K&H Bankfiók 1 értékelés Elérhetőségek Cím: 6100 Kiskunfélegyháza, Petőfi tér 2 Telefon: +36-76-561-220 Weboldal Kategória: Bankfiók További információk nyitva tartás hétfő 8:00 - 17:00 kedd 8:00 - 16:00 szerda 8:00 - 16:00 csütörtök 8:00 - 16:00 péntek 8:00 - 15:00 szolgáltatások széf szolgáltatás prémium banki szolgáltatást nyújtó fiók parkolási lehetőség ingyenes parkoló készpénzfelvételi limit 2 000 000 HUF valuta: 3 000 USD-nek megfelelő Vélemények, értékelések (1)
Székhely: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
Tovább olvasom
A szőcei tőzegmohás láprét az Őrségi Nemzeti Park egyik leghíresebb és legjelentősebb, fokozottan védett része, ahol természetvédelmi kutatóház is működik. A 127 ha területű természetvédelmi terület legértékesebb része a völgy alján húzódó rétek láncolata.
A szőcei tőzegmohás láprét az Őrségi Nemzeti Park egyik leghíresebb és legjelentősebb, fokozottan védett része, ahol természetvédelmi kutatóház is működik. A 127 ha területű természetvédelmi terület legértékesebb része a völgy alján húzódó rétek láncolata. Az Őrségi Nemzeti Park egyik legjelentősebb és leghíresebb fokozottan védett része a szőcei láprét és patakvölgy. A Szőce-patak és az azt kísérő rétek, kaszálók különleges természeti értéke az évszázados hagyományos paraszti gazdálkodásnak (kaszálásra alapozott szarvasmarhatartás) köszönhetően maradt fenn. A szőcei tőzegmohás neve ma már fogalom a botanikusok körében. Ezt a különleges, ma már fokozottan védett patakvölgyet sokáig csak a helyi lakosság ismerte. Anélkül, hogy sejtették volna, milyen természeti értékeket hordoz a völgy, jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy ezek máig megmaradtak. A település ma is büszke erre, a falu címerében is tőzegmoha látható. Az egykor nagyobb vízhozamú patak és a dombok alján fakadó több mint kétszáz forrás által átitatott völgyet a helyiek "szélesvíz"-nek, vagy széles vízi rétnek hívták, és így emlegetik ma is.
A Nemzeti park munkáját több civil szervezet segíti: a Kerekerdő Alapítvány (Szombathely) által évente megszervezett szénagyűjtő tábor kézi erővel gyűjti össze a lekerülő szénát, emellett az erdősülést is próbálják visszaszorítani, a budapesti Magyar Biológiai Társaság Fiatalok Természetismereti Klubja pedig több évtizede végez kutatásokat. A láprét értékeinek megismerése érdekében pallósor lett kiépítve, hogy taposással ne károsítsák az érdeklődők a rétek élővilágát. Előzetes bejelentkezés alapján a Nemzeti Park munkatársai vállalják csoportok vezetését, a terület értékeinek bemutatását. Elérhetőség: Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság 9941 Őriszentpéter, Siska szer 26. +36 94 548 034 A szőcei tőzegmohás láprét az Őrségi Nemzeti Park egyik leghíresebb és legjelentősebb, fokozottan védett része, ahol természetvédelmi kutatóház is működik. A 127 ha területű természetvédelmi terület legértékesebb része a völgy alján húzódó rétek láncolata.
Ugyancsak a patak ad élőhelyet számos ritka tegzes és szitakötő fajnak is. A patak mentén húzódó rezgőnyáras égeresben értékes páfrányfajok nőnek. A rétek jellegzetes társulása a kékperjés láprét (Molinietum coeruleae). Itt az uralkodó kékperje (Moliniai coerulea) közt gyakoriak: a különféle sások (Carex sp. ), kígyógyökerű keserűfű (Persicaria bistorta), kenyérbél cickafark (Achillea ptarmica), őszi vérfű (Sanguisorba officinalis), széleslevelű ujjaskosbor (Dactylorhiza majalis), kornistárnics (Gentiana pneumonanthe), hegyi zergevirág (Doronicum austriacum). Ritka fajok: zergeboglár (Tollius europaeus), szibériai nőszirom (Iris sibirica), északi sás (Carex hartmannii). Csapadékos években nagyobb foltokban jelenik meg a széleslevelű gyapjúsás (Eriophorum latifolium). Természetvédelem [ szerkesztés] A Nemzeti Park a réteket kaszáltatja. A láprét bemutatására pallósort építettek ki. A terület előzetes bejelentkezés után kísérővel látogatható. Források [ szerkesztés] A szőcei tőzegmohás láprét — Az Őrségi Nemzeti Park kiadványa
Szőce legutolsó háza akár egy hagyományos családi ház is lehetne, de az udvaron álló sok autó azért már sejteti, hogy itt valami másról van szó. A Lápok Háza az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság bemutatóhelye, ahol egy interaktív kiállításon sok érdekességet megtudhatunk az igazgatóság egyik legértékesebb természetvédelmi területéről, a szőcei tőzegmohás láprétről, és úgy általában a lápokról és a mohákról. De maga a szóban forgó értékes láprét is itt van a szomszédban, és mivel a kiállítás épp tele van, mikor odaérünk, először inkább a tanösvényt járjuk be. 1 / 15 Fotó: Tóth Judit Egy pár száz méteres gyaloglás után el is érjük a tőzegmohás láprétet, ahol rögtön tábla jelzi, hogy fokozottan védett területen járunk, és ha nem lenne mindez elég figyelmeztetés, a réten kanyargó pallósor már egyértelművé teszi, hogy itt pár lépés is komoly károkat okozhat a növényzetben. Láp vagy mocsár? A lápokat más vizes élőhelyektől alapvetően az különbözteti meg, hogy a bennük élő növények elhaló részei nem bomlanak le, hanem tőzeggé alakulnak.
Azt például tudjátok, hogy mit jelent kópickötés? A kópic egy őrségi tárolóedény, amit a láprétek jellemző növényfajából, a kékperjéből fontak, és benne például gombát, szárított gyümölcsöt, tojást tároltak. 10 / 15 Fotó: Tóth Judit A környékbeli gazdák évszázadokon át intenzíven használták a lápréteket, amelyek nemcsak sok és jó szénát adtak, de a sásokat és a tőzegmohákat alomnak gyűjtötték, a gyékényből és a fűzágakból használati tárgyakat készítettek, de a lápok a legelő állatok számára biztos ivóhelyet is jelentettek. A Lápok Háza udvarán is van még egy érdekesség, a lápi növények szaporítókertjét nézhetjük meg, ahol többek között tőzegeper és kereklevelű harmatfű szaporítása zajlik. Erre azért van szükség, mert a lápok és velük együtt a ritka növényfajok olyan ütemben tűnnek el, hogy egyes állományokat muszáj külső visszatelepítéssel is megerősíteni. A kereklevelű harmatfűből például Skandináviában még elég sok van, de a gyógyszeripari felhasználása olyan ütemű, hogy az igények kielégítését érdemes lenne mesterséges szaporítóhelyekről kielégíteni, mert a természetes állományok nem valószínű, hogy tudják tartani a lépést a felhasználás mértékével.
S ha mindezt megtoldjuk azzal, hogy ezen a viszonylag kis területen mintegy tíz ritka tőzegmohafaj él, illetve hogy a tőzegeper ( Potentilla palustris) egyetlen őrségi előfordulási helye, érthetővé válik, miért tartják a Szőce-patak völgyét a botanikusok hazai "eldorádójának". 1 / 3 Ritka rovaremésztő növényeink egyike, a kereklevelű harmatfű 2 / 3 Moha és páfrány meg a többiek Mivel a láprét az év jelentős részében vízzel borított a terület, fapallókon járhatjuk végig a 900 méteres tanösvényt. Tájékoztató táblák segítenek, hogy beazonosítsuk a zöld "sás- és fűtengerben" felbukkanó növényritkaságokat. Ugyanakkor hasznosnak bizonyul, ha bevállalunk egy, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság által szervezett szakvezetéses túrát, mert egyrészt nem biztos, hogy minden tőzegmoha az, aminek látszik, másrészt számos érdekes biológiai ismerettel gazdagodhatunk a túra során. Ami még fontos: a fényképezőgép mellett a távcsövet se hagyjuk otthon! Miközben őszi szellő bókoltatja a nagyra nőtt füvet, az eseménytelennek tűnő lápvidék varázsütésre megelevenedik: didergő lepke röppen szédelegve a halovány napsütésben, lábam előtt a megtévesztés nagy mestere, párját ritkító imádkozó sáska, ki éppolyan zöld, mint a fűszál, melyen türelmesen várja prédáját.