Az azonnal felismerhető STABILO point 88 tűfilc időtlen klasszikus - vékony és pontos írás - rozsdamentes fém hegy a hosszú élettartamért - hatszög alakú, világszerte ismert csíkos dizájn - műszaki rajzhoz kiválóan alkalmas - hosszú ideig nem szárad ki kupak nélkül - szellőző kupak - PP tolltest - vízbázisú tinta - vonalvastagság: 0, 4 mm Kategória Rostirónok és tűfilcek
Rend. sz.
Kérdéseivel bármikor fordulhat hozzánk, panasz esetén pedig segítünk annak a rendezésében.
Cégünk 1986 óta 100% -magyar tulajdonban lévő családi vállalkozás. Célunk a magyar piacon egyedülálló választékkal megjelenni papír, dekorációs, kreatív és művésztermékekkel.
Történik Visegrádon és a Tisza partján a XIII. század elején, II. Endre uralkodása alatt l. felvonás Míg Endre király hadban jár, Gertrud királyné mulatságot rendez meráni hívei szórakoztatására. Ottó, a királyné öccse, szemet vet Melindára, Bánk bán asszonyára. Petur bán, a "békétlen" magyar nemesek vezére, rossz szemmel nézi a dorbézolást. A békétlenek óvatosságra intik őt, és bordalt követelnek tőle. Keserű dala után Petur elárulja társainak, hogy titokban Bánk után küldetett, hogy saját szemével lássa a kettős veszélyt, ami az országot és feleségét, Melindát fenyegeti. Ottó nyílt udvarlását Melinda hűvösen fogadja s elborzad, mikor megérti, hogy Gertrud királyné maga is támogatná a viszonyt. Bánk bán. Fájdalommal emlékszik hajdani boldogságára Bánkkal, és férje gyors visszatértét reméli. Ottó Biberachnak panaszolja el sikertelen próbálkozását, aki épp a herceget akarja felhasználni terveihez. Közben a király győzelmének híre érkezik, az udvar tánccal ünnepel. Ottó feltartja a távozó Melindát és újabb ostromba kezd.
Az opera szövege a Rózsavölgyi és Társa 1908-as zongorakivonatának hasonmás kiadása alapján A cenzúrapéldány címoldala HARMADIK FELVONÁS MELINDA Hess, te kismadár! TIBORC Nagyasszonyom, siessünk, a vihar már közelg! Szegény gyermekem, oh nyugodjál… Nagyasszonyom, siessünk, az éjfél már közel! S ámbár a hold utunkra világít fényivel, De ott, sarkán az égnek, boruk sötétlenek. Oh, azok, tapasztalám már, vésszel fenyítenek. Szegény nem tud repülni, szívét nyíl döfte át. Nem bírta elrebegni síró hattyúdalát. Csak a Tiszán mehessünk Isten segéllyel át… Mindjárt meglátjuk onnan Bánk bán várlakát. Mi lesz tehát belőle, mennybéli szent atyám! Mióta útra keltünk, nem is figyel én reám, nem is figyel. Bánk, jössz te hamar! El tőlem kerítő asszony! El! Bánk bán – Opera. El innen! Gyerünk, itt a vihar! Ó, jaj nekünk, a vész mindjárt elér! Oh ég! Oh ég! Istenem! Jerünk nagyasszonyom, már elborult az ég. Veszélyt hozhatna ránk tovább maradni még. Tudsz-e madárról éneket? Figyelj, majd elmondom neked. Volt a világon két kismadár, Egymáshoz illő szép tiszta pár.
A Bánk bán világirodalmi előzményei A középkori Magyarország Európa egyik nagyhatalma volt. Ami a magyar királyi udvarban történt, azt feljegyezték a korabeli évkönyvekben, így a királynégyilkosság tényét is (ami nálunk ritka dolog volt). Az összeesküvésnek és Gertrúd halálának számos részlete máig ismeretlen. Jelenlegi tudásunk szerint nemcsak a főurak voltak elégedetlenek a királyné befolyásának növekedésével, hanem külpolitikai törekvések is közrejátszottak (Gertrúd tervei akadályozták a Magyar Királyságnak azt a törekvését, hogy diplomáciai kapcsolatait szorosabbra fűzze Bizánccal). II. András nem büntette meg az összeesküvőket, a bűnbaknak kikiáltott Péter ispán (Petur) kivételével. Operaház: Bánk bán 1.felvonás. Gertrúd halála után újra megházasodott, egy francia őrgróf lányát vette feleségül, és törekedett a latin császári cím megszerzésére, sőt, keresztes hadjáratot is vezetett a Szentföldre. Az események hátterét a krónikások persze nem tudhatták, így próbálták ők maguk kitalálni az okokat, a fantáziájukat használva megmagyarázni a gyilkosságot.
Miért volt szükség erre az ötödik felvonásra? Csak ezzel a "hozzátoldással" lehetett megválaszolni azokat a jogi, erkölcsi és lélektani kérdéseket, amelyek a királyné meggyilkolásából következnek. És csak így lehet hitelessé tenni Bánk tragikumát is, valamint viszonylagos kiegyenlítődést teremteni a dráma végén a radikális tett és a nemzeti megbékélés gondolata között. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
1. SZAKASZ–ELŐKÉSZÍTÉS Az előversengés a tragédia szerelmi dráma jellegét előlegezi. Az első szakaszban (azaz felvonásban) – Moliere Tartuffe című művéhez hasonlóan – rengeteg esemény zajlik le, majdnem minden szereplő megjelenik a színpadon, s minden konfliktus-szál problémái felvetődnek. Az első felvonás tehát előkészítő funkciójú. A befogadó számára is nehéz feldolgozni a számtalan információt, érthető, hogy a főszereplő is kétségekkel gyötrődik. A főhős tragikus hőssé válásában azonban ezek a kétségek, a bizonytalanná válás az első fázis. 2. SZAKASZ–ÚJ KONFLIKTUS A második szakasz az összeesküvés-szál folytatása, melyet megzavar Bíberach megjelenése (szerelmi szál, a csábítás). A szerelmi szál újbóli – immáron tényszerű – megjelenése háttérbe szorítja a társadalmi konfliktus kérdéseit. 3. SZAKASZ–KÉSLELTETÉS A harmadik szakasz eseményeinek szerepe a késleltetés. A féltékeny Bánk ismét elbizonytalanodik, mert Melinda összeomlása nem teszi lehetővé az igazság kiderítését. Ráadásul Tiborc ismét megjelenik, s a lesújtott férfit újólag – de egy újabb nézőpontból – társadalmi funkciójára figyelmezteti.
Érvek és ellenérvek sora következik, Petur és Bánk kemény vitát folytatnak egymással. Petur rámutat, hogy az ország el van nyomva. A merániak híznak a nép izzadságán, miközben a magyar fiatalok Lengyelországban harcolnak és életüket kockáztatják Endre király oldalán. Pedig ezt a galíciai hódító hadjáratot is csak Gertrudis kevélysége miatt indította a király, csak azért, hogy Gertrudis ötéves fia, Kálmán herceg megkaphassa tartományként Galíciát. Petur szerint Endre nagy hibát követett el, amikor távolléte idejére feleségének adta át a hatalmat. Bánk rákérdez a konkrétumokra: mit vétett Peturéknak Gertrudis? Petur érvelése szerint Gertrudisszal az alábbi komoly bajok vannak: először is az, hogy nő A királyhoz, II. Endréhez a békétlenek mind hűségesek, Petur is (" Mi a királyt imádjuk"), de nem tűrik a nőuralmat (" egy asszonynak engedelmeskedni nem fogunk "). Petur Bánkot széplelkűnek tartja, amiért ő nem érti, mi a baj azzal, ha egy nő uralkodik az országon. Nyilván arra céloz, hogy Gertrudis női mivolta miatt megalázónak érzik a férfiak, hogy engedelmeskedniük kell neki.
Az utolsó felvonás problematikája A dráma utolsó szakaszának külön irodalma van, mivel sokan úgy érezték, hogy az V. felvonás csak függelék. Olyan rendező is akadt, aki el akarta hagyni a színpadi előadásból. Az első négy szakasz a nemzeti dráma hagyományos modelljét követi, az 5. szakasz azonban új dimenziókkal gazdagítja a művet: túllép a nemzeti dráma konfliktusán, így a görög tragédiákat idéző mélységet kap a mű. A köz-és magánérdek megsértéséből fakadó konfliktus Bánk és Gertrudis között a gyilkossággal megoldódik. Melinda lelkileg összeomlik és megőrül, Bánk megöli a királynét. Tehát a tettváltássorozat négy felvonás alatt teljesen lebonyolódik és befejeződik. Ezután drámai értelemben kölcsönös viszonyváltozás már csak Bánk és a király között lehetséges, hiszen arra a kérdésre, hogy bűnös-e Bánk vagy bűnös-e Gertrudis, csak Endre adhatja meg a választ. Ugyanis ő a dráma világán belül az eddig jelen nem levő hatalmi középpont. Katona József nemcsak a "második ember" témakörében hozott újat, hanem szakított a felvilágosodás kori dráma zárójeleneteivel is, ahol a színre lépő uralkodó még mindent el tudott rendezni és szinte istent megillető tisztelet övezte.