Allergiás reakció és viszkető kiütés a beoltottak kevesebb mint egy ezrelékét érinti csupán, míg az alacsony vérlemezkeszámmal társuló trombózis kockázata kisebb, mint egy a tízezerhez.
A Há oldalain található információk, szolgáltatások tájékoztató jellegűek, nem helyettesíthetik szakember véleményét, ezért kérjük, minden esetben forduljon kezelőorvosához!
96%-os védelmet nyújt a Magyarországon Janssen néven futó Johnson & Johnson vakcina a halálos kimenetelű koronavírus-fertőzés elől – derül ki egy Dél-Afrikai, 480 ezer egészségügyi dolgozón végzett tanulmányból, melyről a Bloomberg ír. A tanulmányból az is kiderül, hogy 71%-os védelmet nyújt a vakcina súlyos kimenetelű, kórházi kezelést igénylő fertőzés elől. Egyelőre tehát úgy látszik, hogy a Janssen / J&J vakcina mellé nincs szükség újabb oltásra – foglalták össze a tanulmány lényegét a dél-afrikai egészségügyi tisztségviselők. A J&J összesen 400 millió vakcinát szállít le Dél-Afrikába... Kedves Olvasónk! Az Ön által keresett cikk a hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Janssen vakcina vélemények md. Cikkarchívum előfizetés 1 943 Ft / hónap teljes cikkarchívum Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
Ezek vitathatósága viszont méginkább az egyénre helyezi a felelősséget a tudatos tájékozódásban és tettekben. Abban, hogy akár többet is tehetünk, mint a szabályok által előírt minimum.
Bár azt a fogyasztó kevésbé érzékeli, a termesztők fajtaválasztáskor elsősorban a magszárképzési hajlam és a fejesedés mértéke alapján választanak fajtát. Ennek magyarázata, hogy a hajtató, valamint a kora tavaszi és késő őszi fajták nyáron fejképzés nélkül magszárba mennek, a nyári, kora ősziek hajtatott körülmények között (fólia alatt), fényszegény viszonyok mellett nem fejlesztenek fejet. Ezzel azoknak az olvasóknak a figyelmét szeretnénk felhívni, akik most őszi hajtatáshoz keresnek vetőmagot vagy vesznek palántát. A Bárány Saláta Vetése: Mikor És Hogyan? 💫 A Helyszín A Gyakorlati Kertészeti. 2022. Nálunk a világos színű, vékony levelű fejessaláta-fajtákat kedvelik a fogyasztók. Augusztus végétől az őszi fagyokig, azaz szeptember végéig, legkésőbb október elejéig folyamatosan ültethető a saláta, viszont arra számítani kell, hogy a későbbi ültetések biztonsággal csak úgy fognak befejesedni, ha szeptember vége után fóliával takarjuk őket, illetve egyszerű vázszerkezetű fóliasátrat építünk föléjük. A saláta hidegtűrő, azaz a kisebb fagyokat károsodás nélkül elviseli, számára az optimális léghőmérséklet 16 0 C. Talajban sem válogat, kötöttebb és lazább területre is ültethető, de azt tudni kell, hogy gyomirtószer-maradványokra és a talaj szikesedésére nagyon érzékeny.
Szeptemberben el lehet kezdeni az áttelelő zöldségek vetését. Ági ezekről kérdezett, és azt hiszem ez megér egy teljes bejegyzést. Azokat a növényeket szaporítjuk így, amik nem annyira érzékenyek a fagyokra, jól bírják a hideget és tavasszal, az első jobb idők beköszöntésekor fejlődésnek indulnak, így korán jutunk friss vitaminokhoz. Két féleképpen lehet elvégezni. Őszi vetés: Ősszel, tehát így szeptemberben elvetjük, eldugdossuk a szaporítóanyagot, az kikel, begyökeresedik. Így telel át, és tavaszzal indulfejlődésnek. Tél alá vetés: A másik módszer a tél alá vetés. Őszi saláta vetése. Ekkor a magokat november végén, de, ha jó az idő december elején vetjük el, ha már lehült a levegő 2-3 fok alá, hogy a hideg hatására ne induljanak csírázásnak. A magok a téli csapadékhatására megduzzadnak, és tavasszal, a számukra már optimális hőmérsékleten csíráznak ki és hamar kikelnek. Mire egyáltalán rá tudunk menni a talajra, ezek már kisorolnak. Ilyenek elsősorban a petrezselyem, sárgarépa, de lehet kiszórni saláta magokat is.
De ezzel nincs is baj, mert mindíg elfogy. Ősz végén ilyen a saláta a hagymával. Tavaly próbáltam először a hagyma közé szórni saláta magot. Én a saját felmagzott salátám megszedett magját szórtam ki. Kikelve ez is szépen áttelel. Tavasszal jól megvannak a zöldhagymával, a saláta takarja a hagyma szárát, így magasabban fehér a hagyma szára. Ebből lehet kiszedni fejessaláta palántának is. Konyhakert természetesen: Áttelelő zöldségek vetése. Aztán a következő a petrezselyem. A lombnak nevelt metélő, és a gyökérpetrezselyem is. De, aki szép, hosszú gyökeret akar, az ne vesse el télre. Mert tavasszal ezek lombot nevelnek előbb, és a petrezselyem, mivel már átélt egy fagyot, azt hiszi, hogy már két éves, így egy idő után magszárat nevel. De addig korai vékonyka gyökereket is meg lehet enni. Ugyanez vonatkozik a sárgarépára is. A kikelt sorokat esetleg lehet vékonyan takarni szalma, széna, falevél takaróval. Vastagon ne, mert kipállik alatta, vagy beköltöznek a pockok. A fóliatakaró még rosszabb, mert a hőingadozástól állandó pára csapódik ki, a növény bepállhat.
Létezik egy kis növény, ami nálunk sosem jött igazán divatba, de sok országban igazi ínyencségnek számít. Én, személy szerint azért is szeretem, mert a téli hónapokban is csupa-csupa zöldet kínál, és nem mellesleg egészséges is. Ezért gondoltam, ismerük meg most őt egy kicsit közeebbről. Őszi salata vitesse za. Általános jellemzők A madársaláta (valeriánasaláta, galambbegy saláta, Valerianella locusta) Európa mérsékelt égövi részein honos, de a Kaukázusban, Kis-Ázsiában is megterem, sőt utóbbi területeken szinte gyomnövényként terjedt el. Európában Franciaországban és Hollandiában kedvelt zöldség, máshol azonban nem tudott különösebb népszerűségre szert tenni, pedig könnyen termeszthető, igénytelen növényfajta, élettani hatásai kedvezők, ráadásul őszi vetésével pont a vitaminhiányos téli időszakban válhatna hasznunkra, mivel az őszi ültetés a tél második felében szedhető fel. Élettani hatása A madársaláta fogyasztásával antioxidánsokhoz, A-, és C-vitaminhoz juthatunk, B9-vitamin és bétakarotin tartalma pedig a téli lehangoltságot, fáradságot enyhítheti.
Kifejlett növények átteleltetése Az átteleltetéses termesztés egy speciális módja, amikor a vegetációs időszakban készre nevelt növények vészelik át a telet szabadföldön, esetleg enyhe (fátyolfóliás) takarással. Ehhez a módszerhez is ismernünk kell a növények fagytűrését. Áttelelők veteményezése. Ez alapján a kelkáposzta, a bimbós kel, a leveles kel, a pasztinák, a petrezselyem, a póréhagyma, enyhébb telű helyeken a sárgarépa a leggyakrabban szóba kerülő zöldségfajok. Valamennyi említett fajnál fontos a fajtaválasztás (a hidegtűrésük alapján), valamint a jó egészségi állapot a tél kezdetekor. Mindegyik említett zöldségféle esetében elmondható, hogy a sortávolság megegyezik a növényre jellemző, más technológiáknál is alkalmazottal. Ahol többféle technológia ismert, érdemes a korai, rövid tenyészidejű fajtákra javasolt értékeket figyelembe venni. A tőtávolságnál a javasolt kisebb értékeket ajánlott használni, helyrevetésnél esetleg kicsit sűrűbb vetést alkalmazni, hogy a télen esetleg elpusztuló tövek ne okozzanak nagy kiesését.
Fontos a sekély kiültetés. A palántázást követően a fejek kialakulásáig rendszeresen öntözzük, de nem áztatjuk át a talajt, hogy a gyökerek leve-gőzhessenek. A fejképződés idején kiadósán, de óvatosan és nagyobb időközönként öntözünk, nehogy a fejek rothadni kezdjenek vagy salátaperonoszpóra támadja meg őket. A salátafejeknek - és a termőföldnek is - minél hamarabb meg kell száradniuk, ezért a hajtatókban kizárólag reggel öntözünk, majd erőteljesen szellőztetünk (a huzat nem zavarja a salátát). Növényápolás a tenyészidőben: Mivel a saláta számára nem léteznek kétszikű gyomok elleni herbicidek, gyomlálással és kapálással kell irtanunk őket. De leghatékonyabb a fekete fólia alkalmazása, aminek nagyon kedvező hatása van a fejek minőségére. A legkorábbi szabadföldi palánták esetében jelentősen meggyorsíthatjuk a növények növekedését és fejlődését, ha fehér fóliával letakarjuk őket, amelyet a fejképződés idején, legkésőbb 2-3 héttel a betakarítás előtt vagy a tartós felmelegedés beálltával távolítunk el.