EP-választójog "Minden uniós polgár választásra jogosult és választható a lakóhelye szerinti tagállam európai parlamenti választásain, ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai" – áll a szövegben. A dokumentum szerint "mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit az Unió intézményei, szervei és hivatalai részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék". Ombudsman, petíció Az alapjogok között szerepel, hogy "bármely uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerint székhellyel rendelkező bármely természetes vagy jogi személy jogosult az európai ombudsmanhoz fordulni az unió intézményeinek, szerveinek vagy hivatalainak – kivéve az igazságszolgáltatási hatáskörében eljáró Európai Unió Bíróságát – tevékenysége során felmerülő hivatali visszásságok esetén". Eu alapjogi charta 3. Ezen túl "bármely uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerint székhellyel rendelkező bármely természetes vagy jogi személy jogosult petíciót benyújtani az Európai Parlamenthez".
Ezen az sem változtat, hogy az Alapjogi Charta felhívhatóságának a jogbiztonság szempontjából szükségszerű korlátozását a Bíróság megpróbálta a sérelmet szenvedett munkavállalók számára az uniós jog alapján nyitva álló, egyébként meglehetősen bizonytalan jogorvoslati lehetőségekre (C-6/90 és C-9/90. EU alapjogi charta – Infovilág. sz., Francovich és társai egyesített ügyek [EBHT 1990., I5357. ]) hivatkozva ellentételezni. Az írás a szerző véleményét tartalmazza és semmiképp nem értelmezhető az MTA TK hivatalos állásfoglalásaként.
Bonde hozzátette, olyan szöveget fognak aláírni Lisszabonban, amelyet még senki nem olvashatott, ugyanis a szerződésnek nincs konszolidált változata. Európai Parlament
A fenti megfogalmazásból kitűnik, hogy a 2000-ben hatályba lépett, majd 2009-ben az uniós alapszerződések szintjére emelt Alapjogi Charta eredeti célja szerint elsődlegesen az uniós intézmények alapjogoknak megfelelő működését volt hivatott biztosítani. Ezzel több évtizedes hiátust pótolt, hiszen addig ilyen alapjogi dokumentum nem létezett uniós szinten. Eu alapjogi charta si. Alapjogvédelmi szempontból az Unió és intézményei jelentősen le voltak maradva a tagállamokkal szemben, amelyek nemzeti alkotmányos rendszerei már régóta biztosították az állami szervek jogszerű működését. Az uniós jogalkotó a koherenciát szem előtt tartva, másodlagosan tette csak lehetővé, hogy a Chartát bizonyos esetekben – amikor a tagállami hatóságok uniós jogot hajtanak végre – a tagállamok vonatkozásában is alkalmazni lehessen. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az Alapjogi Chartát a tagállamokkal szembeni, általános jogállamisági vizsgálódások eszközének szánták. Sőt, éppen egy ilyen kifordított értelmezést megelőzendő került rögzítésre a Charta 51. cikkében, hogy a Charta nem lehet eszköze semmilyen uniós hatáskörbővítésnek.
2015. április 7. napján a Fővárosi Törvényszék tájékoztatást tartott az általa nyilvántartott civil szervezetek képviselőinek. A rendezvény célja, a 2014. március 15. napján hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv alkalmazásával kapcsolatos problémák megvitatása, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv) szerinti közhasznú jogállás megszerzésével, megszűnésével kapcsolatos jogszabályi rendelkezések közötti eligazodás elősegítése, valamint a 2015. január 1. napjától működő elektronikus eljárás és az OBH által rendszeresített sablonok, iratminták ismertetése volt. Az előadások, a legfontosabb jogszabályi rendelkezések ismertetése mellett, a jogalkalmazás során felmerült, leggyakrabban előforduló hiányosságokra is kitértek. Fővárosi törvényszék civil szervezetek osztálya. Az előadók az előzetes regisztráció során feltett kérdéseken túl, a megjelent civil szervezetek képviselőinek kérdéseire is válaszoltak. A sikerrel lezajlott rendezvény is igazolja, hogy a Fővárosi Törvényszék számára fontos a civil szervezetekkel való kapcsolattartás, melyre a továbbiakban is nyitott.
frissítve: 2022. április 4. 51 cikk az aktában Kedves Barátunk! Túl vagyunk az országgyűlési választáson és országos népszavazáson. A Magyar Helsinki Bizottság 1989 óta íródó történetében ez a kilencedik, illetve a nyolcadik ilyen alkalom. Itthon: Háromezer továbbutazó menekültnek fizeti ki a helyjegyét a Fővárosi Önkormányzat | hvg.hu. Ezek a választások és referendumok sokszor voltak nagy hatással … Tovább olvasom Kedden a Fővárosi Ítélőtábla megváltoztatta az elsőfokú ítéletet és elutasította a Labrisz Leszbikus Egyesület keresetét a Magyar Nemzet kiadója, a Mediaworks ellen. Az ítélet nagy felzúdulást keltett. A bíróság szerint a Labrisz és az egyesületet … Tovább olvasom A Fővárosi Törvényszék befogadta 34 személynek a Figyelő és kiadója ellen indított közös keresetét. A személyiségi jogi pernek az a célja, hogy bíróság marasztalja el a kormánypárti lapot, amely közhasznú tevékenységet folytató civil szervezeti aktivistákat és egyszerű munkavállalókat "idegen, gonosz hatalmak" zsoldosainak állított be. A felpereseket a Magyar Helsinki Bizottság képviseli a perben. Az Európai Unió Bíróságának (EUB) mai jogerős ítélete értelmében az uniós jogba ütközik a menekültek segítőinek büntetőjogi fenyegetése.
Elérhetőségeink: Iroda címe: 1052 Budapest, Bárczy István utca 1-3. Telefonszám: 06-1-327-1957 és 06-1-327-1216 Fax szám: 318-8188 Hírlevelek: A korábbi hírlevelek az archívumban érhetők el.
érintik. A Fővárosi Törvényszék Polgári Kollégiuma Civil és Egyéb Cégnek nem minősülő Szervezeteket Nyilvántartó Csoportja „A civil szervezetek nyilvántartásának aktuális kérdései” címmel, 2015. április 7. napján civil napot tartott. | Fővárosi Törvényszék. Megszűnt az ügyész általános törvényességi ellenőrzési jogköre az egyesületek és alapítványok felett, azonban a közhasznúsági kritériumok vizsgálata körében és a külön jogszabályokban meghatározott szervezetekre (például pártok, sportszervezetek) továbbra is megmaradt. A nyilvántartásba vételi eljárás egyszerűsítését és gyorsítását szolgálja az a március 1-től hatályos rendelkezés, hogy sportegyesületek is kérhetik egyszerűsített elektronikus eljárásban, mintaokirat használatával bejegyzésüket. Ha a bíróság az egyszerűsített eljárásban a kérelem benyújtásától számított 15 napos határidőn és az azt követő 30 napon belül sem tesz semmilyen intézkedést, a 45 napos határidő leteltét követő munkanapon automatikusan, a törvény erejénél fogva megtörténik a civil szervezet nyilvántartásba vétele a kérelemben szereplő adatokkal. Az eljárások gyorsítását szolgálja az az előírás is, hogy az általános, nem mintaokirattal, hanem egyedi létesítő okirattal alakuló szervezet bejegyzésére irányuló eljárásban csak egyszer írhat elő hiánypótlást a bíróság, ekkor a kérelem valamennyi hiányosságát meg kell jelölni.