Másutt ezt írta: "Korunk termelte ki azt a különös, torz jelenséget, hogy az együgyűek tömeggyülekezete beteges elragadtatással ujjongott az emberi jogok eltörlésén, amelyet valaki hangszórón hirdetett az emelvényről. " József Attila Thomas Mann üdvözlése Mint gyermek, aki már pihenni vágyik és el is jutott a nyugalmas ágyig még megkérlel, hogy: "Ne menj el, mesélj" - (igy nem szökik rá hirtelen az éj) s mig kis szive nagyon szorongva dobban, tán ő se tudja, mit is kiván jobban, a mesét-e, vagy azt, hogy ott legyél: igy kérünk: Ülj le közénk és mesélj. Mondd el, mit szoktál, bár mi nem feledjük, mesélj arról, hogy itt vagy velünk együtt s együtt vagyunk veled mindannyian, kinek emberhez méltó gondja van. Te jól tudod, a költő sose lódit: az igazat mondd, ne csak a valódit, a fényt, amelytől világlik agyunk, hisz egymás nélkül sötétben vagyunk. Én az első csoporthoz tartozom, legszívesebben vele idéznék meg mindent. Azért meghallgatom a Téli éjszakát Tímár Józseffel: Hazatér a földmíves.
Thomas Mann 1937-es budapesti vizitje kapcsán manapság leginkább a Thomas Mann üdvözlése c. vers zárósora él leginkább emlékezetünkben: "fehérek közt egy európait. " Ha tetszik, amit csinálunk, kérünk, szállj be a finanszírozásunkba, akár csak havi pár euróval! Mint gyermek, aki már pihenni vágyik és el is jutott a nyugalmas ágyig még megkérlel, hogy: "Ne menj el, mesélj" - (így nem szökik rá hirtelen az éj) s míg kis szíve nagyon szorongva dobban, tán ő se tudja, mit is kíván jobban, a mesét-e, vagy azt, hogy ott legyél: így kérünk: Ülj le közénk és mesélj. Az előző cikkekben a meséről, a mesélésről írtam. Amikor egy szülő azt kérdezi tőlem, hogy mit fejlesztenek a mesék, azt szoktam válaszolni, hogy "Mindent". És nem csak a gyermeket fejleszti, nekünk felnőtteknek is jót tesz. Amikor pszichológus ismerősömnek arról panaszkodtam, hogy a munkabeosztásom miatt kevesebb időt tudok az óvodás gyermekemmel tölteni, mint amennyit szeretnék, ő megnyugtatott. Nem az idő mennyisége, hanem a minősége számít.
Az igazán nagy kérdés az, hogy az amerikai polgárok miként reagálnak rá. A világnak ma még szüksége van a sikeres és erős Egyesült Államokra. A mi életünkre is hatással lesz, ami a következő négy évben ott történik. Mi férfiak a szexet szerelem nélkül is könnyebben elfogadjuk. Ezért nem készítenek a nők számára pornófilmeket, és készül a robotszex is csak férfiaknak. A modern világ 100-150 évvel ezelőtt elvette tőlünk a természetet és benne háziállatainkat, abban az időben még szinte minden családnak nemcsak kutyái és macskái voltak, de lovaik, baromfi, sertés és fejőstehén vagy kecskék is. Az utolsó 100 évben megszűnt a nemzetség, a nagy család és a patriarchális család, a jövőben pedig a férfi és nő közötti párkapcsolat is veszélybe kerül. A szerelmet felváltja majd a robotszex, a folyamat csúcsán pedig már emberre sem lesz szükség, a robot is már csak robottal szexel majd. Thomas Mann 1937-es budapesti vizitje kapcsán manapság ez a vers, a Thomas Mann üdvözlése él leginkább emlékezetünkben, ennek záró sora vált a magyar irodalom egyik legtöbbet idézett verssorává.
1938-ban végül tényleg eljutott a tengeren túlra, s csaknem másfél évtizedig a nyugati földrész adott otthont a művésznek. 1955. július 20-án trombózissal kórházba szállították, ahol – az orvosi kezelés ellenére – augusztus 12-én, nyolcvan éves korában elhunyt. Élete vége felé sem rettentette a halál gondolata: "A halál nem ijesztő rém, nem is misztérium, hanem egyértelmű, szabályos, fiziológiailag szükségszerű és helyeslendő jelenség; az élet megrablásával lenne egyértelmű, ha valaki a megengedettnél tovább időzik szemléletében" – vallotta. 1937 januárjában a budapesti Magyar Színházban a Lotte Weimarban című regényének egyik fejezetét olvasta fel. József Attila ez alkalomból egy ódával tisztelgett az író előtt, Thomas Mann üdvözlése című versének felolvasását azonban a rendőrség megtagadta tőle. A vers fölvázolja Thomas Mann jelentőségét az egész versen végigvonuló apa-gyerek allegóriával. József Attila Thomas Mann-képe megfelel az európai értelmiségnek a német íróról kialakított felfogásának: ő az európai humanizmus letéteményese, a tisztánlátó humanista művész.
A polgári humanizmus képviselője, a XX. századi német irodalom egyik legnagyobb alakja, a lübecki polgár 1955. augusztus 12-én, 68 éve hunyt el. A német író 1875. június 6-án született egy jómódú család sarjaként. Az irodalom iránti csillapíthatatlan szenvedélye már gyermekkorában megmutatkozott, s igen fiatalon eldöntötte, hogy írói pályára lép. Első publikációi is korán megszülettek, 18 éves korában néhány prózavázlata és tanulmánya megjelent a Der Frühlingssturm című lap hasábjain. Nagykorúvá válása után hozzájutott apai örökségéhez, így végleg szakított az iskolapaddal, hogy az írásnak szentelje az életét. Bátyjával, a szintén művészként tevékenykedő Heinrich-hel Olaszországba utazott, ahol megírta első jelentősebb irodalmi munkáit, a Friedemann úr, a törpe című novelláját és a Buddenbrook-ház at. Első regénye már megjelenésekor pozitív fogadtatásra talált, 28 évvel később pedig ez a kötet szerezte meg számára a legrangosabb kitüntetést: 1929-ben Nobel-díjjal jutalmazták munkáját.
A szemek és az ajkak "beszéde" a lírai én számára jelentéssel bír és válaszként értelmezi őket. Ez a kettős jelentés finoman erotikussá is teszi a verset, ugyanakkor nem tolakodó módon: végig a könnyed játékosság szintjén marad. A versben a kérlelés révén ott a múlt (az előzmény, korábbi kapcsolatuk), az ígéret révén pedig a remélt jövő. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 Kép a szülőkről, az összevissza kóborló, majd Amerikába kivándorló József Áronról, és a gyerekei eltartása érdekében mosást, varrást, minden elképzelhetőt elvállaló szegény anyáról, aki fiatalon, Attila gyerekkorában meghal. Már nem éri el fia segítsége. Innen a hiány csak fokozódik, amit minden szerelem alanya, minden Rorschach-teszt csak alátámaszt. A Rorschach-tesztek a korabeli pszichiáter, Flóra-tanítvány, dr. Láng Iringó, illetve Bagdy Emőke általi szakmai értékelése. Mindegyik szerint különleges érzékenység, különleges intellektus, de bizonytalan ego, önmagának megfelelni képtelenség, megingás, bizonytalanság a verdikt.