Az örök lázadó, a távollétében szinte mitikus figurává nőtt és most a nyári vihar hirtelenségével és frissességével érkező Annuska jelenléte óhatatlanul arra készteti őket, hogy számot vessenek addigi életükkel és önmagukkal. A reggeli és esti harangszó között eltelő tizenhárom órában elevenek és holtak hazugságai, álszentsége, képmutatása és önzése kerül mérlegre. Előbb-utóbb senki sem kerülheti el, hogy lehulljon róla az álarc. Amennyire szeretem Szabó Magdát és a könyveit, annyira nehéz írnom róluk, mert minden gondolata megfoghatatlan lenyomatú érzéseket hagy bennem, amiket a szavak képtelenek eléggé hitelesen visszaadni. A Freskóban bepillanthatunk a Máthé család életébe, ahol a felszínen a maga hétköznapiságában minden működik: mindenki elvégzi a dolgát, az élet csendben és rendben folyik, ám mélyen rengeteg elfojtott indulat, szeretetlenség és keserűség lapul. Freskó - Szabó Magda - könyváruház. Belső monológokon keresztül, váltott elbeszélésekben ismerhetjük meg az egyes családtagok gondolatait és érzéseit. Szabó Magda ismételten nem ítélkezik – ezt már megszokhattuk tőle -, csak mesél.
Önéletrajzi ihletésű munkái az Ókút (1970), valamint a Régimódi történet (1971), melyekből nemcsak az alkotásban szemléletét formáló gyermekkori hatásokról kaphatunk képet, hanem érzékletesen, kordokumentumként is hitelesen számol be a korabeli Debrecen múltjáról és mindennapjairól is. 1985-től öt éven át a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke. Szabó Magda: Freskó - A Szofisztikált Macska. 1993-ban a Debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktorává, 2001-ben a Miskolci Egyetem tiszteletbeli doktorává avatták. 2003-ban elnyerte a Femina francia irodalmi díjat Az ajtó című regényért. Az Európai Tudományos Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja volt, Debrecen városának díszpolgára.
Freskó leírása A freskó egy lenvászon lepedő alatt rejtőzik a falon, a tarbai református pap kiszolgált, vén mindenese, Anzsu vályogházában. Annak idején családját festette meg rajta az esperes lánya, a gyerekkorától a színek és formák bűvöletében élő Annuska. E festmény alakjai elevenednek meg a regényben, s velük együtt több nemzedék sorsa és története, egy letűnt világ emberi viszonyai, társadalma és erkölcsei. A család tagjai az évtizedekig elmegyógyintézetben ápolt papné temetésére gyűlnek össze. Könyv: Freskó (Szabó Magda). Ezért tér haza a városba Annuska, aki kilenc évvel korábban világra szóló botrányt kavarva szökött meg a szülői házból, hogy gyermekkori álmát valóra váltva festő lehessen. Megkeseredett, zsarnoki apja, aki egyik kezében a Bibliával, a másikban nadrágszíjjal nevelte gyermekeit, azonnal kitagadta. Azóta Annuskának a nevét se szabad kiejteni a tarbai parókián. Már a "tékozló lány" visszatérésének híre felbolydítja a várost és a családot, amelynek tagjai magányban, szeretetlenül, a gyanakvás és gyűlölködés fojtó légkörében élnek.
2011. 12. 28. 11:50 Németországban januártól 65 évről fokozatosan 67 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár, miközben a társadalmi szervezetek szerint egyben az öregkori elszegényedés veszélye is növekedik. Az öregségi nyugdíj nőkre és férfiakra egyaránt vonatkozó korhatára 2012 és 2024 között évente egy-egy hónappal, majd évente két hónappal tolódik ki, a 67 évet így 2029-ben érik el. Aki azonban 45 év munkaviszonyt tud igazolni, továbbra is nyugállományba vonulhat 65 évesen. A korkedvezményes nyugdíj intézménye is megmarad, ez azonban szerényebb járandóságot biztosít. A legutóbbi teljes évből, 2010-ből származó adatok alapján egyre többen élnek a korkedvezmény lehetőségével - írta szerdán a Süddeutsche Zeitung. A lap beszámolója szerint tavaly csaknem minden második nyugdíjba vonuló német a 65. Hírklikk - Orbánék rengeteg problémát hagynak a következő kormányra . év betöltése előtt ment nyugdíjba; összesen 674 ezren vonultak nyugállományba 2010-ben, 47, 5 százalék - csaknem 320 ezer ember - a korhatár előtt. Ugyanez az arány 2000-ben még csak 14, 5 százalék volt, 2005-ben pedig 41, 2 százalék.
Romániában jelenleg 61 év és három hónap a nyugdíjkorhatár a nők számára és 65 év a férfiak számára. A nőknek a törvény most is lehetővé teszi, hogy 65 éves korukig dolgozzanak, a nyugdíjkorhatáruk pedig évente fokozatosan emelkedik. Az Orban-kormány azt lebegtette meg: a férfiak és a nők egyaránt dolgozhassanak 70 éves korukig, ha akarnak. Tény, hogy az európai országokban is igyekeznek kitolni a nyugdíjkorhatárt. Ausztriában a nők 60, a férfiak pedig 65 éves korukban mehetnek nyugdíjba. Igaz, hogy 2020-ben és 2033-ban az időpontot a nők esetében meghosszabbítják, a cél az, hogy mindkét nem esetében álalánossá váljék a 65 évesen történő nyugdíjazásuk. Belgiumban a 65 éves kort betöltő alkalmazottak kötelező módon már a következő hónaptól kezdve nyugdíjba vonulnak. A nyugdíjkorhatár viszont 2025-ben 66, 2030-ban pedig 67 évre emelkedik. Bulgáriában a nők 61 év és 4 hónapos, a férfiak pedig 64 év és két hónapos korukban mehetnek nyugdíjba. Óriási nyugdíjkorhatár-emelés jöhet Magyarországon. Igaz, a nyugdíjkorhatárt itt is növelik: 2029-ig a férfiaknál évente egy hónappal, nőknél pedig két hónappal, ezt követően pedig, egészen 2030-ig évenként 3 hónappal nő a nyugdíjkorhatár, mígnem el nem éri a 65 évet.
Míg a 15–18 munkaévvel rendelkező ukránoknak 65 éves korukig, addig a 18–28 munkaévvel rendelkező ukránoknak 63 éves korukig kell dolgozniuk.
Holger Bonin, a ZEW gazdaságkutató intézet szakértője a Die Welt című lapnak nyilatkozva hangsúlyozta: igen biztató folyamatok indultak meg az utóbbi években, így például az 55 év feletti korosztályokban a foglalkoztatottság a 2000-ben mért 43 százalékról 2010-re 62 százalékra emelkedett, vagyis egyáltalán nem reménytelen idős korban munkát találni vagy megtartani az állást. A 2029-ig tartó átmeneti időszak pedig elég hosszú. MOSZ - 67 évre emelik a nyugdíjkorhatárt. "Az eddigieknél is kreatívabb megoldások kerülnek majd elő, olyanok, amelyeket ma még elképzelni sem tudunk" - mondta a szakértő. A nyugdíjkorhatár emeléséről 2007-ben döntött az Angela Merkel vezette konzervatív-szociáldemokrata nagykoalíció. A legfőbb érv az volt, hogy a társadalom elöregedése miatt egyre kevésbé fenntartható a nyugdíjrendszer. Gazdasági szereplők bátrabb lépést, az öregségi nyugdíj korhatárának 69 évre emelését javasolták, de a kormány ezt elutasította.
Hírek - Egészségügyi Hírek | 2020. március 09. 08:30 | Utolsó módosítás dátuma - 2022. április 04. 00:24 | Forrás: Nemcsak a magyar cégvezetők, hanem a kutatók is hasonlóan látják a nyugdíjkorhatár kérdését. Szinte biztosra veszik a magyarországi cégvezetők, hogy 2030-ra 70 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár – derült ki a PwC friss vezérigazgató-felméréséből. A Portfolio-nak elküldött adatok alapján a hazai cégvezetők 89%-a gondolja úgy, hogy a nyugdíjkorhatár 5 évvel 70 évre emelkedik az évtized végére, de csaknem ugyanennyien gondolják úgy, hogy a születéskor várható élettartam eléri a 80 évet 2035-re. Nemcsak a magyar cégvezetők, hanem a kutatók is hasonlóan látják a nyugdíjkorhatár kérdését. Az OECD egyik elemzése szerint a gazdasági növekedés fenntarthatósága szempontjából pozitívum, hogy 2022-ig fokozatosan 65 évre emelkedik a magyar nyugdíjkorhatár, ugyanakkor szerintük később a korhatárnak lépést kellene tartania a várható élettartam emelkedésével. Az OECD azt is javasolta, hogy a jövőben szükség lenne arra, hogy a nyugdíjkorhatárt a várható élettartamhoz kössék.
Finnországban 63 éves korban lehet nyugdíjba vonulni, igaz, 2017 óta a korhatár évenként 3 hónappal emelkedik, így 2027-ben már csak 65 éves kortól jár a nyugdíj. Németországban 65 év és 9 hónap a nyugdíjkorhatár, amely viszont 2029-re eléri majd a 67 évet. Írországban jelenleg 66 év után lehet nyugdíjba vonulni, 2021-ben már csak 67, 2028-ban pedig csupán 68 éves korban. A nyugdíjtörvény szerint az 1955. január elseje után születettek 67, az 1961. január 1-je után születettek 68 éves korban kérhetik a nyugdíjazásukat. Norvégiában már 62 évesen nyugdíjba lehet vonulni. Izlandban és Olaszországban nemtől függetlenül 67 év a nyugdíjkorhatár, Litvániában, Nagy-Britanniában és Luxemburgban 65 év, Lettországban pedig a férfiak és a nők is 63 és fél éves korukban mehetnek nyugdíjba. Hollandiában 2013 óta fokozatosan nő a nyugdíjkorhatár, amely 65 évről 2021-ben 67, 2022-re pedig 67 évre és három hónapra emelkedik, akik viszont 1955. szeptember 30-a után születtek, mindenképpen csupán 67 éves és 3 hónapos korukban kérhetik a nyugdíjaztatásukat.