For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum. Connected to: {{}} A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum A múzeum adatai Elhelyezkedés Zalaegerszeg Magyarország Cím Zalaegerszeg, Falumúzeum utca Alapítva 1969 Igazgató Péter Károly Elhelyezkedése Pozíció Zalaegerszeg térképén é. sz. 46° 51′ 01″, k. h. 16° 49′ 39″ Koordináták: é. 16° 49′ 39″ A Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum témájú médiaállományokat. Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum kiállítás - infók itt. A Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum országos gyűjtőkörű múzeum Zalaegerszeg olai városrészében. Az 1969 -ben alapított múzeum az ország legnagyobb szabadtéri műszaki múzeuma. Működtetője a Magyar Olajipari Múzeum Alapítvány, melyet 1991-ben hozott létre az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (OKGT), a Budapest Bank Rt. és a Magyar Szénhidrogénipari Kutató-Fejlesztő Intézet. Gyűjtési körébe tartozik a magyar szénhidrogének ( kőolaj, földgáz) bányászatával és feldolgozásával kapcsolatos emlékek gyűjtése.
A Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum fontosnak tartja a hazai közlekedéstörténet bemutatását Zalaegerszegen a múzeumban, ugyanis az elmúlt bő egy évszázadban a közlekedés és az olajipar elválaszthatatlanul összefonódtak, hiszen a a gépjárművek üzem- és kenőanyagát az olajipar biztosította, s biztosítja nagyrészt napjainkban is. A kiállításban a Volánbusz Zrt. Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum – Wikipédia. jóvoltából kiállításra került az éppen Zalaegerszegen restaurálás alatt álló emeletes Ikarus eredeti JÁFI típusú ritkaságszámba menő motorja, valamint egyéb érdekességek is. Az Ikarus-örökség gondozása a Közlekedési Múzeum kiemelt missziója. Az intézmény 2016 óta megkezdett gyűjteményfejlesztési programjának keretében számos autóbuszt mentett meg, éppen egy hete, augusztus 27-én adta át frissen restaurált Faros Ikarusát, amelyet egy méhészetből mentett meg. A hazai autóbuszgyártás nemzetközileg is jól ismert produktumainak megmentése mellett a múzeum egyéb tárgyi emlékek megmentésén is dolgozik, egyebek mellett a teljes Ikarus-fotóarchívum gondozása is a múzeum feladata.
A skanzen mellett találjuk a Magyar Olajipari Múzeumot, mely egyben Európa második legjelentősebb olajipari múzeuma. A mintegy 30. Bázakerettye – Wikipédia. 000 m2 területű állandó szabadtéri kiállításában a szénhidrogénipar (bányászat, feldolgozás, szállítás) műszaki emlékeivel, állandó kiállító termeiben az iparág technológiai folyamataival, történetével ismerkedhet meg a látogató. Szabadtéri szoborparkjában kiemelkedő műszaki szakemberek mellszobrait láthatjuk. Vissza
Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum kiállítás – infók itt A Magyar Olajipari Múzeum országos gyűjtőkörű szakmúzeum, melyet 1969-ben alapítottak azzal a céllal, hogy gyűjtse, feldolgozza, kiállításain és kiadványaiban bemutassa a magyarországi szénhidrogénipar több mint száz éves történetét. 1993-ban átvette a Zsigmondy Vilmos Gyűjteményt, azóta nem csak a szénhidrogénipar, hanem a vízbányászat történeti emlékeit is gyűjti, őrzi. A múzeum a gyűjteményeibe került anyagot rendszerezi, nyilvántartja, tudományosan feldolgozza és kiállításaiban, kiadványaiban bemutatja. Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum kiállítás Hirdetés
(Fotó: Iszapvizsgálat az Inke-1 fúrásnál 1936-ban. Az 1930-as évek elején egy, kezdetben angol–amerikai tőkeérdekeltségű vállalat, a European Gas and Electric Company (azaz: Európai Gáz és Villamossági Társaság, rövidített nevén: Eurogasco) Ausztria után Magyarországon, a Dunántúl területén is koncessziót kapott a szénhidrogén-kutatásra. (Fotó: Az inkei fúrásnál. Az Eurogasco 1933 és1935 között végzett geofizikai vizsgálatai különösen három területet érintettek: a Kisalföldet, Lenti–Budafapuszta környékét, valamint Nagyatád térségét. Az Eötvös–Rybár-féle automatikus műszerekkel végzett gravitációs mérések alapján Lenti és Budafapuszta közti területen, pontosabban Budafapusztánál (ma Bázakerettye), illetve Lendvaújfalu és Kútfej között mutattak ki szénhidrogén lelőhelyeket. Az első három, korszerű módszerekkel és eszközökkel végzett fúrás (Mihályi, Görgeteg, Inke) azonban még nem hozta meg a kívánt eredményt. (Fotó: A Budafapuszta-1 számú fúrásnál kiömlő olajos földgáz 1937-ben. A Papp Simon által kijelölt fúróponton 1936 második felében fúrt kútnál 1937. február 9-én indult meg a termelés.
Novemberben például a Nummuliteseket, azaz a 2016-os év ősmaradványait láthatták. Ezeket a megkövesedett, kihalt egysejtűeket a köznyelv Szent László pénzének hívja. Decemberben a Zsigmondi Vilmos által készített vörösfenyő béléscsőről tudhatnak meg többet. A neves bányamérnök ezt a 19. században használta a városligeti artézi kút ásásakor. Az érdekességeket felvonultató "A hónap műtárgya" című sorozatot jövőre is folytatják. Borítókép: A MOGIM területén 2016-ban avatták fel Szent Borbála köztéri szobrát, Gáspár Géza alkotását
Zalaegerszegen, a Göcseji Falumúzeum szomszédságában lévő, 30. 000 m2 területű állandó szabadtéri kiállításában a szénhidrogénipar (bányászat, feldolgozás, szállítás) műszaki emlékeivel, állandó kiállító termeiben az iparág technológiai folyamataival, történetével ismerkedhet meg a látogató. Szabadtéri szoborparkjában kiemelkedő műszaki szakemberek mellszobrait láthatjuk. Gyűjteményei, valamint Dr. Papp Simon geológus, egyetemi tanár emlékére berendezett kis kiállítás a múzeum Zalaegerszeg, Wlassics Gyula utca 13. szám alatti épületében találhatók.
Szapolyai halála után az özvegy királyné és tanácsosai megtagadták a hatalom átadását, és a királyságot Szapolyai csecsemő fiának akarták megtartani. Ferdinánd csapatai megostromolták Budát, Szulejmán felismerte az érdekeit fenyegető veszélyt. Elűzte az ostromlókat, maga szállta meg Budát 1541-ben, az ország közepét pedig török tartománnyá alakította. Az északi és nyugati országrészek megmaradtak Ferdinánd fennhatósága alatt. Erdélyt Fráter György kormányzására bízta. Ezzel körvonalazódott az ország három részre szakadása. A török kiszorításának első lépése a királyi Magyarország és Erdély egyesítése lehetett volna. A különállás megmaradt. 1570 után a Habsburgok is elismerték függetlenségét (Erdélynek).
A törökök 1526-os támadása a mohácsi katasztrófához vezetett. Megismétlődtek a korábbi hibák. A várakat nem erősítették meg, nem gyűjtöttek tartalékokat. A királyi sereget, a fegyveres köznemességet, a külföldön felfogadott zsoldosokat ismét elkésve és csak részben vonták össze. A szultáni hadsereg felvonulását nem tudták megakadályozni. Seregünk vezére Tomori Pál, aki több sikeres határharcot vívott, nem tudott megfelelő haditervet kidolgozni. Az alig másfélórás csatában elpusztult a sereg fele, a csatatéren vesztette életét az országnagyok zöme és a király is. Szulejmán nem használta ki győzelmét. Előrenyomult ugyan az elhagyott Budáig, de utána kivonult az országból. Az erőket kettős királyválasztás osztotta meg. A rendek egy része Szapolyai Jánost, más része Habsburg Ferdinándot választotta meg. Az ellenkirályok háborújában Ferdinánd kerekedett felül, mire Szapolyai a szultán segítségét kérte. 1538-ban a váradi egyezményben Ferdinánd és Szapolyai megállapodott, hogy mindketten megtartják a kezükön lévő területeket és Szapolyai halála után a Habsburgok uralma alatt helyreáll az ország egysége.
Az 1514. évi parasztfelkelés leverése után az ország belső életét továbbra is a királyi hatalom meggyöngülése, és a politikai érdekcsoportok közötti fokozódó harc jellemezte. Az 1516-ban megkoronázott gyermekkirály, II. Lajos környezete sem volt képes erőskezű kormányzásra. A zavaros belső állapotok a lehető legrosszabbkor állandósultak, mert a török terjeszkedés ismét hazánk ellen fordult. Szulejmán szultán (1520-1566) első hadjáratát éppen a déli határokat óvó végvárrendszer ellen vezette 1521-ben. Elesett Szabács, Zimony, majd Nándorfehérvár is. Szapolyai és Báthory késedelmesen összevont csapatai nem tudtak beavatkozni. A Török Birodalom a XVI. század elején kb. négyszeres túlerőben volt Magyarországgal szemben. A nemzetközi helyzet rendkívül kedvezőtlenül alakult számunkra. Az 1526. májusában megkötött cognaci liga V. Károly ellen szövetségbe vonta a francia királyt, a pápát, Velencét, Milánót, Firenzét és a szultánt is. Leginkább a Habsburg Birodalomnak volt érdeke a közvetlen segélynyújtás, de a század folyamán elsősorban a spanyol ág határozta meg a Habsburgok politikáját.
Kananaskis, canmore., három, kilátás, hegy, ország, lánytestvér Kép szerkesztő Mentés a számítógépre
Akár veszít, akár nyer az ellenzék csakis Európa a megoldás! A magát világpolitikai zseninek gondoló Orbán külpolitikája kudarcot vallott; a különutas "orbáni-Magyarország" egyedül maradt a Nyugat és Oroszország közt. Orbán végül magát szégyenszemre az oroszbarát Szerbia mellé kormányozta. Ha rajta és dacos természetén múlna (és ha megtehetné), akkor legszívesebben helyet cserélne vele; legyen csak Szerbia EU-tag, Magyarország pedig az európai joghatóságon kívül, senki által nem ellenőrzött módon Orbán Viktor magánbirtoka! Paradoxon, de Orbán egész "függetlenség-mániás" politikája csak arra szolgált, hogy az általa megvetett "totojázó", "hitetlen", és "férfiatlan" polgári demokratikus Európa helyett valami igazán erős, hatalmas Gazdát keressen, amelynek alárendelheti magát és országát - cserébe viszont biztos támaszt kapna ő és pereputtya. Ez lett volna a putyini Oroszország… Ezt a kalandorpolitikát felejtsük el minél hamarabb és nézzünk szembe a realitással: a világ jelen háborús, gazdasági, járványügyi és környezetvédelmi válságai közepette Magyarország csak az Európai Unióra számíthat!
Szerintem nem lehet különbséget tenni a kettő között, az anyaországhoz fűződő kapcsolatunk olyan határon túli magyar kötődés, amely nem mérhető sehogyan és semmivel. Megjelent a Magyar7 2021/ámában. Megosztás Címkék
Erdély szokták a "Három nemzet"-nek is nevezni, népei a románok, a magyarok és a szászok.