Horoszkóp: A Halak, Rák, csillagjegy szülötteinek ásványköve. A kagylóhéjhoz hozzárendelhető csakra: Korona csakra Hegyikristály és vélt hatása: A hegyikristály a kvarc színtelen, átlátszó, víztiszta, drágakőként is használt változata. A hegyikristálynak változataiban kisebb-nagyobb méretű, különböző elrendezésű zárványok láthatók. Narancs aventurin – hegyikristály karkötő – csodakavics. A legismertebb hegyikristály változatok a rutilkvarc, a tejkvarc, a turmalinkvarc és a szívárvány kvarc. Már az ókorban disztárgyakat, ékszereket, vázákat készítettek belőle. Felhasználásával készültek a jósgömbök is, az egykor hatalmas és fejlett Atlantiszban információ tárolás és megőrzés eszközeként a Bölcsek Kövének is nevezték. Az ókori görögök ezt az ásványt " kristallos "-nak, azaz jégnek nevezték el, mert úgy gondolták, hogy a hegyikristályok az Alpokban az isteneik által örök időkre jéggé fagyasztott vízből keletkeztek. A hegyikristály a 12 mesterkristály egyike, minden ásvány közül az egyik legerősebb gyógyító. A tisztaság, az ártatlanság, és a harmónia köve.
A hegyikristály a kvarc egy színtelen, üveges fényű, átlátszó változata. A világon az egyik legelterjedtebb ásvány, a természet legnagyobb és legváltozatosabb kristálya, amelyet a Földanya legértékesebb ajándékának tartanak. Számos fizikai, érzelmi és lelki gyógyító hatást tulajdonítanak neki. A hegyikristály története A kristály név, a görög "krystallos" szóból származik, melyet jégnek fordítanak. A görögök úgy tartották, hogy a hegyikristály az Alpok magas csúcsain, jéggé fagyott vízből keletkezik, ezért nevezték el így. ÚJDONSÁGOK 2022.02.01-02.28 - ÚJDONSÁG - Ásványékszer webáru. Az emberigés, a kezdetek óta nagyra értékeli, szépsége és tulajdonságai miatt. Szinte minden ősi civilizáció használta ennek az ásványnak a pozitív energiáját, hittek a személyes fejlődésben, meditáltak vele, és temetési szertartásokon is használták. Fotó: Pexels - Rodnae productions A kvarcot az egyik legsokoldalúbb gyógyító kristály nak tekintik. Ez a szilícium-dioxidban gazdag kő magas rezgéséről ismert, valamint arról, hogy képes felszívni, tárolni és szabályozni az energiát.
A citrinhez hozzárendelhető csakra: Napfonat csakra Kagylóhéj és vélt hatása: A gyöngyház ( kagylóhéj) bár nem ásvány, de mégis sok ékszerkészítő és vásárló által kedvelt anyag. A gyöngyház kagylók, csigák héjának belsején található szivárványréteg, ami aragonitból (kalcium-karbonát) épül fel, s az aragonit részecskéket egy konchiolinnnak nevezett anyag tartja össze. Nagyon sok színváltozata van, a legelterjedtebb a fehér színű kagylóhéj. Disztárgyak, eszközök dekorálására is felhasználják, pora kozmetikai krémek alkotóeleme. Legfontosabb lelőhelyei a Csendes-óceán és a Vörös-tenger térsége. Számos kultúrában nagy tiszteletben tartották, az ókori Egyiptomban a fáraók sírjában számos kagylóhéjból készült karkötőt, nyakláncot találtak. Talizmánként is viselték, azt tartották róla, hogy segít távoltartani a gonosz szellemeket, illetve hogy tulajdonosa életét is hosszabbá teheti. Az ókori Rómában a hatalom és bölcsesség egyik szimbóluma volt. Az ezoterikában az intuiciót támogató, lelkierő növelő, békét és nyugalmat teremtő kőként tekintenek rá.
Mindenkinek szüksége lenne egyre! Minden zodiákus jegyhez hozzárendelhető és mindegyik csakrához használható. Ez maga a tiszta és erőteljes energiaforrás, amely felfogja, aktiválja, megőrzi, átalakítja, erősíti az energiát. Kirlián fotózások alkalmával a kézben tartott hegyikristállyal az energiamező legalább kétszer olyan erősnek látszik. Egyszerűen lenyűgöző! Lelki gyógyhatása: A hegyikristály minden gyógy kövek koronázatlan királya, amely fokozza az összes többi kő hatását. Kiegyensúlyozó, nyugtató hatással bír a lélekre. Hat a szellemi kimerültség ellen. Aura tisztító, erősítő és védelmező. Növeli a kifejezőerőnket, kiegyenlíti a lelki diszharmóniát, aktiválja a felettes tudatunkat. Segít a felettes énnel való összeköttetés megteremtésében, ezért kitűnően használható meditáció alatt. Szellemi fejlődésünket is segíti, illetve szellemi határaink kitágulását. Javítja az intuíciónkat, telepatikus képességeinket. Használhatjuk a tér atmoszférájának tisztítására, a káros környezeti sugárzás csökkentésére, illetve a lelki sebek gyógyítására.
). Mindössze félórás autóúttal számos turisztikai látnivalók érhető el: kiváló oszrák fürdők (Loipersdorf, Tatzmannsdorf, Stegersbach, Waltersdorf, Blumau, Gleichenberg, Radkersburg), várak, kastélyok (Güssing, Burgau, Pfeinburg, Riegersburg, Kapfenstein, Kornberg), Őriszentpéter, Szalafő, magyarszombatfai fazekasok, Zotter csokoládégyár, magyar és osztrák bortúra útvonalak (Gyümölcsút, Fehring), horgászhelyek.
Kiindulópont: Szalafő, Felsőszeri buszforduló. V... Bővebben útitervbe ~10 km innen: Szentgotthárd Körtike tanösvény Szalafő, Templomszer A tanösvény témája: Szalafő környékének jellemző élőhelyei, a száraz kaszálóktól egészen az elegyes erdőkig Kiindulópontja: Sza... Bővebben Szalafő
Határcsárda Étterem Bajánsenye, Arany J. u. 6. Készen áll egy igazi ízutazásra? Az Őrségben járva Ön is keresi az itteni ízeket, azokat az ételeket, melyek erre a tájegységre j... Bővebben útitervbe Berek Halászkert Bajánsenye, Rákóczi F. 16. A Berek Halászkert speciális halászleveivel és húsételeivel az idelátogató vendégek kedvelt pihenőhelye. Az étlapon a magyar ha... Bővebben Őriszentpéter Pajta Bisztró Őriszentpéter, Templomszer 7. A Pajta az Őrség iránt érzett szenvedélyünk megtestesülése. Olyan épületegyüttest álmodtunk a Szala-völgyre néző egykori pajta kö... Szentgotthárd - Látnivalók Magyarországon. Bővebben útitervbe ~6 km innen: Bajánsenye Szentgyörgyvölgy Szalafő Őrszem Fogadó Szalafő, Templomszer 22/c. Az Őrszem Fogadó az Őrség szívében fekvő Szalafőn várja a Kedves Látogatókat! Kóstolja meg az Őrség hamisítatlan ízeit! Földsz... Bővebben útitervbe ~9 km innen: Bajánsenye Zalabaksa Szentgotthárd Kiemelt tartalmak országszerte Látnivalók a környéken Szálláshely a környéken A oldal működése érdekében sütiket (cookie-kat) használunk adatvédelmi tájékoztatónk szerint.
Címer Tárcsapajzson, kék mezőben, aranykoronából kiemelkedő vörös ruhás kar ezüst kürtöt tart. A heraldikai korona arany, a pajzstakaró vörös, a sisakdísz szintén aranykoronából kiemelkedő vörös ruhás kar. A pajzson lévő sisak ezüst. A Pázmándy kastély A kastély alsó földszinti része eredetileg a rákosi Boros család egyik gazdasági épülete volt. Az épület barokk stílusban épült. Az államosítást követően a község kapta meg a kastélyt. Az épület állapota az 1980-as évek elejére teljesen leromlott, ezért a községi tanács felújította a kastélyt. A felújítás 1987-re befejeződött, ekkor a kultúrterem és a könyvtár mellett a községházát is itt helyezték el. A templom A Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt templom a község nyugati részén található. Látnivalók szentgotthárd környékén. Első említése 1599-ből való, amikor is azt jegyezték fel, hogy Gasztony kis fatemploma a reformátusok kezére került. A mai formájában látható templom feltehetőleg már az 1750-es években épült. Az azóta eltelt évek alatt többször felújították.
Szentgotthárd a legnyugatabbra fekvő város Magyarországon. A várost a 8-as számú fõközlekedési út felől megközelítve Jakabházán és Rábafüzesen keresztül érhetjük el. Rábafüzesen található Magyarország egyik legfontosabb közúti határátkelőhelye Ausztria felé. Lakossága közel 9000 fő. A Rába és a Lapics ölelésében, a magyar-osztrák-szlovén államhatár közelében áll a három nemzet kultúráját és hagyományait őrző Szentgotthárd. Magyarország legnyugatibb fekvésű városa egyúttal a legfiatalabb nemzeti park, az Őrség kapuja is. A Rába völgye, a Hársas-tó, a Vendvidék, az őrségi erdők sok természeti szépséget és kellemes felfedeznivalót tartogatnak a hozzánk érkező turistáknak. Vadászok, horgászok, vadvízi evezősök, kerékpárosok és lovas túrázók mind számos lehetőség közül választhatnak. A város központja felé haladva, átmegyünk a Lahn patak mentén, az osztrák- magyar összefogással kialakított árvízvédelmi rendszer hídján. Szentgotthárd látnivalók, amit mindenképpen érdemes megnézni Szentgotthárd és környékén. Az autóút mellett elkülönített kerékpárút is található, amelynek érdekessége, hogy a valamikori "vasfüggöny" nyomvonalán lett kialakítva.
Szentgotthárd fénykora – ahogy általában a nyugat-magyarországi városoké – nagyjából a kiegyezéstől az első világháborúig tartott. Az apró belvárosban ücsörögve vagy az utcákon bandukolva még ma is ennek az időszaknak a kipárolgását szívhatjuk magunkba. Ekkor épültek a település gyárai, üzemei, no meg irigylésre méltó ipari, oktatási és szociális infrastruktúrája. Aztán először Trianon tett keresztbe a fejlődésnek, majd a szocializmus. Ez utóbbinak köszönhetően az ellenséges határtól néhány méterre levő Szentgotthárd már majdnem maga is ellenséges területnek számított, így a vasfüggöny kivételével semmi nem épült, ami volt, az is sorvadt. Zárójelbe jegyeznénk meg, könnyen lehet, hogy ez a több évtizedes súlyos mellőzöttség, forráselvonás és hátrányos megkülönböztetés az oka, hogy a nyugati határszél megyéiben még ma is sokan gyanakvással figyelnek a baloldalra. Jellemző, hogy csak 1983-ben kapott városi rangot a település. A rendszerváltással Szentgotthárd ismét elemében érezte magát, felújultak a szlovén és osztrák kapcsolatok, áramlott a tőke és a bevásárló-turizmus, létrejött a határon átnyúló ipari park, hogy aztán később a város elsők között érezze a megváltozott helyzetet is: a bevásárló-turisták elapadását, a tőke továbbállását.