Hogy ez mekkora eltéréseket tud okozni, arra következő példát mondta: ha valaki 2015-ben ment el hasonló "múlttal" nyugdíjba, mint egy mostani elvonuló, 80 százalékkal kisebb nyugdíjalapot képező keresetet állíthatott maga számára elő, mert annyival rosszabbak voltak a valorizációs szorzók, hiszen 2015 és 2021 között a nyugdíjak emelkedése csak az inflációt követte, míg a bérek ennek többszörösével nőttek. Ebből következik az, hogy a bér–nyugdíj-olló folyamatosan nyílik. És azt sem tartja valószínűnek a szakértő, hogy a megnövekedett inflációval most lépést tart a nyugdíj. "Egyrészt van egy olyan szabályozó rendszer, hogy ha magasabb lenne az infláció idén 5 százaléknál, akkor novemberben visszamenőleges kiegészítő nyugdíjemelésre kerül sor, de most van egy jóval erősebb védelmi rendszer, mely szerint érkezik a 13. havi nyugdíj, ami további 8 százalékos emeléssel egyenértékű" – erősítette meg Farkas András. Vagyis 13 százaléknyi "védettségi zónájuk" van a nyugdíjasoknak az inflációval szemben, ami elegendő lesz szerinte az infláció kivédésére idén.
A kormány a szerda esti Magyar Közlönyben közzétette a nyugdíjszámításhoz használatos friss valorizációs szorzókat, vette észre a Ez a szorzó azért kell, hogy hozzá tudják igazítani a nyugdíjazás előtti évek, évtizedekben szerzett fizetéseket a nyugdíjba vonuláskor kapott keresetekhez. Logikus, hogy egy évtizedekkel ezelőtti fizetést összhangba kell hozni egy maival, ennek a számításához kell az a szorzótábla, amit minden márciusban frissítenek. A mostani így néz ki: év - szorzószám 1950 411, 364 1960 180, 288 1970 131, 004 1980 71, 294 1990 26, 867 2000 4, 830 2008 2, 204 2009 2, 164 2010 2, 026 2011 1, 904 2012 1, 866 2013 1, 778 2014 1, 726 2015 1, 655 2016 1, 536 2017 1, 360 2018 1, 222 2019 1, 097 A korábbi jogszabályban szereplő szorzók alacsonyabbak voltak. A szorzók 9, 7 százalékkal nőttek a 2021-es nyugdíj-megállapítások esetén. Mivel a friss táblát a hagyományoknak megfelelően csak most tették közzé, a 2021. első negyedévében nyugdíjat igénylők részére a végleges nyugdíjösszegük meghatározására nyitva álló ügyintézési határidő csak 2021. április 15-én jár le, addig csak nyugdíjelőleget állapíthatnak meg a részükre.
Az egy adott évben nyugdíjba vonulók havi nyugdíjának megállapítása összetett művelet, a számítás legfontosabb paraméterei közé tartoznak az úgynevezett valorizációs szorzók, amelyek az átlagos nettó keresetek alakulásához igazodnak. Ezeket frissítették most. Kicsit bonyolult, de mutatjuk a lényeget. Péntektől lép hatályba a legújabb szorzótábla, amely szerint például az 1950-ben szerzett fizetésekre 411, 364-es (! ) szorzó vonatkozik, az 1980-as kereseteknél pedig 71, 294 a szorzó értéke, míg a 2000-esnél 4, 83. Majd például a 2010-es nettó bérek esetében ez az érték 2, 026. A számok önmagukban nem sokat mondanak, de nézzük, miért olyan fontosak. A lényeg a szorzók mögött A valorizációs szorzókra azért van szükség, mert ezekkel lehet hozzáigazítani a nyugdíjazás előtti években, évtizedekben szerzett fizetéseket a nyugdíjba vonuláskor kapott keresetekhez. Az érintettek munkával töltött évei alatt nemcsak a béreket meghatározó tényezők változnak, de összegszerűen sem lehet direkt beszámítani a nyugdíjba a régi járandóságot.
Kijöttek az új valorizációs szorzók. A kormány a szerda esti Magyar Közlönyben közzétette a nyugdíjszámításhoz használatos friss valorizációs szorzókat, vette észre a Ez a szorzó azért kell, hogy hozzá tudják igazítani a nyugdíjazás előtti évek, évtizedekben szerzett fizetéseket a nyugdíjba vonuláskor kapott keresetekhez. Logikus, hogy egy évtizedekkel ezelőtti fizetést összhangba kell hozni egy maival, ennek a számításához kell az a szorzótábla, amit minden márciusban frissítenek. A mostani így néz ki: év - szorzószám 1950 411, 364 1960 180, 288 1970 131, 004 1980 71, 294 1990 26, 867 2000 4, 830 2008 2, 204 2009 2, 164 2010 2, 026 2011 1, 904 2012 1, 866 2013 1, 778 2014 1, 726 2015 1, 655 2016 1, 536 2017 1, 360 2018 1, 222 2019 1, 097 A korábbi jogszabályban szereplő szorzók alacsonyabbak voltak. A szorzók 9, 7 százalékkal nőttek a 2021-es nyugdíj-megállapítások esetén. Mivel a friss táblát a hagyományoknak megfelelően csak most tették közzé, a 2021. első negyedévében nyugdíjat igénylők részére a végleges nyugdíjösszegük meghatározására nyitva álló ügyintézési határidő csak 2021. április 15-én jár le, addig csak nyugdíjelőleget állapíthatnak meg a részükre.
A nyugdíjszámítás fő elemei: nettósítás, valorizálás, azaz szintre hozás, degresszió, szolgálati idő szerinti mérték. Az 1950-től minden egyes évre vonatkozó új valorizációs szorzók az itt elérhető kormányrendeletben találhatóak. A nyugdíjszámítás folyamatáról és a valorizációról pedig ebben a cikkünkben olvashat részletesebben.
A héten megérkező 13. havi nyugdíj olyan erejű pluszjuttatás, mintha 8 százalékos emelést kapnának az idősek – mondta kérdésünkre Farkas András. A nyugdíjszakértő azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy ennek ellenére is tovább nyílik az olló a nettó bérek és a nyugdíjak között. "A nyugdíjakat úgy állapítják meg, hogy a megállapítás éve előtti év nettó nemzetgazdasági átlagkereseti szintjéhez igazítják az 1988 óta évente keresett, nettósított pénzeket, és így lesz egy számított, havi nettó életpályakereset-összeg, ami alapján aztán meg lehet állapítani a nyugdíjat. Hogy a mindenkori megállapítás előtti év nemzetgazdasági átlagkereseti szintje a referenciaérték, ezért 2015 óta minden évben sokkal jobban járt az a nyugdíjba menő, aki egy későbbi évben kérte a nyugdíja megállapítását. Ennek olyan óriási a jelentősége, hogy gyakorlatilag ugyanolyan erejű meghatározó jelentősége van annak, hogy melyik évben kéri valaki a nyugdíjat, mint annak, amitől egyébként függ a nyugdíj, a ledolgozott évek száma és az említett bizonyos átlagkereset" – részletezte Farkas András.
NYITÓ ZÁRÓ EUR 269. 50 +3, 43% 278. 75 USD 187. 23 +11, 44% 208. 65 CHF 181. 16 +22, 92% 222. 68 MIN MAX ÁTLAG 261. 60 290. 03 275. 41 184. 00 240. 57 208. 15 180. 44 225. 66 199. 94 Az alábbi táblázatban megtalálja havi bontásban 2010. évre vonatkozóan az Euró, Amerikai Dollár illetve Svájci Frank statisztikai adatait: adott hónapban a legalacsonyabb, legmagasabb és átlagos értékeket. A hónap nevére kattintva részletesen megtekintheti a napi középárfolyamokat és statisztikákat. Legmagasabb illetve legalacsonyabb középárfolyam 2010. évben 261. 6 - 290. 03 Ft-os sávban mozgott az Euró. Leggyengébb 2010. 03. 18. napon volt, míg legmagasabban 2010. 07. 20. napon járt ebben az évben. Az Euró 2010 január 01-ei 269. 50 Ft-os nyitó árfolyama +3, 43% ( +9. 25 Ft) növekedést követően az utolsó napon 278. 75 Ft-tal zárt. 184 - 240. 57 Ft-os sávban mozgott az Amerikai Dollár. 01. 11. Euro árfolyam 2010 youtube. 06. napon járt ebben az évben. A Dollár 2010 január 01-ei 187. 23 Ft-os nyitó árfolyama +11, 44% ( +21. 42 Ft) növekedést követően az utolsó napon 208.
73 217. 95 216. 99 222. 23 217. 10 209. 67 204. 79 210. 59 augusztus 281. 93 287. 26 277. 23 281. 26 215. 91 226. 51 210. 25 217. 76 206. 16 222. 44 200. 56 209. 43 szeptember 286. 33 276. 12 288. 78 282. 25 224. 30 203. 43 203. 13 227. 80 216. 22 221. 49 208. 24 208. 10 215. 65 október 275. 80 273. 69 270. 53 276. 83 274. 46 201. 02 197. 95 193. 23 197. 55 205. 31 200. 31 207. 27 203. 90 november 270. 78 284. 54 275. 70 193. 82 218. 76 190. 78 201. 88 196. 75 219. 04 205. 35 december 280. 60 277. 47 214. 72 205. 00 213. 55 210. 93 225. EUR (euro) MNB devizaárfolyam. 10 216. 49 Korábbi évek deviza adatai: 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 Jogi nyilatkozat: Az itt közölt információk és középárfolyam adatok pontossága nem garantált így azok csak jezés értékűnek tekinthetőek. Kizárólag információs célt szolgálnak az oldalra felkerülő tartalmak és nem minősülnek befektetési tanácsadásnak. Nem javasolt az oldalon található információkra alapozott üzleti/kereskedelmi illetve kockázatkezelési döntéseket hozni.
Vissza az aktuális árfolyamokhoz 2010. április 15-i árfolyamok MNB középárfolyam váltó MNB aktuális deviza középárfolyamai Angol font (GBP) Euro (EUR) Svájci Frank (CHF) Amerikai dollár (USD) A MNB Angol Font deviza középárfolyama az előző napok erősödését követően a mai napon tovább erősödött a forinttal szemben, és 0. 59%-os emelkedéssel, 438. 8000 Ft -os áron jegyezte a bank. A MNB Euro deviza középárfolyama az előző napok összesített erősödését követően a mai napon tovább erősödött a forinttal szemben, és 0. 34%-os emelkedéssel, 368. 7700 Ft -os áron jegyezte a bank. A MNB Svájci Frank deviza középárfolyama az előző napok erősödését követően a mai napon tovább erősödött a forinttal szemben, és 0. 36%-os emelkedéssel, 360. 9300 Ft -os áron jegyezte a bank. A MNB Amerikai Dollár deviza középárfolyama az előző napok erősödését követően a mai napon tovább erősödött a forinttal szemben, és 0. 69%-os emelkedéssel, 334. 5500 Ft -os áron jegyezte a bank. Euro árfolyam 2010 qui me suit. 300, 61 263, 63 183, 95 194, 29 GBP grafikon EUR grafikon CHF grafikon USD grafikon
Monetáris unióban ez nem lehetséges. Meglepetést okozott az, hogy ez a nyilvánvaló szabály csak súlyos válság – az euróválság – nyomán és árán tudott érvényre jutni. A déli tagállamokban nem alakult ki olyan szabályozási mechanizmus, amilyen az NSZK-ban és a többi északi államban működik, és megakadályozza a bérek termelékenységnél gyorsabb növekedését. E tagállamok 2000-es évekbeli gyors inflációja versenyképességük és folyó fizetési mérlegeik rohamos romlásával járt, így az euróválság fő oka lett. Euro árfolyam 2021. Ha azonban ránézünk az 1. ábrára, láthatjuk, hogy az endogén javulás tendenciája ettől a területtől sem idegen. A válság nyomán erősen lefékeződött a déli euróországok inflációja (munka egységköltségeik növekedése). Persze a dolog így sem megnyugtató. Jó lenne, ha inflációs különbségek a jövőben nem okoznának válságokat az euróövezetben, de erre nem látunk garanciát. A mi euró-csatlakozásunk szempotjából is itt van a legfőbb – lényegében az egyetlen – probléma. Le kell szoknunk az inflációról, amely nálunk sajnos mindig lényegesen magasabb, mint az euróövezet átlagában.
Ha ugyanis például az egyik olajexportőr, és az olaj ára csökken, akkor nála a reáljövedelmeknek csökkenniük kell, és ha a csökkenés nem tud a (nem létező) külön valutája leértékel(őd)ésével megvalósulni, akkor a nominális béreknek kell csökkenniük, ami igencsak problematikus. Példánkban az olajárcsökkenés a – ma így mondjuk – aszimmetrikus sokk egy esete. Euro árfolyam. Okozhatnak ilyen sokkokat például a konjuntúraciklusok eltérései és más tényezők is. Tehát az optimális valutaövezetek elmélete, ahogyan az 60 éve létrejött, az aszimmetrikus sokkok problémájára épült. A másik, alább tárgyalandó optimális valutaövezet-elmélettől (OVÖ2) való megkülönböztetés érdekében már itt nevezzük ezt OVÖ1 elméletnek. Az elmélet későbbi fejlődéséből ki kell emelnünk azt, hogy ha a közös pénzt használó országok mégis ki vannak téve aszimmetrikus sokkoknak (például konjunktúraciklusaik eltérőek), akkor a kitettség általában csökken: javul az optimális valutaövezet követelményeinek való megfelelés foka. Példánkban a kereskedelem közös valuta által ösztönzött növekedése a nemzeti konjunktúraciklusok összehangolódásának irányába hat.
Minden esetben győződjön meg azok helyességéről!.