesen kihalt, a szökőnapot – naptártörténetileg hibásan – február 29-re datálják, melyet bizonyára nem felejtett volna el egy nyugati ország sem, ha az adott ország névnapjának 24-ről 25-re való ugrását számon kellene tartani. A február 24-i szökőnap eredete az ősi római naptárra vezethető vissza, hiszen már ekkor is észlelték a különbséget a naptári év és a csillagászati megfelelője, a tropikus év között.
Ekkor február 23. és 24. közé szökőhónapot iktattak. Később Julius Ceasar is február 23. után helyezte a szökőhónapot a róla elnevezett julián naptárban. Mindennek az oka az az 5 óra 48 perc és 46 másodperc, amennyivel hosszabb a csillagászati tropikus év a naptári évnél, amely négy év alatt kb. 24 órára duzzad. Négy év alatt tehát a naptári évből eltűnik egy nap, azaz megszökik! Innét ered a szökőnap elnevezése. Ezt a "szökést" hivatott korrigálni a négyévente ismétlődő szökőnap bevezetése. A szökőnapok négyévenkénti beiktatásával azonban – kicsit túlteljesítve a korrekciós feladatot – átlagosan kb. 11 perccel meghosszabbodik egy naptári év (11 perc 14 másodperc), amely rövid időszakon belül jelentéktelen, de 400 év alatt ez már egy teljes nappá nő. Jeles napok – Február | sniikt. A szökőnapok beiktatásának rendszerébe ezért a 4-gyel maradék nélkül osztható évek szökőévként való titulálásán túl még egy szabály került, miszerint a kerek évszázadok közül csak a 400-zal maradék nélkül osztható évek lehetnek szökőévek. Ez a pontosítás már a Gergely-naptárban évente csupán 25, 92 másodperces különbséget okoz a tropikus évtől.